Teljes kiőrlésű kovászos vekni – az egyik boltláncban ezen a néven fut jelenleg egy pékáru, de ha megnézzük az összetevők listáját, akkor rögtön három problémába botlunk.
Az összetevők között nincs is kovász (feltüntetve legalábbis biztosan nem).
A teljes kiőrlésű liszt aránya csak 38 százalék, ami elvileg kevés ahhoz, hogy a terméket így lehessen nevezni.
Július közepétől már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Mivel a rollereknek nincs rendszámuk, tehát nem tartják őket nyilván a hatóságok, akárki is legyen a tulajdonosuk, az éppen aktuális felhasználó felelőssége lesz, hogy biztosított járművel közlekedjen, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének sajtóközleményéből.
Miért fontos ez? Az elektromos rollerek a mikromobilitás népszerű és rendkívül vitatott eszközeivé váltak az elmúlt néhány évben. Számtalan baleset következett be a felelőtlen használatuk miatt, a silány minőségű változatok ráadásul tűzveszélyt is jelentenek, és számos nagyvárosban – Budapesten is – gondot okoz a bérelhető példányok utcákon való szétszórása.
Az elmúlt egy évben nagyon megugrott a nyugdíjas vagy nyugdíj előtt álló magyarok érdeklődése a spanyol tengerpartra költözés iránt – legalábbis ezt érzékelik azok, akik már kint élnek, és azok is, akik helyben (üzletszerűen vagy önkéntes alapon) nyújtanak segítséget a kiköltözni vágyóknak.
A költözési hajlandóságot valószínűleg az alábbi tényezők együttállása lökte meg:
sok hasznos információ érhető már el a költözés és megélhetés költségeiről, az ügyek intézéséről, azaz a tájékozódás könnyebb.
A fogyasztási szerkezet jelentős átrendeződésének nevezi, de egyébként nyíltan el is ismeri a kormány azt, hogy a nagy infláció miatt a lakosság jóval kevesebb élelmiszert és azon belül is az olcsóbbakat tudta csak megvenni 2022-ben és 2023-ban – az Agrárminisztérium helyettes államtitkára legalábbis így jellemezte a helyzetet az Agrárszektornak.
Miért fontos ez? Az elmúlt két évben az elszálló árak miatt bekövetkezett az, amire korábban sokkal kisebb esély láttak a piacon: a vásárlók jelentős része kénytelen volt feladni a márkahűségét, másrészt sok esetben az alacsonyabb minőség felé lépett.
Számokban: 2021-ben a lakosság még 41,2 százalékkal több pénzt hagyott a boltokban, mint 2020-ban. Ekkor 4,1 százalékos volt az élelmiszer-infláció, azaz reálértékben is nagyon jelentősen bővült a költés, miközben a volumen is emelkedett, 2,2 százalékkal. A vásárlók ekkor még valamivel több árut vettek, de jóval többet költöttek rá, vagyis a drágább termékek felé mozdultak.
Vége az átmenetnek, a lovak közé csapunk, írnám nagy lendülettel, ha a lovak nem mi magunk lennénk. Egy hónappal ezelőtt türelmet kértem olvasóinktól, azt ígérve, hogy miután kollégáim kipihenik az utóbbi hónapok megpróbáltatásait, újult erővel, több és frissebb cikkel térünk vissza.
Eljött ez az idő, és remélem, hogy a G7-en megjelenő tartalmak ezután is elnyerik olvasóink tetszését. Hamarosan újraindul hírlevelünk is, egyelőre heti egy alkalommal.
Cikkeinkben továbbra sem célunk Magyarország és a világ összes fontos eseményének bemutatása, hírzajtól nálunk nem kell tartani. Minden hétköznap feldolgozunk azonban néhány erre érdemesnek tartott aktualitást, kitérve ezek hátterére vagy máshol elhanyagolt összefüggéseire. Reggelente megjelenő vezető cikkeinkben pedig továbbra is egy-egy fontos vagy érdekes témát dolgozunk fel a szokott alapossággal.
Ronnie és Donnie Galyon 1951. október 25-én született az ohiói Daytonban. A következő két évet kórházban töltötték, miután az orvosok arra jutottak, nem lehet őket biztonságosan szétválasztani. Mindkettőjüknek saját szíve, gyomra, mája, tüdeje, veséje, karja és lába volt, az emésztőrendszerük alsórésze, a húgyhólyagjuk, végbelük közös volt. Egy péniszük volt, amit Donnie irányított – írta a Mirror.
Az ikrek három évesek voltak, mikor cirkuszi látványosság lettek. Ekkor a szülőket, Eileen és Wesley Gaylont már egy ideje kapacitálták erre, ők egy ideig ellenálltak, de aztán beadták a derekukat, mivel kilenc gyerekük volt, az iskolák pedig nem voltak hajlandók fogadni az ikreket.
Három évtizeden át járta az utakat a család az Egyesült Államokban, Kanadában, Latin-Amerikában.
A révkomáromi (komárnói) élelmiszerboltok parkolói minden hétvégén tele vannak magyar rendszámú autókkal, és a pénzváltónál is rendre sorokban állnak a forintjukat euróra váltani készülő magyarok. Degeszre tömött bevásárló kocsikból pakolják tele élelmiszerrel a csomagtartóikat a magyar bevásárlóturisták. Ezt Hovanyecz István mesélte nekem, aki évek óta rendszeresen, általában havonta kétszer jár ki Szlovákiába nagy bevásárlásra. Ő a praktikus információk megosztására nemrég egy Facebook-csoportot is alapított, de sosem gondolta volna, hogy ilyen sikere lesz. A csoport létszáma az utóbbi két hónapban hirtelen 60 ezerre duzzadt, az érdeklődés érezhetően óriási.
Minden bizonnyal a Komárommal szemben fekvő szlovák város*Az egységes Komáromot a trianoni, majd a párizsi békeszerződés szakította két részre. mostanában a határokon átnyúló élelmiszer-bevásárló turizmus egyik fő célpontja. A Kaufland tűnik a legnépszerűbb üzletnek, de ezen kívül több más bolt is jelentős magyar forgalmat bonyolíthat le.
Ebben önmagában persze nincs sok újdonság, hiszen a határhoz közelebb lakók mindig is átjártak (mindkét oldalról, ide-oda) bevásárolni, hogy minél több élelmiszert ott vegyenek meg, ahol az éppen olcsóbb.
Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.
Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.
A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.
Rajka lakosságának már 70 százaléka külföldi állampolgár, akik alapvetően szlovákok. Így könnyen lehet az idén júniusi helyi választáson szlovák polgármestere a falunak. Az uniós szabályok szerint ugyanis a települési és az uniós választásokon ott szavazhatnak az uniós állampolgárok, ahol a lakhelyük van, még ha ez másik ország is.
Igaz, a településen nem követnek el mindent azzal kapcsolatban, hogy tájékoztassák lakosaik többségét: csupán magyarul érhető el a település honlapja. Egyelőre nem tudtak az önkormányzatnál arról információt adni, kik indulnak polgármesternek.
Az, hogy milyen jelentős számú szlovák él a településen, a helyi szlovákoknak szóló Facebook oldalon is feltűnt. A népszámlálási adatok szerint a válaszoló lakosok 63 százaléka ugyanis szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar nemzetiségűek aránya 37 százalék, igaz, összesen 9 százalék nem válaszolt erre a kérdésre. Rajkára évekig átjárt a pozsonyi közösségi közlekedési szolgáltató 801-es busza, ám mivel a magyar oldalon senki sem akart beszállni a szolgáltatás finanszírozásába, végül leállt. A Ma7 szlovákiai magyar portál szerint lehet szlovák polgármesterjelölt, aki megoldhatná a helyieknek fontos kérdés rendezését. Míg a busz kiesett, a vasúti közlekedés fejlődött: már napi kilenc járatpár van.
Az élelmiszerárakat egyre erősebben befolyásolja a klímaváltozás, aminek állandósuló következményeit már a jegybankok is kénytelenek figyelembe venni a a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmánya szerint. A Nature egyik kiadványában publikált elemzés 2035-ig az élelmiszerárakat tekintve évi 0,9 és 3,2 százalékpont közötti többlet-inflációt jelez előre az éghajlatváltozás miatt, míg az általános árindex 0,3 és 1,2 százalékpont között növekedhet a 121 vizsgált ország átlagait nézve.
Ezek az értékek a jegybanki inflációs célokhoz és toleranciasávokhoz képest egyáltalán nem elhanyagolhatók: Magyarországon például a három százalékos célhoz egy százalékpontos toleranciasáv tartozik, az Európai Központi Bank és amerikai Federal Reserve két százalékos céllal számol. A felmelegedés persze különbözőképpen befolyásolja az árak alakulását a Föld egyes térségeiben, az alacsony földrajzi szélességeken növeli azokat a leginkább, míg a magas földrajzi szélességeken erős szezonalitással, nyaranta emelheti az inflációt.
Európán belül is jókora különbségek látszódnak ebben a tekintetben, a fél és két százalékpont között szóródik az éghajlatváltozás okozta élelmiszerinflációs többlet, ami az északi országoktól a déliek felé haladva növekszik fokozatosan.
Egy új tanulmány alapján gazdag bioszférára bukkantak a chilei Atacama-sivatag alatt – írja a Live Science. A baktériumokból álló élővilág 2-4 méterrel a felszín alatt található, a felfedezés a marsi élet kutatásában is segíthet.
A szakértők korábban már feljegyeztek mikrobális életet 80 centiméterrel a sivatagi talaj mélyén, Lucas Horstmann, a GFZ Német Földtudományi Intézet munkatársa és kollégái szerint a csontszáraz Yungay-völgyben talált új bioszféra ugyanakkor teljesen elszigetelt a felszíntől.
A közösségekben az Actinobacteria dominál, ezen csoport igen változatos, tagjai más szélsőséges környezetekben, így a sarkvidéken, forró forrásokban és extrém sós tengerekben is jelen vannak.
Nagy riadalmat okoztak a 2022-ben elszálló nemzetközi gáz- és áramárak Magyarországon. A vágtázó tempóban növekvő beszerzési költségek rengeteg vállalat számára nehezen leküzdhető akadályt támasztottak, sok családban számolgatták, beleférnek-e az átlagfogyasztásba, miközben még a visszavágott energiaár-támogatási rendszer finanszírozása is agyonnyomta a költségvetést.
A népszámlálási adatokból azonban úgy tűnik, hogy olyan elavult fűtési rendszerek vannak Magyarországon, hogy az energiaárak a háztartások harmadát nem is feltétlenül kellene, hogy érdekeljék: a magyar háztartások harmada ugyanis – részben vagy teljesen – még mindig fával fűt.
A 2022-es népszámlálás során arra a kérdésre, hogy fűtenek-e fával, a magyarok lakások 30,5 százalékában adtak igenlő választ. Emellett 1,2 százalék szénnel szokott fűteni.
Világszerte egyre nagyobbak a személyautók, a SUV-ok letarolják a piacot, pedig a magyarul városi terepjárónak hívott kategória terjedése aláássa a fenntarthatósági elképzeléseket. 2022 volt az első év, amikor már az újonnan eladatott autók többsége (51 százalék) SUV volt világszerte, az autók átlagos tömege pedig már 1,5 tonna felé emelkedett.
Az autók energiahatékonyságát ma már nem lehet csak a benzinfogyasztásban mérni, hiszen egyre terjednek a hibrid és elektromos járművek. Az elektromos áram fogyasztást is át lehet azonban számítani a megszokott, 100 kilométerre eső benzinfogyasztásra. Mindezt figyelembe véve látható, hogy a világon az új autók energiahatékonysága növekszik, 2010 és 2022 között 8,6 literről 7 alá süllyedt.
Forrás: GFEI
Nem törik magukat annyira a munka területén, mégis jobban boldogulnak a Z-generációs fiatalok, mint a náluk eggyel idősebb generációba tartozók a pályakezdésük idején. A kilencvenes évek közepe és 2010 között született csoport tagjai alapvetően egyfajta lehetőségként tekintenek a munkára, míg az Y-generációsok számára kiváltság volt az állásszerzés, derül ki az Economist cikkéből. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a mérsékeltebb lelkesedésük ellenére jobban keresnek a mostani pályakezdők a munkaerőpiacra nagyjából 10 évvel korábban belépőkhöz képest.
Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében alapvetően a gazdasági körülmények megváltozása áll: míg a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek elején születettek épp a 2008-as gazdasági válság időszakában kezdték a karrierjüket, a következő generáció pályakezdésekor már a fellendülés volt jellemző. A válság idején a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok ráadásul gyakran alacsonyabb termelékenységű cégeknél helyezkednek el, mint azok, akik gazdasági konjunktúra alatt kezdenek dolgozni, ami akár évtizedes időtávon is meghatározza a fizetésbeli különbségeket.
Az alapvetően a fejlett világra vonatkozó tendenciák Magyarországon is megmutatkoznak, a 20-24 évesekre, illetve a többi fiatal korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási arányok tükrében például jól látszik az Y-generáció hátránya és a Z-generáció előnye a pályakezdéskor.
A szerző a Levegő Munkacsoport elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Az utóbbi hetekben többször nyilatkozott a kormány arról, hogy intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak csökkentése érdekében. A Levegő Munkacsoport korábban már 41 érvvel támasztotta alá, hogy az üzemanyagadók csökkentése, illetve az árstop sokkal több kárt okozna, mint hasznot. Ezeket most néhány további gondolattal egészítem ki.
A közhiedelemmel ellentétben a benzin ára – kisebb-nagyobb hullámzásoktól eltekintve – reálértéken (tehát az általános inflációt figyelembe véve) egyáltalán nem emelkedett 1995 és 2023 között. Bár a gázolaj ára nagyobb ingadozásokat mutatott, de még 2020-ban is az 1995. évi szinten volt, és 2023-ban is csak mintegy 20 százalékkal haladta meg azt.
A címben szereplő kérdés elég meghökkentő, mert a válasz annyira egyértelműnek tűnik, hogy első reakcióként leginkább csak arra gondolunk, nincs is nagyon értelme feltenni. Nem csak a józan paraszti ész, de mintha minden eddigi laikus ismeretünk alapján az tűnne egyértelműnek, hogy ha a fogyasztó a saját kiskertjében megtermeli magának a zöldséget és a gyümölcsöt, az sokkal kevésbé terheli meg a környezetet, mintha bemenne például egy magyar élelmiszerboltba, és ott megvenné a nagyipari módszerekkel termesztett, esetleg spanyol, görög, netán kínai importból származó termékeket.
Ezért is volt sokkoló, amikor egy amerikai vezetésű nemzetközi kutatócsoport egy januárban megjelent tanulmányában azt az eredményt hozta ki, hogy
alapesetben a kiskerti növénytermesztés karbonlábnyoma hatszor nagyobb, mint a nagyüzemi termesztésé.
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Az utóbbi egy hétben sokféle feltételezés jelent meg a változással kapcsolatban, ezért érdemes hangsúlyozni, hogy nem ellenséges felvásárlás történt, sőt, ez volt a legkedvezőbb forgatókönyv, ami portálunkkal történhetett az elmúlt hónapok fejleményei után. A G7 jövőjével kapcsolatos bizonytalanság tavaly novemberben kezdődött, és sok olyan fordulatot hozott, amire mi magunk sem számítottunk, pedig sok mindent láttunk már a médiában töltött éveink alatt. Ez a turbulencia nem tett jót a lapnak, bár remélem, hogy ez kívülről kevésbé volt feltűnő, mint ahogyan mi belül éreztük.
A bizonytalanság most véget ért, és a pohár csak azért nincs teljesen tele, mert a jövőben kisebb stáb készíti a lapot – remélhetőleg csak átmenetileg. Addig is a kisebb létszám reményeink szerint nem fogja érinteni a színvonalat, korábban sem általános portálként működtünk, a jövőben pedig még inkább azokra a témákra koncentrálunk majd, amelyeknél úgy érezzük, hogy a lehető legnagyobb hozzáadott értéket adhatjuk olvasóink számára, legyen az egy teljesen exkluzív téma megírása vagy hírek magyarázata, kontextusba helyezése.
Csaknem 760 ezer gyerek él állami gondozásban, azaz befogadó családoknál – jórészt nevelőszülőknél – és gyermekotthonokban az Európai Unióban az Unicef 2021-ben gyűjtött adatai szerint. A lenti grafikonon 19 ország szerepel, mind a 27 tagállam adatai itt érhetők el.
Arányaiban a legtöbben Lettországban voltak állami gondozásban, ahol 100 ezer főre 404 ellátott gyermek jutott, a legkevesebben pedig Görögországban, itt mindössze 19.
Magyarországon a 20 463 gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt 2021-ben, míg az uniós arány körülbelül 40-60 százalék volt a családok javára.
A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.
Magyar kézbe kerül három évtizedek óta ismert édesség- és csokoládémárka, a Boci és az újabban a márkához kötött Melba és Párizsi kocka, miután a Cerbona megvásárolja a védjegyeket a Nestlétől. A svájci tulajdonú cég még a rendszerváltást követő privatizáció során jutott a márkákhoz a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt, aminek egyik első, majd legismertebbé vált terméke volt a Boci csoki.
A táblás csokoládé 1927-ben jelent meg a boltokban, igaz, ekkor még a termék megnevezése Szerencsre utalt, ám a csomagolásra rajzolt tehén miatt hamarosan ráragasztották a később ismert Boci nevet a vásárlók, amit aztán a gyártó is használni kezdett. A második világháború előtt a Szerencsi lett az ország legnagyobb édesipari üzeme, majd 1944-ben német katonák vonultak be oda, igaz, az akkori igazgató meg tudta akadályozni a gépek elszállítását, de a kakaóbab-ellátás szünetelése miatt csak nugátokat, ostyaféléket és cukorkát állíthatott elő a gyár. 1948-ban az üzem államosítására került sor, ami Szerencsi Édesipari Vállalat néven folytatta a működését.
A budapesti közösségi kerékpármegosztó rendszer első változatát még Tarlós István főpolgármestersége alatt a Vitézy Dávid vezette BKK adta át 2014 szeptemberében. A rendszert nagyon kevesen használták, és 2018-ra már évi 140 millió forintnál is nagyobb veszteséget termelt.
A 2019-ben győztes ellenzéki városvezetés kevés igazán látványos eredményének egyike, hogy sikerült egy sokkal jobb és hatékonyabban működő kerékpármegosztó rendszert létrehozni.
Az egymilliárd forintos uniós támogatásból épült első rendszerből nem sok mindent lehetett megtartani, tulajdonképpen csak az állomások maradtak a helyükön. A fő újdonság az volt, hogy a nehezen tekerhető, 24 kilós, tömörgumis kerékpárokat fújt gumis biciklikre cserélték.