A cukiság faktor (rejtély, hogy miért különírva) című kiállítás ambiciózus tételmondata szerint a cukiság mára az élet minden területét átszövő kulturális jelenség. Bármennyire fájdalmas is ennek beismerése, a kifejezés valóban kilépett már a viháncoló tinilányok szótárából, és bekopogtatott a mainstream ajtaján – a marketingesek legalábbis egészen biztosan megtanulták használni. Rég nem csak a gyerekek állnak már a cukiságipar célkeresztjében. Mi másért akarnának manapság a webáruházaktól a Star Wars-sorozatokig mindent valami aranyos-idétlen, nagyfejű lénnyel eladni?
A cukiság felnőtt, túl van a tinédzserkori lázadáson, sőt, már politizál, szexshopokba jár és alkoholt árul.
Nehéz megemészteni a jelenség mai népszerűségét, én például sohasem értettem, hogy miért vásárol egy jóérzésű felnőtt ember Hello Kitty-s hajcsatot, pólót vagy sminket. Vagy, ha már itt tartunk, Hello Kitty-s luxustáskát, vibrátort (hivatalosan vállmasszírozót), sört vagy Swarovski-kristályokkal díszített laptopot, merthogy ezek is mind kaphatók.