Best WordPress Hosting
 

Miért pont 5 ujja van szinte minden emlősnek?

Az egyik leginkább szembetűnő hasonlóság az emberek és az emlősök többsége között, hogy 5 ujj található a végtagjaikon. A Live Science annak járt utána, miért van ez így.

Az emlősök a Tetrapodák főosztályába tartoznak, amely magában foglalja a hüllőket, a kétéltűeket és a madarakat is. Ebben a csoportban a hagyományos végtagokkal nem rendelkező állatoknak is öt ujja van a csontváza szerint – például a bálnáknak és a fókáknak is öt ujja van az úszószárnyában. Van persze néhány eltérés: a lovaknak csak egy lábujja van, a madaraknak pedig egy összeforrt ujjcsont van a szárnyuk végén. A tudósok szerint azonban ezeknek az állatok is öt ujjuk van embrióként, ám a születés előtt egybeolvadnak, vagy eltűnnek.

Thomas Stewart, a Penn State egyetem evolúciós biológusa szerint ezt a folyamatot nagyrészt a Hox gének diktálják. Ezek a gének olyan fehérjéket kódolnak, amelyek segítenek szabályozni más gének aktivitását, be- vagy kikapcsolva azokat. Fontos szerepük van abban is, hogy a testrészek a megfelelő helyükre kerüljenek az állat testében az embrió fejlődése során. Mint ilyenek, részt vesznek a négylábúak csontvázának kialakításában is, amit úgy kiviteleznek, hogy segítenek az SHH, vagyis a sonic hedgehog gén által létrehozott fehérjéket úgy irányítani, hogy azok aktiválják és blokkolják egymást a szövetek létrehozása során.

300 millió évet tévedhettek a tudósok

Több mint 300 millió évet tévedhettek a kutatók, egy friss felfedezés szerint ugyanis közel 540 millió éves múltra tekint vissza a tengeri élővilág biolumineszcenciája, írja a Live Science.

Andrea Quattrini, a tanulmány szerzője szerint bár az igaz, hogy nem sok fény szűrődik le a mélytengeri élőlényekhez, egyes fajok azonban képessé váltak arra, hogy saját maguk állítsanak elő fényt. Biolumineszcenciáról beszélünk, ha valamely élő organizmusban egy kémiai reakció foton kibocsátásával jár.

A világításnak számos, a túlélést segítő szerepe van: a táplálék csalogatása, a támadó elijesztése, lehet továbbá párválasztási segédeszköz is. 

Olyan jelenséget figyeltek meg, amelyhez hasonló egymilliárd éve nem történt

Szakértők egy csoportjának ritka evolúciós jelenséget sikerült dokumentálnia – írja az Independent. A felfedezést két tanulmányban részletezték, amelyek itt és itt érhetők el.

Az amerikai és japán kutatók azt a folyamatot tárták fel, ahogy két létforma egyetlen organizmussá egyesült. Az esemény a becslések alapján mintegy 100 millió éve következhetett be.

Hasonló jelenség ezt megelőzően utoljára nagyjából egymilliárd éve történhetett.

Volt idő, amikor kis híján kihalt az emberiség

Még mielőtt a Homo sapiens kifejlődött volna, távoli, de szintén az emberek nemébe (Homo) tartozó őseink a kihalás szélére kerültek. Az eseményt különböző bizonyítékok támasztják alá, a datálás azonban igen ellentmondásos, egyes vizsgálatok szerint a jelenség 1,15 millió éve, más tanulmányok alapján 200 ezer évvel később történt. Egy, a közelmúltban közzétett publikáció utóbbi elméletet igazolja – írja az IFLScience.

Bizonyos fajok genomjában olyan információk találhatóak, amelyek úgynevezett palacknyak-effektusokról árulkodnak. Ezekben az időszakokban populáció egyedszáma drasztikusan lecsökkent, ami beltenyészetet okozott, egyes fajok azonban utóbb képesek voltak helyreállni.

Az emberiség esetében a palacknyak-effektus valószínűleg a Homo erectusnál következett be, az esemény pontos időpontjában viszont a genetikusok és a paleontológusok nem értenek egyet.

Így változott meg az európai ember 2000-3000 év alatt

A természetes szelekció nagyban meghatározza az életünket a Földön: az alkalmazkodásra képes organizmusok ugyanis nagyobb eséllyel lesznek képesek a szaporodásra. Bár a közelmúlt evolúciójának néhány példája ismert, nem tudni pontosan, hogy a természetes szelekció hogyan formálja az emberi genomot, és hogyan változnak az emberi tulajdonságok – írja az IFLScience.

A Nature Human Behaviour szaklapban megjelent kutatás során, az UK Biobank and Psychiatric Genomics Consortium modern humán genetikai adatait felhasználva 870, több gén által létrehozott emberi tulajdonságot vizsgáltak meg. Ezek alapján megállapították, hogy az elmúlt 2-3000 évben 755 megváltozott a természetes szelekció hatására. Az eredményeket összehasonlították a Közel-Keletről származó ősi DNS-sel is, amely betekintést nyújtott az emberi genom változásaiba az elmúlt 45 ezer évben.

A Shanghai Jiao Tong Egyetem kutatója, Weichen Song által vezetett kutatócsoport szerint a bőr pigmentációja, a testméret és az étrendi jellemzők folyamatosan intenzív nyomás alatt voltak szelekciós szempontból a vizsgált időszak alatt. Az alapvető bőrszín változása a kutatók szerint az UV-sugárzásnak, a D-vitamin-szükségletnek és a hőszabályozásnak tudható be.

Halálos versenyre kényszerítjük a Föld élővilágát

A földi élet fennmaradásának alapvető követelménye, hogy az élővilág tagjai alkalmazkodni tudjanak a folyton változó külső körülményekhez, például a klímához, aminek két legfontosabb eleme a hőmérséklet és a csapadékmennyiség. Általában a környezeti tényezők valamekkora sávja optimális az adott faj számára, illetve mindkét irányban egy-egy sáv még tolerálható. Bolygónk története tele van klímaváltozásokkal, amikor a közismert éghajlati övek északi vagy déli irányban mozognak, vándorolnak, és ugyanekkor a hegységek vertikálisan övezett élőhelyei is eltolódnak.

A növények, állatok és egyéb fajok számára verseny kezdődik, aminek tétje, hogy tudják-e követni a nekik megfelelő éghajlati zónát, az új helyen meg tudnak-e telepedni, és a többi fajjal társulást alkotni. Ha nem, akkor kipusztulnak, helyüket pedig alkalmazkodóképesebb, új fajok veszik át.

Nehéz ezt elképzelni, hiszen az ipari forradalom óta eltelt időszakot nem számítva az elmúlt 8-10 ezer évben a Föld éghajlata viszonylag stabil volt, technológiánknak köszönhetően pedig a sarkvidéktől a sivatagokig bármilyen éghajlaton képesek vagyunk boldogulni. Csakhogy nem a végtelenségig: a változó klíma már az évszázad végére létrehozhat számunkra is lakhatatlanul forró és száraz területeket. Az élővilág más tagjai még rosszabb helyzetben vannak,

Mínusz 70 fokot is simán túlél ez az állat

Az észak-szibériai Jakutföld bolygónk egyik leghidegebb területe, az itt élő lovak azonban evolúciós értelemben viszonylag gyorsan alkalmazkodni tudtak, és ma már nemcsak hogy túlélnek a fagyban, a populáció mérete is gyarapszik – írja az IFLScience.

Annak érdekében, hogy megbirkózzanak a súlyos mínuszokkal – Szibériában télen közel mínusz 70 Celsius-fokos mélypontot is elérheti a hőmérséklet – kifejlesztették azt a képességet, hogy csökkentsék az anyagcseréjük sebességét, ezzel párhuzamosan pedig testhőmérsékletüket is. A legtöbb állat, aki ilyen képességet fejleszt ki, általában inaktív ebben az időszakban, azonban a jakut lovak változatlanul ellátják a feladataikat.

A kutatók által álló hibernációnak nevezett alkalmazkodási képességet ráadásul rendkívül gyorsan fejlesztették ki az állatok.

Jobb, mint egy kutya – Darwin érvei a házasság mellett

Az evolúciós elmélet hatásain elmélkedve valószínűleg kevesen jutnak el odáig, hogy feltegyék a kérdést, vajon mit szólt hozzá Charles Darwin felesége, amikor férje előállt az emberiségnek a világról alkotott képét alapvetően megváltoztató teóriájával. Darwin rettegett attól, hogy az isteni teremtés megkérdőjelezése óriási felzúdulást vált ki, azért is várt sokat A fajok eredete publikációjával, de az elméletet a közhiedelemmel szemben viszonylag jól fogadta a bigottnak és maradinak tartott viktoriánus kori közvélemény.

Kapcsolatukat féltették az elmélettől

Feleségét, az Emma Wedgwood néven született Emma Darwint azonban nem érték készületlenül a fejlemények. Charles-ban ugyanis már a házasságkötésük előtti években elkezdett formálódni az elmélet, és sok álmatlan éjszakát okozott neki, hogy gondolatait hogyan egyeztesse össze vallásos hitével. Kételyeiről, vívódásairól be is számolt Emmának, mielőtt házassági ajánlattal állt elé, mivel úgy érezte, az erős unitárius hittel rendelkező nőnek ismernie kell a kételyeit, mielőtt összeköti vele életét.

Emberi testrészekből hamisították a földönkívüliek múmiáit

2023 szeptemberében egészen bizarr ügy került a mexikói Kongresszus elé: José Jaime Maussan újságíró és ufológus két olyan dobozt mutatott be, amelyekben állítása szerint nem emberi lények múmiái feküdtek. A maradványokat akkori elmondása alapján 2017-ben, a perui Nazca régiójában, egy ősi fitoplanktonnal borított rétegben tárták fel, és noha kategorikusan nem jelentette ki, erősen célzott rá, hogy a testek földönkívüliektől származhatnak.

Maussan már 2017-ben, Peruban előállt elméletével, az ottani ügyészség viszont megállapította, hogy a testek valójában csontok felhasználásával nemrégiben létrehozott babák lehetnek, amelyeket papír és szintetikus ragasztó keverékével vontak be. Most egy törvényszéki vizsgálat ismételten cáfolta Maussan egészen hajmeresztő állításait – írja a USA Today.

Az ufológus az évek során már több alkalommal is lebukott hasonló csaláskísérletekkel, de a mostani volt az első alkalom, amikor ilyen messzire, egészen egy ország törvényhozó testületéig jutott.

Megfejthették a turulmadár titkát

A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, amelyet 2000 után 2024-ben is az év madarának választottak az idén éppen 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél (MME). A termetes, a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján veszélyeztetettként szereplő faj Eurázsia és Észak-Afrika lakója, elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencénél és a környező országokban éri el, a Pannon-állomány egyben a legnagyobb európai populáció.

Természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű madárnak számít. A faj egyedszáma az 1970-es évekre kritikus szintre zuhant hazánkban, és csak a kemény szakmai és önkéntes munkának köszönhető, hogy a magyarországi állománycsökkenést végül sikerült megfordítani – sőt, a populáció látványosan gyarapodott is az utóbbi évtizedekben. A gyakorlati védelem mellett a magyar kutatók a faj biológiájának jobb megismeréséből is próbálják kivenni a részüket.

Az állat mitológiánkhoz, történelmünkhöz is erősen kötődik: sok szakértő régóta hangoztatja, hogy eleink híres totemállata, az Emese-mondában felbukkanó turul a kerecsensólyom lehetett. Bagyura János, az MME munkatársának újabb ornitológiai megállapításai alapján a turul egészen pontosan a közép-ázsiai Altaj és a Szajánok vidékén, a viszonylag szűk területen előforduló, a helyi solymászatban hagyományosan fontos szerepet betöltő altáji kerecsensólyom.

Mi szükség van még a bölcsességfogakra?

A bölcsességfogak azok az őrlőfogak, amelyek a száj hátsó felében helyezkednek el. Hagyományosan azért nevezik ezeket így, mert a 32 fog mellett utoljára jelennek meg, jellemzően 17 és 25 éves kor között. Manapság azonban egyre több probléma figyelhető meg: gyakran nem nő ki az összes, ha pedig igen, ki kell húzni azokat helyhiány miatt. De akkor mégis miért nőnek ki még mindig?

A bölcsességfogak eredetének evolúciós oka van, ugyanis közeli rokonainknak, így a majmoknak, a gorilláknak és a csimpánzoknak is van ilyen rágószervük, írja az IFLScience. Pár millió évvel ezelőtt őseinknek nagyobb állkapcsuk és fogaik voltak, mint a mai embereknek, ami alapvetően az étrendből következett: a nyers húst és növényeket ugyanis sokkal nehezebb volt megrágni, mint manapság.

A mai ételek sokkal könnyebben fogyaszthatók, köszönhető a mezőgazdaság fejlődésének, az élelmiszer tárolásának és persze a főzésnek.

Először figyelték meg, ahogy a baktériumok emlékeznek

Egy friss tanulmány alapján képes lehet emlékeket kialakítani és továbbadni egy olyan egysejtű organizmus, amelynek nincs agya vagy idegrendszere – írja a ScienceAlert. A mindenütt jelenlévő baktérium, az Escherichia coli az egyik legtöbbet vizsgált létforma, úgy tűnik, mégis képes a mai napig meglepetést okozni.

A Souvik Bhattacharyya, az Austini Texasi Egyetem munkatársa és kollégái által felfedezett potenciális memóriarendszer lehetővé teszi az E. coli számára, hogy több órán át, majd generációkkal később is „emlékezzen”a múltbeli tapasztalatokra.

A kutatók szerint hasonló bakteriális memóriát korábban nem találtak.

Olyan háborús taktikát használnak a csimpánzok, amilyet eddig csak embereknél láttak

Egy friss tanulmány alapján olyan harcászati taktikát figyeltek meg egyes csimpánzoknál, amelyhez hasonlót eddig csak embereknél dokumentáltak – írja a Live Science. A kutatók a nyugat-afrikai csimpánzok két populációját vizsgálták, és észrevették, hogy az egyedek dombokra felmászva fürkészik a potenciális ellenséget.

Az állatok lényegében felderítő küldetéseket végeznek, hogy mérlegelni tudják, érdemes-e belépni egy adott területre.

Bár számos faj aktívan keresi a veszélyforrásokat, ez az első alkalom, amikor a természetben sikerült megfigyelni, ahogy egy állat a kiemelkedő terepet hasznosítja a lehetséges konfliktus felméréséhez. Sylvain Lemoine, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a jelenség a csimpánzok metakogníciójáról árulkodik – arról a képességről, hogy az állat képes reflektálni saját tudására, és információt szerezni azzal kapcsolatban, amit nem ismer.

Így igázta le a világot Japán titkos fegyvere, a cukiság

A cukiság faktor (rejtély, hogy miért különírva) című kiállítás ambiciózus tételmondata szerint a cukiság mára az élet minden területét átszövő kulturális jelenség. Bármennyire fájdalmas is ennek beismerése, a kifejezés valóban kilépett már a viháncoló tinilányok szótárából, és bekopogtatott a mainstream ajtaján – a marketingesek legalábbis egészen biztosan megtanulták használni. Rég nem csak a gyerekek állnak már a cukiságipar célkeresztjében. Mi másért akarnának manapság a webáruházaktól a Star Wars-sorozatokig mindent valami aranyos-idétlen, nagyfejű lénnyel eladni?

A cukiság felnőtt, túl van a tinédzserkori lázadáson, sőt, már politizál, szexshopokba jár és alkoholt árul.

Nehéz megemészteni a jelenség mai népszerűségét, én például sohasem értettem, hogy miért vásárol egy jóérzésű felnőtt ember Hello Kitty-s hajcsatot, pólót vagy sminket. Vagy, ha már itt tartunk, Hello Kitty-s luxustáskát, vibrátort (hivatalosan vállmasszírozót), sört vagy Swarovski-kristályokkal díszített laptopot, merthogy ezek is mind kaphatók.

Tömegeket vert át a szélhámos kutató

1912-ben egy amatőr régész azzal állt elő, hogy izgalmas felfedezést tett a dél-angliai Piltdown Village-nél – eleveníti fel az IFLScience. Charles Dawson a Londoni Természettudományi Múzeummal is felvette a kapcsolatot azt állítva, hogy emberszerű koponyatöredékre bukkant egy pleisztocén kori kavicsrétegben.

Dawson és Arthur Smith Woodward, a múzeum geológusa utóbb visszatértek a lelőhelyhez, ahol további koponyadarabokat, valamint egy állkapocscsontot, kezdetleges kőeszközöket és egy fogsort is megtaláltak. A leletek szokatlanok voltak, feltéve, hogy egy példányhoz tartoztak: a koponya feltűnően emberszerű volt, míg az állkapocscsont megdöbbentően hasonlított egy majoméhoz. Az állkapocsízület, amely eldöntötte volna, hogy a csontok ugyanahhoz a példányhoz tartoznak-e, nem kövesedett meg.

Smith Woodward ennek ellenére rekonstrukciót végzett, és még ugyanabban az évben bemutatta eredményeit a Brit Geológiai Társaság ülésén. A szakértő úgy vélte, hogy egy 500 ezer évvel ezelőtt élt ősünkre bukkant.

Megoldódhat az elmúlt évezredek egyik legfontosabb evolúciós kérdése

Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek – írja az MTI a Nature tudományos folyóiratban megjelent kutatás alapján.

A több mint 40 ezer esztendős lelet révén új szempontok tárulnak fel a Nyugat-Európában élő első modern emberek és eltűnt ősi rokonaik közötti kapcsolatokat illetően. Bruno Maureille, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) szakértője a Homo sapiens megjelenésénél jóval előbb kihalt, Eurázsiát hajdan benépesítő neandervölgyiek 1949 és 1963 között feltárt emberi kövületek leltárán dolgozott Burgundiában, a Yonne megyei Arcy-sur-Cure közelében található Renne-barlangban.

A helyszínen gazdag, neandervölgyieknek tulajdonított szerszámgyűjteményt és emberi csontokat találtak, amelyek az időszámításunk előtt 45 és 41 ezer között virágzó, úgynevezett chatelperroni kultúrával voltak kapcsolatosak. Ezt követően egy csecsemő felső medencecsontjára is rábukkant, amely különbözött a többitől.

Új felfedezés írhatja át evolúciónk történetét

Egy friss tanulmány átírhatja az evolúciónkkal kapcsolatos elképzeléseket – számol be az IFLScience. A szakértők egy új, ősi fajra bukkantak, az Anadoluvius turkae 8,7 millió éves kövületét Törökországban találták meg.

A felfedezés arra utal, hogy az emberek és az afrikai emberszabásúak közös ősei Európában fejlődhettek ki, és innen vándoroltak át Afrikába mintegy 9-7 millió éve.

A jól megőrződött részleges koponyát 2015-ben tárták fel, de csak a közelmúltban vetették átfogó elemzés alá. A csapat egy program segítségével mérte fel az érintett faj evolúciós kapcsolatait. Az egyed nagyjából akkora lehetett, mint egy kifejlett, nagyobb hímcsimpánz vagy egy átlagos méretű nősténygorilla.

Miért álmosodnak el a férfiak szex után?

Elég sokan hallottak már az elképzelésről, mely szerint a férfiak az orgazmust követően hajlamosak elálmosodni. Meglepő lehet, de a megfigyelés valójában nem teljesen igaz, még ha van is benne némi igazság. A jelenség hátterében álló okokat az IFLScience mutatja be.

Az orgazmus során rengeteg hormon szabadul fel az ember szervezetében, köztük oxitocin, prolaktin, gamma-aminovajsav és más endorfinok.

Ezek mind-mind hozzájárulnak az álmosság érzetéhez, az oxitocin pedig különösen.

Úgy lettünk emberek, hogy elkezdtünk dögöt enni és beszélni róla

Sokan nehezen fogadják el, de biológiai értelemben az ember állat, a főemlősök rendjébe tartozik: genetikai állományunk csupán 4 százalékban tér el a csimpánzokétól. Minden porcikánkban, ízig-vérig állatok vagyunk, de különlegesek, történelmi példával élve elsők az egyenlők között. Semmivel nincs több jogunk az élethez, mint az élővilág bármely más tagjának, mégis képesek vagyunk a teljes bolygót gyökerestül átalakítani, mérhetetlen pusztítás éppúgy kitelik tőlünk, mint elképesztő alkotások létrehozása.

Az ember vitán felül a Föld uralkodó faja, de vajon hogyan jutottunk el idáig? Ha kutatunk az iskolás emlékeink között, felrémlik a többivel szembe fordítható hüvelykujj, az eszközhasználat, a tűz megszelídítése, és mindenek előtt az agy méretének egyedülálló növekedése. Illetve ami talán kevésbé szerepel a köztudatban, de kulcsfontosságú, és elválaszthatatlan agyunk méretétől: a beszéd megjelenése. Az emberi nyelv kialakulása nemcsak az utolsó nagy mérföldkő volt a világuralom felé, hanem olyan kritikus pillanatban született, amikor szó szerint a túlélést jelentette.

Ha akkor nem kezdünk el beszélni, a Homo sapiens sapiens és az az emberi civilizáció, amit ma ismerünk, valószínűleg nem létezne.

Feldarabolták és megették ősi rokonunkat

Egy új tanulmányban egy olyan ősi, távoli rokonunkat mutatják be, akit a jelek alapján feldaraboltak, majd megettek – írja a ScienceAlert. A kutatók egy 1,45 millió éves, vágásokkal borított sípcsontot elemeztek, a lelet Kenyában került elő.

Ez a legősibb bizonyíték arra, hogy homininák homininák húsát dolgozták fel.

Briana Pobiner, a Smithsonian Intézet munkatársa és kollégái 3D-s vizsgálat alá vetették a maradványon látható sérüléseket, és csontok segítségével kísérleteket is elvégeztek. Az eredmények alapján a vágásokat kőeszközök alakították ki, ahogy a húst lefejtették.