Best WordPress Hosting
 

Egy tízezer slukkos cigi jelenti az új veszélyt a fiatalokra

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2023 második félévében közvetlenül és közvetve is kapott – elsősorban pedagógusoktól, valamint a kitelepüléseik során a fiatal korosztály képviselőitől – jelzéseket arról, hogy egy új típusú elektronikus cigaretta jelent meg a fiatalok körében, majd ezt megerősítették a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályain, illetve az egészségfejlesztési irodákban dolgozó egészségfejlesztési és népegészségügyi szakemberek is – közölte a 24.hu megkeresésére a szervezet.

A szóban forgó, a fiatalok körében vírusszerűen terjedő, szünet nélkül akár tízezer slukk elszívására is alkalmas eszköz a Poco Bar, amit röviden úgy lehetne körülírni, hogy az Elf Barhoz hasonló, ízesített nikotinos folyadékot tartalmazó, színes, eldobható, egyúttal tiltott elektronikus cigaretta – a jelenlegi tudásunk szerint azonban sokkal veszélyesebb.

 

Már több mint 600 településen nincs dohánybolt

2023-ban tovább csökkent a nemzeti dohányboltok száma Magyarországon, és egyre több olyan település akad, ahol már egyetlen trafik sincs, ez derül ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának adatbázisából.

A november 17-i statisztikák szerint 5106 dohányboltnak van úgynevezett koncessziós engedélye, amit még a dohány-kiskereskedelmi ágazat átalakításakor, 2013-ban nyertek el. További 691 trafikot a dohánytermék-kiskereskedelemi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyek működtetnek. Ők azok, akiknek a kijelölése indoklás nélkül írásban bármikor visszavonható, és a kereskedő is felmondási idő nélkül szabadulhat a bolttól.

Mindez azt jelenti, hogy cikkünk írásakor 5697 dohányboltba lehet betérni az országban, ami ugyan nem tűnik kevésnek, ám az elmúlt tíz évben folyamatosan csökken a számuk. A Világgazdaság korábbi gyűjtése alapján míg 2014-ben 6355 dohánybolt működött, úgy ma már 658-cal kevesebb, de az előző évhez viszonyítva is 70-nel csökkent a trafikok száma.

Mostanáig 250 ezer magyar életét menthettük volna meg a svéd modellel

Közel hárommillió európai állampolgár életét lehetett volna megmenteni, ha az elmúlt két évtizedben 12 másik uniós tagállamban, köztük Magyarországon is bevezették volna a Svédországban alkalmazott dohányfüstmentes stratégiát

– ez a legfőbb megállapítása a Saving Lives Like Sweden című tanulmánynak, amit a nyár közepén megrendezett varsói Globális Nikotin Fórumon mutattak be. Ez az anyag tulajdonképpen a folytatása annak az év elején közzétett, és a 24.hu-n részletesen bemutatott elemzésnek, melyben a szerzők végigvették, melyek a svéd modell sikerének a titkai, a friss tanulmányban pedig már konkrét számadatokkal igazolják az állításaikat – összehasonlítva más országokéval.

A mostani kutatás megdöbbentő statisztikákat hoz példaként arra, hogyha a döntéshozók a svédekhez hasonlóan a kevésbé káros alternatívákat vonzóbbá, elérhetőbbé és megfizethetőbbé tennék a hagyományos cigarettánál, akkor ez milyen mértékben járulhatna hozzá az emberek egészségi állapotának javulásához.

Kijött a rendelet, betiltanak egy dohánytermék típust Magyarországon is

2023. október 23-ától kell alkalmazni Magyarországon az Európai Bizottság által tavaly elfogadott új irányelvet, amely kimondja, hogy tilos olyan hevítéses dohánytermékeket forgalmazni, melyekben az ízesítés elfedi a természetes dohányízt. Az erről szóló, Orbán Viktor által aláírt rendeletet július 6-án hirdették ki a Magyar Közlönyben.

Ahogy arról korábban a 24.hu többször is írt, technikailag ez nem egy új uniós rendelet, hiszen a változást a már meglévő, 2014-ben elfogadott dohányirányelvben is előrevetítették. A lényeg az, hogy azokat a dohánytermékeket, amelyekben az ízesítés elfedi a természetes dohányízt, nem lehet értékesíteni, ez vezetett például a mentolos cigaretták betiltásához. Kivételt képeztek viszont ez alól a hevítéses dohánytermékek, de csak addig, amíg azok piaci részesedése nem érte el a 2,5 százalékot. Mivel ez bekövetkezett, az Európai Bizottság lépett is.

Az uniós tagállamoknak 2023. július 23-áig van idejük arra, hogy kihirdessék az átültető jogszabályokat, amit a magyar kormány bő két héttel hamarabb megtett. Mivel Magyarországon az eddig hatályos jogszabályban csak új dohánytermék kategória létezett, ezért első körben a kormány definiálta a hevített dohánytermék fogalmát a mostani rendeletben, amely úgy szól:

Az állam és Lázár János ismerőse is kaszált a dohánybizniszen

8,8 milliárd forint koncessziós díjat fizetett be az államkasszába 2022 után az Országos Dohánybolt-ellátó (Odbe) – írta a Hvg.hu a cég beszámolója alapján. Ez a vállalat (illetve az egész államosított dohánykiskereskedelem) működése óta a legmagasabb éves koncessziós díj, 5,3 milliárd forinttal haladja meg a 2021-est. Az Odbe (amely a nemzeti trafikok monopol dohánybeszállítója) árbevétele szintén rekordot döntött, meghaladta a 970 milliárd forintot, az adózott nyereség pedig 8,3 milliárd forint volt.

A profitot a tulajdonosok – ahogy az szokásuk – majdnem teljes egészében kivették a cégből: 8,1 milliárd forint osztalékot szavaztak meg maguknak. A lap közölte, az Odbe 49 százalékos tulajdonrésze a BAT Pécsi Dohánygyáré, a többségi részesedés tulajdonosi háttere viszont meglehetősen bonyolult. A közvetlen tulajdonos a Tabán Trafik Zrt., ami mögött egy közepesen komplikált céghálón keresztül nagyjából 90 százalékos részesedéssel a hódmezővásárhelyi Sánta család áll, 10 százalékos részesedéssel pedig a szintén vásárhelyi Veszelovszki család.

Sántáékat Lázár János (volt vásárhelyi polgármester, volt kancelláriaminiszter, jelenleg építési és közlekedési miniszter) gazdasági holdudvarához szokás sorolni – olvasható a Hvg.hu-n. Sánta János részt vett a Lázár irányítása alatt született trafiktörvény kidolgozásában: a törvénytervezet egyik változata az ő számítógépének digitális aláírását tartalmazta. Sánta visszautasította azt a feltételezést, hogy részben vagy egészében ő írta volna a törvényt, azt nyilatkozta, hogy csak véleményezte a tervezetet. Lázárról azt mondta, nem barátok, csak az ismerőse, aki néha kikéri a véleményét.