A marketingkommunikációs szakma és így a médiaipar a központosító folyamatok miatt mélyütéseket szenved el. Most az MRSZ tanulmányt és akciótervet készíttetett a negatív hatások ellensúlyozása.
Archívum címkék: tanulmány
Egészségtelen az ülőmunka, de mégis mi számít túl soknak?
A technológia fejlődése sok szempontból megkönnyíti életünket, az ülőmunka következtében azonban egyre többen küzdenek egészségügyi gondokkal. A San Diego-i Kaliforniai Egyetem (UCSD) új tanulmánya megerősítette a korábbi kutatások tanulságát, vagyis hogy az ülőmunka káros az egészségre, írja a Science Alert.
A kutatók 5856, 63 és 99 év közötti női résztvevőt kértek meg, hogy hét napig viseljenek aktivitásmérőt a csípőjükön. A kutatók ezután egy évtizedig követték őket, amely idő alatt 1733 résztvevő halt meg. A kutatók mesterséges intelligencia segítségét kérték az aktivitásmérő eszköz adatainak elemzéséhez, amelyből kiderült, hogy mennyi ideig ülnek a résztvevők, majd ezt összefüggésbe hozták a halálozás kockázatával.
Az adatok azt mutatták, hogy a napi 11 óránál többet ülő résztvevőknél 57 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata a vizsgálati időszak alatt, mint azoknál, akik napi kilenc és fél óránál kevesebbet ültek.
Van, hogy egy rossz monitor miatt kell a száz kilométerre lévő kórházba menni
Kemény állításokat fogalmaz meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) abban a tanulmányban, amelyet február közepén adott át a Belügyminisztérium számára.
Miért fontos ez? A dokumentumban a hazai egészségügy főbb kihívásait gyűjtötték össze, a megállapítások között több rendkívül súlyos állítás is szerepel.
Az orvosok 38 százaléka egy klinikailag validált szűrőskálán is mérhetően diszfunkcionális pszichés állapotban van. A MOK szerint ennek többek között az az oka, hogy a járvány után orvosellenes központi kommunikáció alakult ki, az orvosokat sokszor megszégyenítő helyzetbe hozzák, ami rombolja az orvos-beteg kapcsolatokat.
A bíróság szerint nem lehet eltitkolni a tokaji kertekről készült 68 milliós „tudományos mű” tartalmát
A 24.hu-t képviselő Transparency International pert nyert a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) szemben. Az elsőfokú bíróság döntése szerint a Magyar Kertörökség Alapítványnak (MKA) ki kell adnia a Tokaj-Hegyalja kertörökségéről és kertpotenciáljáról – elvileg – elkészült tudományos művet.
Egyelőre nem állíthatjuk, hogy a 68 millió forint közpénzből megrendelt dolgozat már biztosan elkészült, mert egyrészt a per során ezt a dokumentumot az MTÜ nem csatolta, másrészt egyelőre nem adják ki, az első fokú bíróság ezt elrendelő ítéletét ugyanis megfellebbezte a turisztikai ügynökség.
Tavaly nyár végén számoltunk be arról, hogy az MKA-nak 68 millió forintos támogatást ítélt meg az MTÜ Tokaj-Hegyalja desztináció kertörökségének és kertpotenciáljának stratégiai tárgyú tudományos mű megalkotása és a kapcsolódó előterjesztés előkészítő anyagának elkészítése címen. A támogatás azért is érdekes, mert
Dollármilliárdokkal tartozik a Facebook és a Google a hírekért a kiadóknak
Amerikai egyetemek számításai szerint a két online platform jelentősen kevesebbet fizet a hírek előállítóinak, mint amennyit profitálnak a szerkesztőségek munkájából. A bevételek megfelezése lenne a legtisztességesebb, de ettől még messze vagyunk.
Már a 15 éven aluliak is napi négy órát mobiloznak – Elkészült a médiahatóság legfrissebb médiaipiaci jelentése
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-as Médiapiaci Jelentése többek között a rádiózás, a televíziózás, a nyomtatott és online sajtó, valamint az új médiaplatformok használatának változásait vizsgálta országosan.
Adathalászatra is kihasználható a mesterséges intelligencia
A kutatók figyelmeztetése óta az OpenAI javította a cég által kifejleszett ChatGPT-t, de több más MI-eszköz valószínűleg továbbra is tud hackerként viselkedni.
Ez a 10 trend határozza majd meg a következő időszakot a médiában a Dentsu szerint
Tíz olyan iparági trendet azonosított a Dentsu, amelyek teljesen átformálhatják a médiaipart a következő időszakban.
Újabb nyomós érv a mesterséges édesítőszerek ellen
Egy amerikai tanulmány összefüggést talált a nagy mennyiségű ultrafeldolgozott élelmiszer, különösen a mesterséges édesítőszerek fogyasztása és a depresszió kialakulása között.
Már eddig is sok adat állt rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fokozzák bizonyos fizikai betegségek megjelenésének az esélyét – például stroke, szívroham és a magas vérnyomás –, most viszont készült egy nagyszabású tanulmány ezen élelmiszerek rendszeres fogyasztása és a mentális betegségek összefüggéseiről is, írja a The Guardian.
A kutatók az Egyesült Államok egyik legnagyobb, a nők hosszú távú egészségét vizsgáló tanulmányának adatait használták, amelyben több mint harmincezer, középkorú nő étrendjét és mentális egészségét vizsgálták 2003 és 2017 között.
A természettudományi tárgyak több mint 10 százalékát nem szakoktatók tanították 2020-ban
Kormányzati szereplők, miniszterek előszeretettel idézik, hogy az EU-átlagnál alacsonyabb az egy főre jutó diákok száma Magyarországon, tehát van elég tanár, nincs tanárhiány. A szakszervezetek viszont tömeges távozásról, összeomló oktatásról beszélnek – írta a G7 az állami oktatásban a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető státusztörvény elfogadás utáni első tanév megkezdése kapcsán.
Azt, hogy a státusztörvény elfogadása után bő két hónappal, a tanév első heteiben pontosan mekkora a hiány a rendszerben, még nem látjuk, csak a sajtóban megjelenő egyedi eseteket olvashatjuk. A pedagógusok jogviszonya január 1-től változik meg, az új jogviszonyról szeptemberben kell tájékoztatást adni, és a változást elutasító tanároknak szeptember második felében kell erről nyilatkozniuk, ám csak november végén szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk.
A lap Varga Júlia, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kutatójának tanulmánya alapján írt, hogy 2010 és 2020 között minden településtípusban – község, város, megyei jogú város, Budapest – és minden képzési típusban – óvoda, általános iskola, szakképzés, gimnázium – nőtt azoknak az iskoláknak az aránya, ahol minimum egy pedagógus álláshely betöltetlen volt, tehát ahol jelen volt valamilyen formában a tanárhiány.
Mostanáig 250 ezer magyar életét menthettük volna meg a svéd modellel
Közel hárommillió európai állampolgár életét lehetett volna megmenteni, ha az elmúlt két évtizedben 12 másik uniós tagállamban, köztük Magyarországon is bevezették volna a Svédországban alkalmazott dohányfüstmentes stratégiát
– ez a legfőbb megállapítása a Saving Lives Like Sweden című tanulmánynak, amit a nyár közepén megrendezett varsói Globális Nikotin Fórumon mutattak be. Ez az anyag tulajdonképpen a folytatása annak az év elején közzétett, és a 24.hu-n részletesen bemutatott elemzésnek, melyben a szerzők végigvették, melyek a svéd modell sikerének a titkai, a friss tanulmányban pedig már konkrét számadatokkal igazolják az állításaikat – összehasonlítva más országokéval.
A mostani kutatás megdöbbentő statisztikákat hoz példaként arra, hogyha a döntéshozók a svédekhez hasonlóan a kevésbé káros alternatívákat vonzóbbá, elérhetőbbé és megfizethetőbbé tennék a hagyományos cigarettánál, akkor ez milyen mértékben járulhatna hozzá az emberek egészségi állapotának javulásához.
Mégis van politikai meggyőződése a ChatGPT-nek egy kutatás szerint
Bár a ChatGPT azt szokta válaszolni a felhasználóknak, hogy nincs politikai irányultsága, egy most készült tanulmány szerint inkább a liberális oldalra húz.
6 amerikai annyit szennyez, amennyi 5 indiait tesz menekültté
Egy nemrég publikált átfogó klímakutatás az eddigieknél sokkal inkább morális oldalról közelíti meg a globális felmelegedést, és ennek következtében számos új, elgondolkodtató előrejelzést ad.
Felülnézet: történelmi adatok alapján az ember 29 fokos átlagos éves hőmérséklet felett érzi annyira élhetetlennek a környezetét, hogy el akar vándorolni onnnan. Ezt összevetve a felmelegedési és népesedési előrejelzésekkel, különböző forgatókönyveket lehet felállítani arra, hogy hol lesz élhető a Földön a környezet, és honnan hova, illetve mennyien kényszerülnek majd elvándorolni.
Számokban: