Győri-Lukács Viktória, a Bajnokok Ligája-győztes Győri Audi ETO KC jobbszélsője bekerült az előző szezon álomcsapatába az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) szavazásán.
A szélső ugyan második helyen zárt a bajnokságban és a Magyar Kupában is, de emellett megnyerte a Bajnokok Ligáját a csapatával. A BL-győzelemhez 49 góllal járult hozzá, a bajnokságban 77 találatig jutott, az olimpiai kvótát kiharcoló magyar válogatottban 61 alkalommal volt eredményes.
When talent meets dedication, you get !
A DVSC honlapján olvasható szerdai közlemény szerint a pályázat beadásának határideje kedd volt, mostanra pedig a debreceni klub megkapta a visszajelzést, hogy az anyag időben és rendben megérkezett.
„Az EHF végrehajtó bizottságának döntésén múlik, hogy idén is a legrangosabb nemzetközi kupában szerepelhet-e a Loki, vagy az Európa Ligában. A nevezést az Európa Ligára június 24-ig lehet megtenni, tehát mire ez az idő közeleg, már tudni fogjuk, hogy a BL-ben sikerrel jártunk-e” – áll a közleményben.
A DVSC a 2023-24-es szezonban nagyszerűen a szerepelt, csoportjában hét győzelemmel, egy döntetlennel és hat vereséggel zárt úgy, hogy megelőzte (sőt idegenben le is győzte) a későbbi döntős Bietigheim csapatát, és otthon verte a BL-győztes Győri ETO-t is.
Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) fegyelmi bizottsága elutasította a svédek óvását, amelyek a franciák elleni elődöntőn történtek miatt nyújtottak be.
A svédek a rendes játékidő végén egy góllal vezettek, de a franciák időntúli szabaddobáshoz jutottak, amit Elohim Prandi bedobott, ezzel hosszabbításra mentette a meccset, amelyet végül 34-30-ra megnyertek a franciák.
Prandi gólja egészen bravúros volt, ám szabálytalan, ugyanis mindkét lábának a talajon kellett volna lennie, amíg a labda a kezében van, de ez nála nem valósult meg. A meccset vezető északmacedón bírópáros nem nézte vissza az esetet videón, és a svédek ezzel indokolták az óvásukat.
A svéd válogatott menedzsere, Hanna Fogelström az Aftonbladetnek megerősítette, hogy óvást nyújtottak be amiatt, hogy a gólt a VAR nem vizsgálta felül.
„Nem tudjuk, mihez vezet a tiltakozás, de számunkra fontos volt, hogy kiálljunk értékeink mellett” – jelentette ki Fogelström.
Az óvást benyújtottuk az EHF-hez, ott van egy jogi osztály, amely megvizsgálja, és szombaton, ebédidőben majd választ kapunk. Hogy mi lesz az? Biztos vagyok benne, hogy a szabályok alapján fognak ítélkezni. De majd kiderül
Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) elismerte, hogy játékvezetői műhiba történt a címvédő Svédország és a világbajnok Dánia pénteki rangadóján az olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokság középdöntőjének második fordulójában.
Kaotikus utolsó percet követően a hamburgi mérkőzést 28-27-re a dánok nyerték. Az EHF szombati közleménye felidézte, hogy 27 másodperccel a vége előtt a játékvezetők passzív játékot jeleztek, a svédek szabálytalansága és a dánok szabaddobása után utóbbiak Magnus Landin révén gólt szereztek. Ezzel 29-27-re alakult volna az állás, de a bírók 59:57-nél a videoismétlés segítségével ellenőrizték, nem passzolt-e a megengedettnél többet a világbajnoki címvédő a találat előtt. A túl sok passz miatt érvénytelenítették a gólt, és a játékvezetők, illetve a zsűriasztalnál ülő hivatalos személyek ezután követték el a hibát, mivel visszaállították az órát 59:43-ra, amikor az utolsó dán passz történt.
Az EHF leszögezte, hogy ez műhiba volt, mivel a nemzetközi szövetség játékszabályai szerint az időmérőt csak annak hibája, vagy az eredményjelző meghibásodása esetén lehet korrigálni.
A végeredmény szempontjából ugyan nem számított, de volt egy kapitális hiba a játékvezetők és a zsűri részéről a hétfői Dánia-Portugália mérkőzésen a németországi kézilabda Európa-bajnokságon.
A 22. percben ugyanis a portugálok nyolcan tartózkodtak a pályán, gólt is dobtak a támadásból, de a plusz egy ember nem vették a játékvezetők. A dánok ugyan reklamáltak, de a zsűri asztalnál ülők nem nézték vissza a jelenetet, a gól így érvényben maradt.
Nem értem, hogyha van videós segítség, akkor viszonylag egyszerű lenne az ilyen vitás helyzetekben igazságot tenni. Azért különösen bosszantó, mert rendelkezésre áll a technika, de többet [a reklamálásnál] nem tehetünk
A horvát bíró büntetéséből egy év a tényleges eltiltás, a másik két év felfüggesztett büntetés. Az Európai Szövetség Kézilabda nem részletezte a szankció indokait,
csupán annyit közölt, hogy az ügy nem függ össze a mérkőzések eredményének befolyásolásával kapcsolatos vádakkal.
A döntés azért érdekes, mert amint arról korábban beszámoltunk, a dán Tv2 dokumentumfilmje, a „Gyanús játék” (Mistaenkeligt spil) több nemzetközi játékvezetőre is a gyanú árnyékát vetítette. A filmben megnevezett öt bírókettős közül három már nem kapott megbízásokat az idei szezonban a Nemzetközi- (IHF) és az Európai Kézilabda Szövetségtől (EHF) – köztük a horvát Matija Gubica és Boris Milosevic páros sem.
A dán Tv2 dokumentumfilmje, a „Gyanús játék” (Mistaenkeligt spil), ha nem is forgatta fel fenekestül a nemzetközi kézilabda világát, de a játékvezetői testületet mindenképp.
A film megpróbálta leleplezni a nemzetközi kézilabdában előforduló furcsa végeredmények hátterét, a vélt vagy valós csalásokat, mérkőzés-befolyásolásokat. A premier után több nemzetközi játékvezetőre is a gyanú árnyéka vetült, és függetlenül attól, hogy tagadtak, a bűnösségük sohasem derült ki, de szép lassan eltűntek a nemzetközi kézilabdázás vérkeringésből – hívta fel a figyelmet a Tv2 újabb cikke alapján a daniasport.hu.
A portál szerint a filmban megnevezett öt bírókettős közül három már nem kapott megbízásokat az idei szezonban a Nemzetközi- (IHF) és az Európai Kézilabda Szövetségtől (EHF), holott korábban a legkedveltebb játékvezetői kettős alkották.
Év elején a dán Tv2 nyilvánosságra hozott egy 2018-ban készült jelentést, amely szerint a fogadási botrányokkal nyolc bírópáros is kapcsolatba hozható. A Sportradar elemzőcég szerint 2016 szeptembere és 2017 novembere között összesen 26 mérkőzésen történtek furcsa fogadások, amelyek során gyanúsan nagy összegeket tettek félidei és végeredményekre, főleg döntetlenekre.
A 26 mérkőzésen összesen nyolc játékvezető páros szerepelt, ezek közül kettő is dolgozott a januári vébén, sőt, a Nacsevszki, Nikolov kettős vezette a dán-francia döntőt.
A Dr.dk portál szerint a bázeli szállodában heves viták folytak, mert legalább húsz nemzet azt követelte, hogy azonnal utasítsák ki őket és távozzanak a megbeszélésről.
„Amikor ilyen a helyzet Ukrajnában és háború van Európában, annak következményei vannak. Ezek egyike, hogy nem ülünk le egy teremben a kézilabda jövőjéről beszélgetni fehéroroszokkal és oroszokkal” – jelentette ki Morten Stig Christensen, a dán szövetség elnöke, aki a svédekkel, norvégokkal és a lengyelekkel karöltve arra kérte az EHF-et, hogy találjanak megoldást.
Amint béke lesz Európában és ismét lehet együtt beszélgetni, természetesen nyitva áll az út mindkét nemzet előtt
Sokáig a kézilabdasport egyik legerősebb és legbefolyásosabb emberének tartották Dragan Nacsevszkit, aki hosszú és sikeres játékvezetői pályafutását követően évekig az európai szövetség égisze alatt a bíró küldést felügyelte. Az EHF játékvezetői bizottságának korábbi elnöke képviselte Európát a nemzetközi szövetség (IHF) játékvezetői bizottságában is, azaz komoly befolyással bírt.
A problémák akkor kezdődtek, amikor a dán Tv2 dokumentumfilmet forgatott „Gyanús játék” (Mistaenkeligt spil) címmel, amelyben megpróbálta leleplezni a nemzetközi kézilabdában előforduló mérkőzés-befolyásolásokat.
Miután a filmet bemutatták, az EHF május végén felfüggesztette Dragan Nacsevszkit a sportágban betöltött összes feladata alól, és ugyan a nemzetközi szövetség (IHF) egy ideig kiállt mellette, augusztusban ugyancsak jelezte, a vizsgálat befejezéséig nem hívja meg a jövőbeli IHF-eseményekre és értekezletekre.
Komoly anyagi gondokkal küzd a friss norvég bajnok Kolstad férfi kézilabdacsapata, ezért kénytelen csökkenteni a fizetéseket, ám a vetélytársak csodálkozva teszik fel a kérdést: ha ilyen nagy a baj, akkor hogyan kaphatott szabadkártyát az európai szövetségtől a 2023-24-es Bajnokok Ligájára.
„Ez nem csak a játékosokkal való szerződésszegésről szól, hanem ahogyan bántak a Flensburggal, a THW Kiellel vagy a többiekkel, akik a BL szabadkártyáiért küzdöttek. Nagyon becstelen, ha csak azok után számolnak be az anyagi helyzetükről, amikor már megkapták az indulás lehetőségét” – mondta a német kézilabdaliga ügyvezető igazgatója, Frank Bohmann a Kieler Nachtrichten című lapnak adott interjújában.
Szerinte az EHF-nek újra kellene vizsgálnia mindent, és amennyiben a klub nem teljesíti maradéktalanul a szerződéseit, akkor ki kell zárni a Bajnokok Ligájából.
Facebookon való üzengetésbe csapott át a DVSC női kézilabdacsapat és az ultrák közti egyeztetés. A Debrecen megkapta a szabadkártyát az EHF-től a Bajnokok Ligájára, így három magyar klub is szerepel majd a női mezőnyben a csoportkörben.
Ennek kapcsán volt egyeztetés a DVSC és az ultrák közt, ám a felek másképpen értelmezték az ott elhangzottakat. A DVSC Ultras oldalán jelent meg egy közlemény, miszerint a klub kommunikációja arról, hogy új helyre teszik a szurkolótábort nem felel meg a valóságnak, mert bár volt beszélgetés, de végleges döntés szerintük akkor még nem született. Ehhez képest a klub mégis tényként kommunikálta mindezt.
„Sajnáljuk, hogy a profitszerzés reménye (miszerint drágábban tudják eladni a mi helyeinket) felülírja a hosszú évek óta kialakult és jól bevált szokásokat, aminek köszönhetően Európa szerte ismert atmoszférát tudtunk teremteni a Hódosban.
A Mosonmagyaróvár a csoportkörben kezdheti meg szereplését a női kézilabda Európa-ligában. A klub közösségi oldalának hétfői beszámolója szerint a Debrecen Bajnokok Ligája-indulása és a Mosonmagyaróvár közelmúltbeli jó eredményei miatt került a csapat automatikusan a 16-os főtáblára a második számú európai kupasorozatban. A sorsolásra november 23-án, a mérkőzésekre január elejétől február közepéig kerül sor.
Óriási elismerés és hatalmas megtiszteltetés, hogy ott vagyunk a legjobb tizenhat között
– olvasható a bejegyzésben.
Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) elvette Oroszországtól a 2026-os női Európa-bajnokság rendezési jogát.
Az EHF honlapjának keddi beszámolója emlékeztet, hogy 2021 novemberében választották házigazdának az oroszokat, ám az ukrajnai háború miatt nem halogathatták tovább a döntést, így a végrehajtó bizottsága elvette tőlük a rendezési jogot. Az EHF-nek új házigazdát kell keresnie, de a pályázati eljárásról egyelőre nem közöltek részleteket.
A 2030-as és a 2032-es Európa-bajnokságok pályázati folyamata még idén megkezdődik a szándéknyilatkozatok befogadásával, a döntésekre pedig jövő év végén kerül sor, írja az MTI.
A listára – Görbicz Anita, Pálinger Katalin és Nagy László társaságában – bekerült Camilla Andersen, Christina Roslyng, Mette Vestergaard, Lasse Svan és Nikolaj Jacobsen, de Dániában nem értik, hogyan maradhatott ki Anja Andersen?
„Egyáltalán nem értem, Anjának teljesen nyilvánvalóan ott lenne a helye. Vitathatatlanul a világ legjobb női kézilabdázója volt, szerintem mindenki meglepődött azon, hogy nincs a díjazottak között” – idézte az egykori csapattársat, a kétszeres olimpiai bajnok jobbszélsőt, Janne Kollingot a Daniasport.hu portál.
A dán Tv2 megkérdezte az európai szövetséget az okokról, mire Thomas Schöneich, az EHF sajtómenedzsere ezt válaszolta:
Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) hétfői bécsi díjátadóján Görbicz Anitát, Pálinger Katalint és Nagy Lászlót beiktatták a Hírességek Csarnokába. A gálán a fennállása 30. évfordulóját ünneplő EHF hatvan korábbi kiváló kézilabdázót iktatott be az elsők között az Európai Hírességek Csarnokába, köztük kapott helyet három egykori magyar klasszis:
az olimpiai negyedik és ötödik, vb ezüst- és bronzérmes, kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes, ötszörös Bajnokok Ligája-győztes, 233-szoros válogatott Görbicz;
a nemzeti csapat kapuját 254 mérkőzésen őrző, olimpiai és vb-ezüstérmes, Európa-bajnok, valamint BL- és EHF Kupa-második Pálinger;