A pályafutását egy doppingolás miatt kiszabott nyolcéves eltiltás miatt 2018-ban befejező sportoló az oroszok 2022-es ukrajnai inváziójának első napjaiban csatlakozott a fegyveres erőkhöz. Május 5-én, 30 évesen a fronton érte a halál.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Zaharova arra reagált, hogy a NOB elnöke két ismert orosz telefonbetyárnak, Vovannak és Lexusnak elismerte: az általa irányított testület arra kérte az Ukrán Olimpiai Bizottságot, hogy kövesse nyomon az orosz sportolók hazafias kijelentéseit az interneten annak érdekében, hogy megakadályozzák részvételüket a párizsi olimpián.
A sportvezető közölte, hogy a NOB-nál működik egy felügyelőbizottság, amely egy független céggel együtt ellenőrzi a sportolóknak az orosz hatóságokat támogató nyilvános nyilatkozatait.
Bach azt is elmondta a Lexus álnéven ismertté vált Alekszej Sztoljarovnak és a Vovanként emlegetett Vlagyimir Kuznyecovnak, hogy azok az afrikai sportolók, akik részt kívánnak venni az Oroszország által szeptemberben megtartandó barátság játékokon egyebek között azt kockáztatják, hogy nem indulhatnak többé a jövőbeni olimpiákon.
Az oroszországi elnökválasztás idén három napon át – március 15-én, 16-án és 17-én – tart majd, és ugyan teljesen egyértelmű, hogy az egész csak formalitás, hiszen Putyinnak nincsenek igazi kihívói, az elnök azért tart kampányeseményeket.
Egy ilyenen bukkant fel Veronika Sztyepanova, aki a saját Instagram-oldalán azt mondta a moszkvai beszéd után:
Egy győztes ország erős elnökét láttam és hallottam.
Az orosz portál szerint a menni vagy nem menni kérdése szakadást okozhat a helyi sportéletben is.
Kár lenne kimenni az olimpiára. Nem is szégyennek nevezném, hanem a hazám elárulásának.
Ezek a feltételek megalázóak! A legrosszabb az, hogy nem kapunk biztonsági garanciákat. Ha valaki Párizsba megy, provokációba ütközhet. Ha tiszteljük hazánkat és önmagunkat, akkor ne hajtsunk térdet előttük. Szerencsére nincs olyan sportolónk, aki ilyen körülmények között szeretne Párizsba menni” – nyilatkozta Valentyina Rodionyenko, az orosz tornászcsapat edzője.
Azok az orosz és fehérorosz sportolók, akik sportágukban kvalifikálják magukat a 2024-es párizsi olimpiára, semleges színekben – hazájuk zászlaja, címere és himnusza nélkül – részt vehetnek a jövő évi eseményen, közölte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pénteken.
A sportolókat eredetileg eltiltották a nemzetközi versenyzéstől, miután Oroszország tavaly megtámadta Ukrajnát, de azóta a legtöbb sportágban fokozatosan visszaengedték őket. Ugyanakkor csak egyéniben indulhatnak, a két ország csapatai nem szerepelhetnek Párizsban.
A NOB azt is közölte, hogy azokat a sportolókat nem engedik versenyezni, akik aktívan támogatják az ukrajnai háborút.
„A jelenlegi Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány vezetőjének köszönhetően megtudhattuk, hogy a játékokra való meghívás nem feltétlen joga a legjobb sportolóknak, hanem valamiféle kiváltság, és hogy azt nem sporteredményekkel, hanem bizonyos politikai gesztusokkal lehet kiérdemelni, amelyeknek semmi közük a sporthoz. És hogy maguk a játékok politikai nyomásgyakorlás eszközeként használhatók olyan emberekkel szemben, akiknek semmi közük a politikához, ami nem más, mint durva és ténylegesen rasszista, etnikai diszkrimináció” – mondta Putyin.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a NOB-alapító Pierre de Coubertin és Alekszej Butovszkij óta sok minden megváltozott, és valami teljesen elveszett.
„Azt is megtudtuk, hallottuk, hogy az Olimpiai Charta állítólag elavult, és már nem egyetemes. Egyes sporttisztviselők maguknak tulajdonították a jogot, hogy meghatározzák, kire vonatkozik ez az Olimpiai Charta, és kire nem.
A döntés automatikus következménye, hogy az Orosz Olimpiai Bizottság nem működhet nemzeti olimpiai bizottságként és nem részesül az olimpiai mozgalom bevételeiből, írta az MTI.
A határozat ugyanakkor nincs hatással arra, hogy orosz versenyzők semlegesként részt vehetnek-e a jövő évi párizsi játékokon. Utóbbiról – amint azt a NOB szóvivője, Mark Adams jelezte – a megfelelő időben dönt a nemzetközi testület.
IOC Executive Board suspends Russian Olympic Committee with immediate effect.
A RIA Novosztyi Két szóban című műsorának vendégeként Vjalbe azt mondta, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már régen nem tölti be azt a szerepet, amit annak idején neki szántak.
„Mély meggyőződésem, hogy a NOB már nem sportszervezet, hanem inkább politikai. Más formátum után kell nézni, talán még a NOB-val együtt. Amint látjuk, már az olimpia is nehéz eset. A mi helyzetünkben komoly alternatívára lenne szükség” – nyilatkozta.
Szerinte az egész egy beteg dologgá kezd válni, főleg, ha a transzneműeket is beengedik a játékokra.
A Dr.dk portál szerint a bázeli szállodában heves viták folytak, mert legalább húsz nemzet azt követelte, hogy azonnal utasítsák ki őket és távozzanak a megbeszélésről.
„Amikor ilyen a helyzet Ukrajnában és háború van Európában, annak következményei vannak. Ezek egyike, hogy nem ülünk le egy teremben a kézilabda jövőjéről beszélgetni fehéroroszokkal és oroszokkal” – jelentette ki Morten Stig Christensen, a dán szövetség elnöke, aki a svédekkel, norvégokkal és a lengyelekkel karöltve arra kérte az EHF-et, hogy találjanak megoldást.
Amint béke lesz Európában és ismét lehet együtt beszélgetni, természetesen nyitva áll az út mindkét nemzet előtt
A 41 éves egykori rúdugró csodálatos pályafutást mondhat magáénak: nyert két olimpiát (2004, 2008), egy olimpiai ezüstöt (2012), három világbajnokságot (2005, 23007, 2013) és négy fedett pályás vébét, illetve egy-egy Európa-bajnokságot szabad és fedett téren.
Pályafutása során 30 világcsúcsot állított fel (17-et kint, 13-at teremben), szabadtéren 2009. augusztus 28-a óta övé az 506 centis rekord.
Miután 2016-ban kilépett, visszavonult életet élt Spanyolországban, csupán a NOB sportolói bizottságában vállalt szerepet. Miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, Iszinbajeva számára kínossá vált, hogy több olyan kép készült róla, amikor egyenruhában veszi át a kitüntetéseket Putyintól, akinek 2017-es kampányában is részt vett.
A NOB német elnöke, Thomas Bach az egyéniben négyszeres világbajnok Harlannak címzett pénteki levelében úgy fogalmazott, hogy
egyedülálló kivételt tesz és extra helyet biztosít neki, hogy Párizsban versenyezhessen.
„Csodálatos, ahogyan kezeli ezt a hihetetlenül nehéz helyzetet” – írta Bach, aki hozzátette, a NOB továbbra is teljes szolidaritást vállal az ukrán sportolókkal és Ukrajna olimpiai közösségével ezekben a rendkívül nehéz időkben.
A NOB hagyományosan formális meghívót küld egy évvel az olimpiai megnyitó előtt a világ összes olimpiai bizottságának, amelyben az eseményre invitálja az adott nemzet csapatát. Ezt most az oroszok és a fehéroroszok nem kapják meg, ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy versenyzőik – semleges színekben – rajthoz állhatnak Párizsban az ukrajnai háború ellenére.
A NOB csütörtökön azt közölte, hogy 203 tagországának július 26-án küldi ki a meghívót.
Ezek között nem szerepel Oroszország és Fehéroroszország, valamint Guatemala olimpiai bizottsága
Kobzeva egyike annak a hat vívónak, akik az orosz szövetség támogatásával, semleges színekben indulhattak volna Plovdivban rendezendő Európa-bajnokságon. Azonban a sportoló lájkolta a moszkvai katonacsapat, a CSZKA ukrajnai háborút támogató bejegyzéseit, ez pedig nem engedélyezett.
Márciusban a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) megszavazta, hogy az orosz és fehérorosz versenyzők semleges zászló alatt indulhassanak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ajánlásainak megfelelően. Ennek feltétele, hogy az adott sportoló nem támogathatja a háborút, nem tartozhat a fegyveres erőkhöz kötődő klubokhoz (pl. a CSZKA Moszkvához), a játékokon nem használhatják a nemzeti szimbólumokat és győzelem esetén nem játszhatják le nekik a nemzeti himnuszt.
Az Ukrajna elleni támadást népszerűsítő tartalommal kapcsolatos reakciója kritikát kapott, Kobzeva újraindította a vitát a sportolók közéleti szerepéről és kijelentéseik nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt hatásáról