Budapest és a fővároson kívüli régió egymás nélkül nem fejlődhet, dinamizálni kell Budapest „hátországát” – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Gödöllőn, A városfejlődés 20 éve az EU-ban című konferencián az MTI tudósítása szerint.
Navracsics Tibor közölte, mivel az agglomeráció egy része gyakorlatilag már összenőtt a fővárossal, mindenképpen erősíteni kell az együttműködést. „Keressük az együttműködés formáit, ez egy fájdalmas keresés” – fogalmazott a rendezvényen. A miniszter kijelentette, Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz sikeres, de a területi különbségek nőttek az uniós tagság alatt. Az egy főre jutó GDP adatai alapján közölte, Budapest az „éllovas”, Közép- és Nyugat-Dunántúl közepes ütemben zárkózik fel, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld pedig még csak az uniós GDP 50 százaléka körül van. A magyar főváros Zágráb és Prága között áll ugyanezen adatok szerint, Nyugat- és Közép-Dunántúl Burgenland és Kelet-Szlovénia között, régióink harmadik csoportja pedig Horvátország és Szlovákia között „küzd a felzárkózók ligájában”.
Navracsics Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy Nyugat-Európa számos országában megtorpant a fejlődés, ami az unió kohéziós dinamikájának a problémáját jelzi, és veszélyezteti a versenyképességet. A fejlesztéspolitika versenyképesség-fejlesztés politika is kell, hogy legyen – hangsúlyozta. Uniós tagságunk húsz évének adatait elemezve a miniszter kitért a munkanélküliséget csökkentő programok sikerére, valamint a népesség országon belüli mozgására, amely elsődlegesen északnyugat felé irányul, ahonnan az ausztriai munkaerőpiacra járnak át az emberek. Budapest környékére is sokan költöznek, ami az agglomeráció számára egyre több problémát okozhat – tette hozzá Navracsics Tibor, megemlítve a solymári ivóvíz-problémát. Az uniós fejlesztési forrásokról leszögezte: