Azt hiszem, valahol Kelet-Európában, a virágos erdőszélen, a vasúti töltés mentén ment végbe a csodálatos metamorfózis. Ott lettek állatokká a leólmozott pokolvonat emberei. Úgy, mint a többiek mind; a százezrek, akiket tizenöt országból ontott a téboly halálgyárak és gázcsarnokok felé. Ebben a pillanatban állítottak bennünket először négykézlábra
– írja az Auschwitzba vezető útról Debreczeni József a Hideg Krematórium című naplóregényében. A könyv a holokauszt egyik, talán a legelső irodalmi tanúságtétele Kelet-Európában, mégis most olvashatja először a nemzetközi közönség, sőt, Magyarországon is idén januárban jelent meg először a Jelenkor kiadó gondozásában. Bár magyarul íródott, 1950-ben Jugoszláviában adta ki egy állami ügynökség, Debreczeni és családja ugyanis már az első világháború után itt telepedett le. A könyv rövid ideig még kötelező olvasmány is volt Jugoszláviában a magyar nyelvű iskolákban, Magyarországra viszont már nem juthatott el.
Hogy miért idén januárban jelent meg először Magyarországon, annak egyszerű oka van: a Tito és Sztálin közötti 1948-as szakítás