Best WordPress Hosting
 

Nagy területen ég a szemét egy tiszafüredi hulladéklerakóban

Nagy területen, mintegy 1500 négyzetméteren ég a kommunális szemét egy tiszafüredi hulladéklerakóban – közölte a katasztrófavédelem csütörtök este az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a tűzoltók a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett dolgoznak a lángok megfékezésén. Az egységek hét vízsugárral oltják a tüzet.

A telep tulajdonosa korábban gondoskodott erőgépről, amellyel átmozgatják a szemetet, a terület nem égő részére pedig földet hordanak, ezt később az oltandó terület letakarására fogják használni – áll a közleményben.

A klímaváltozás és a szemét miatt mondanak le a gólyák a vándorlásról

Portugália déli részén, egy virágos rét fölött három fiatal fehér gólya kelepel, így az egész évben megtelepedett „virágzó” gólyapopuláció kórusát erősítve. Ezen madarakra eddig ősszel vándorútra keltek Európából, és dél felé tartva, a Szaharától délre fekvő területeken teleltek, majd tavasszal visszatértek szaporodni.

Van, ahol már fel sem kerekednek a fehér gólyák hagyományos vándorlásukra.

De a portugál hulladéklerakókból származó bőséges táplálék, valamint az éghajlatváltozás miatti melegebb időjárás az utóbbi időben arra késztette az ivarérett gólyák túlnyomó többségét Portugáliában, hogy inkább kihagyják ezt a fáradtságos utat, és egész évben a helyükön maradjanak.

Hulladéklerakó létesítése veszélyezteti Kisapostag haragossiklóit

Veszélybe került az egyik legritkább hüllőnk, a fokozottan védett kaszpi haragossikló élőhelye, mivel a Fejér Megyei Kormányhivatal hulladéklerakó létesítésére adott engedélyt Kisapostagon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a haragossiklók Duna mentén fellelhető egyik utolsó élőhelyének védelme érdekében beadvánnyal fordult az illetékes kormányhivatalhoz, melyben a korábban kiadott engedély visszavonását kéri.

A dunaújvárosi székhelyű Dunanett Nonprofit Kft. hulladéklerakót kíván létesíteni a haragossiklók által benépesített kisapostagi, 03/37 helyrajzi számú ingatlanon. A kérdéses ingatlanon korábban már működött hulladéklerakó, viszont a részleges rekultiváció után a természet birtokba vette a területet. A bányaudvar nyugati határán magasodó tíz-tizenkét méteres löszfal otthont ad a védett gyurgyalag jelentős költő állományának, a hüllők közül pedig előfordul a fali gyík és a zöld gyík, továbbá a fokozottan védett kaszpi haragossikló.

A haragossikló kisapostagi állományáról 2016 óta van tudomásunk, mely terület egyike a fokozottan védett hüllő kisszámú Duna menti élőhelyeinek. Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya Haragossikló-védelmi programjának keretében végzett felmérései során gyűjtött adatok alapján a siklók a löszfalakon és az azoktól délre található meredek, gyepesedő rézsűkön élnek. Az utóbbi években itt négy élő siklót észleltünk, továbbá húsz levedlett kígyóbőrt gyűjtöttünk be. A faj élőhelyére vonatkozó információink az Agrárminisztérium megrendelésére 2021-ben készült Kaszpi haragossikló Fajmegőrzési Tervbe is bekerültek.

Engedély nélkül, fideszes hátszéllel ment a szemétgyűjtés Egyházasharasztiban

A hatóságok 12 éven át eltűrték a hulladéktárolót. A telepet egy kormánypárti parlamenti képviselő hozta létre. A patkányok után menjen! – ekképp igazít útba Egyházasharaszti központjában egy helybéli férfi, amikor arról kérdezem, merrefelé keressem a falu határában működő hulladéktelepet.

Aztán elmondja, merre menjek, és pár perc múlva meg is találom az áldatlan állapotú tárolót. A 300 lelkes dél-baranyai falu házaitól kőhajításnyira, a már nem létező téesz néhai sertéstelepén 7-8 ezer tonna hulladék áll, 3-5 méter magas depóniákban. Patkányt és egeret viszont nem látok, ami azzal magyarázható, hogy a napokban rágcsálóirtás volt a telepen.

Tizenkét éven át gyűjtötték ide a terület mindenkori bérlői a hulladékot. A főképp műanyagot tartalmazó, de összességében bizonytalan összetételű – igaz, veszélyes hulladéknak nem minősülő – bálákat a földön, szabad ég alatt tárolják, a depóniák alatt nincs szigetelés. Az öthektáros terület egykor a téeszből kivált Határszél Kft. tulajdona volt, tőlük bérelte 2010-től a Berényi Hulladékhasznosító Kft. Ezt a céget Berényi László alapította. Berényi 1994 és 2002 között az akkori nevén Országos Cigány Önkormányzat képviselője, 2002-től pedig a Lungo Drom alelnöke volt. A Farkas Flórián megbízható szövetségesének számító babócsai férfi 2010-ben a Fidesz-KDNP Somogy megyei listájáról bejutott a parlamentbe. Vagyis épp akkor fogott volna bele hulladékipari vállalkozásába, amikor országgyűlési pályája elstartolt, kormánypárti politikusként. Berényi azt ígérte, újrahasznosítja a Harasztiba szállított hulladékot, ám ez nem történt meg, s 2012-ben eladta a cégét a Renowaste Kft.-nek. Ez, a magát hulladék-újrahasznosító vállalkozásként definiáló kft. se tett mást, mint hagyta, hogy újabb szemétbálákat hozzanak a telepre.