Noha a román kormányfő május elsejei beszéde szerint a bérek tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, az adatok tükrében Marcel Ciolacu kijelentése kissé elhamarkodottnak tűnhet. Az ország kétségtelenül – a magyarországi trendekhez képest – meredek gazdasági fejlődését ugyanis korántsem egyöntetű mértékben tapasztalhatják az egyes társadalmi rétegek, így bár magasabb lett a vásárlóerő-paritáson*A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat. mért egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás Romániában, mint Magyarországon, az átlagos adatok elfedik, hogy
az előrelépést egészen másként élték meg a gazdagabb, a közepes keresetű és a szegényebb csoportok.
Az egyes jövedelmi tizedeket – ezekbe országonként a lakosság tíz-tíz százaléka kerül besorolásra a legszegényebbektől kezdve a leggazdagabbakig – jellemző, szintén vásárlóerő-paritáson számított béradatok tükrében jól látszik, hogy először a legtehetősebb román rétegek zárkóztak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2020-ban*Módszertani okok miatt az itt bemutatott adatok az Eurostat által jelzett időbeli vonatkozáshoz képest az egy-egy évvel korábbi helyzetet jellemzik pontosabban, ám mi az uniós statisztikai hivatal közlése szerinti évekhez kapcsoljuk őket. ugyanis még minden jövedelmi szeletet nézve kedvezőbb anyagi helyzetben volt a magyar társadalom a romániaihoz képest, ám egy évvel később a leggazdagabb románok már jobban kerestek, mint a hasonló státuszú magyarok. (Pontosabban a kilencedik tized romániai tized előzte a magyarországi kilencedik tizedet, a legjobban keresők decilis adatai ugyanis meglehetősen bizonytalanok, ezért nem közli őket az Eurostat.)