Best WordPress Hosting
 

Kína lábtörlőjeként beszélt Magyarországról egy republikánus szenátor Hszi Csin-ping látogatása miatt

Éles kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus frakciójának vezetője, aki egyáltalán nincs elragadtatva attól, hogy a múlt héten a magyar kormány vendégül látta Budapesten Hszi Csin-ping kínai elnököt.

McConnell arról beszélt a szenátusban, hogy a Donald Trump vezette előző amerikai kormány komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy eltántorítsa Európát a kínai technológiától, Magyarország most épp egy sor gazdasági együttműködést ír alá éppen Amerika legnagyobb stratégiai ellenfelével szemben. Itt tette hozzá, hogy Wahingtonnak fel kell mérnie, hogy a szövetségesei mennyire elkötelezettek mellettü: nem csak az értékeik, de az érdekeik mellett is. Hszi Csin-ping budapesti látogatása pedig kevéssé szolgálja az ügyet.

Hogy Magyarország képes Kína lábtörlőjeként szolgálni Európába? Ezt a részt nehezebb összeegyeztetni a Washington helyzetével, ahol a Kínára való összpontosítás nemrégiben még hitvallás volt

Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól

Noha a román kormányfő május elsejei beszéde szerint a bérek tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, az adatok tükrében Marcel Ciolacu kijelentése kissé elhamarkodottnak tűnhet. Az ország kétségtelenül – a magyarországi trendekhez képest – meredek gazdasági fejlődését ugyanis korántsem egyöntetű mértékben tapasztalhatják az egyes társadalmi rétegek, így bár magasabb lett a vásárlóerő-paritáson*A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat. mért egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás Romániában, mint Magyarországon, az átlagos adatok elfedik, hogy

az előrelépést egészen másként élték meg a gazdagabb, a közepes keresetű és a szegényebb csoportok.

Az egyes jövedelmi tizedeket – ezekbe országonként a lakosság tíz-tíz százaléka kerül besorolásra a legszegényebbektől kezdve a leggazdagabbakig – jellemző, szintén vásárlóerő-paritáson számított béradatok tükrében jól látszik, hogy először a legtehetősebb román rétegek zárkóztak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2020-ban*Módszertani okok miatt az itt bemutatott adatok az Eurostat által jelzett időbeli vonatkozáshoz képest az egy-egy évvel korábbi helyzetet jellemzik pontosabban, ám mi az uniós statisztikai hivatal közlése szerinti évekhez kapcsoljuk őket. ugyanis még minden jövedelmi szeletet nézve kedvezőbb anyagi helyzetben volt a magyar társadalom a romániaihoz képest, ám egy évvel később a leggazdagabb románok már jobban kerestek, mint a hasonló státuszú magyarok. (Pontosabban a kilencedik tized romániai tized előzte a magyarországi kilencedik tizedet, a legjobban keresők decilis adatai ugyanis meglehetősen bizonytalanok, ezért nem közli őket az Eurostat.)

Hosszú idő után ismét nőtt az infláció Magyarországon

Megszakadt a tavaly január óta tartó dezinfláció, most áprilisban ugyanis a tavaly év eleji csúcs óta először mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előző havinál magasabb mértékű áremelkedést éves alapon – írja a Világgazdaság. A KSH péntek reggeli adatközlése szerint áprilisban a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,7 százalékkal, míg a múlt hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedtek. Mindkét adat magasabb a márciusinál, akkor a drágulás mértéke 3,6 százalékos volt.

A Világgazdaság cikke szerint az áremelkedés leginkább két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt áprilisban jelentősen drágultak az üzemanyagárak, a KSH adatai szerint egy hónap alatt 3,5 százalékkal az előző hónaphoz képest. Ez önmagában legalább 0,2 százalékpontot adott hozzá a havi inflációhoz. Ugyancsak magyarázatot ad az infláció gyorsulására a szolgáltatások áremelkedése, amely egyre inkább fűti a hazai inflációt.

Jó hír viszont, és ezt a KSH mostani jelentése is megállapítja, hogy az élelmiszereknél egyre kisebb a drágulás mértéke, ezúttal mindössze 1 százalékos volt éves alapon. A lap szerint ugyanakkor drámától nem kell tartani, a következő hónapokban továbbra is a 4 százalékos szint közelében maradhat a pénzromlás üteme.

Közös bejelentést tesz Orbán Viktor és a kínai elnök

Cikkünk frissül…

A tervek szerint csütörtökön 18 óra körül közös nyilatkozatot tesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök, aki több napos látogatáson vesz részt Budapesten, miután a hét elején Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

The post Közös bejelentést tesz Orbán Viktor és a kínai elnök first appeared on 24.hu.

A kormány és a multik sem járnak rosszul az ország gazdasági függőségével

Habár a magyar kormány gazdaságpolitikája önmeghatározása szerint patrióta, tehát a külföldi cégek támogatása helyett a hazai vállalkozások megerősítése a fő célja, a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok a rendszerváltás utáni időszak más kormányaihoz hasonlóan támaszkodnak a külföldi cégek beruházásaira. Erre kifejezetten büszkék is, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeres győzelmi jelentéseket tesz közzé az országba beáramló külföldi beruházások nagyságáról: legutóbb például az év elején számolt be a tavalyi év 13 milliárd eurós beruházási rekordjáról.

Ahogy azt az elmúlt években több elemzés is bemutatta, a 2010 előtti időszakhoz képest ugyan több közvetlen támogatást kaptak a magyar tulajdonú cégek is, de a multinacionális cégek is több támogatásra számíthattak. Az elmúlt évek befektetési rekordjai tehát nem pusztán piaci alapon valósultak meg, azokhoz a kormány is hozzájárult azzal, hogy bőséges közvetlen támogatásokkal ösztönözte, hogy ezeket a projekteket Magyarországra hozzák. Ráadásul a régióban nem a magyar gazdaságpolitika az egyetlen példa az ilyesmire, ugyanis a magát nemzetiként vagy patriótaként meghatározó, 2015 és 2023 között kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt is több támogatást kaptak a külföldi cégek, mint a korábbi kormányok alatt.

Szinte csak a külföldi tőke

Gulyás Gergely: Mi teszünk szívességet az Európai Uniónak

Ha a jog tisztelete nem áll helyre Európában, akkor „nagyon nehéz lesz az Európai Uniót hosszú távon egyben tartani” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarország 20 éve az Európai Unióban című konferencián hétfőn Budapesten.

Gulyás Gergely megnyitó beszédében rámutatott: Magyarország továbbra is világos, határozott politikát visz. Mi úgy gondoljuk, hogy a jogszabályokat be kell tartani – fűzte hozzá.

Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy a következő évek vitáiban a magyar álláspont támogatást kapjon, illetve kellő erővel jelenjen meg például a háború és béke kérdésében – fogalmazott.

A magyarok 83 százaléka rossznak látja a gazdasági helyzetet az Ipsos szerint

Áprilisban is elkészítette szokásos nemzetközi felmérését az Ipsos, amelyben arra kérdez rá, hogy az egyes országok lakói mi miatt aggódnak a leginkább.

Legutóbb januárban néztük át az eredményeket, akkor az látszott, hogy globálisan az emberek 59 százaléka vélte úgy, hogy rosszul haladnak a dolgok az országában, áprilisban már kicsivel többen, 62 százaléknyian. Akkor a magyarok 78 százaléka gondolkodott így,

míg tavasszal már honfitársaink 83 százaléka mondta azt, hogy rosszul mennek a dolgok Magyarországon.

„Ha túléled, mondd el helyettünk is” – 93 éves „Signora Auschwitz”, a magyar-olasz írónő, akit még Ferenc pápa is meglátogatott

Bruck Edith (1931) nemcsak Olaszországban örvend nagy tiszteletnek. Ő egyszersmind a vészkorszak világirodalmának kanonikus szerzője, a globális holokauszt-emlékezet egyik kiemelkedő képviselője Primo Levi, Elie Wiesel, Jean Amery, Charlotte Delbo, Kertész Imre és mások mellett. A Tiszakarádon nevelkedő Editet tizenhárom évesen, a családjával együtt vitték Magyarországról a haláltáborba. Tőle erőszakkal elválasztott édesanyját Auschwitzban, édesapját és egy bátyját Dachauban gyilkolták meg. Edit és nővére, Eliz több megsemmisítő és koncentrációs tábort – többek között Auschwitzot, Bergen-Belsent, Christianstadtot, Dachaut – élt túl együtt a csodával határosan, hatalmas szerencsével. Már halálközeli állapotban, csontvázzá soványodva 1945. április 15-én szabadultak fel.

Néhány év vándorlás után Bruck az 1950-es években Rómában telepedett le. Itt kezdett hozzá traumatikus emlékeinek irodalmi feldolgozásához. Bruck Edith (aki nevét innen már th-val írta) egész életét és életművét – Primo Levi szavaival – az „alvilágba való alászállásról” szóló tanúságtétel és híradás határozza meg, egészen máig. Olyan, sok nyelvre lefordított nagy művek fűződnek a nevéhez, mint az első, rövid visszamlékezése, a Ki téged így szeret (1959),  a meggyilkolt édesanyjának címzett Levél anyámhoz (1988), a női sorsregény Hány csillag az égen (2015), vagy a 2021-ben közölt részletesebb emlékirat, Az elveszett kenyér. Bruck Edith ma is Rómában él, aktívan ír, előadásokat tart, interjúkat ad.

Részben azért ír, mert az emlékezés erkölcsi kötelesség, parancs, és tanítani akarja a következő nemzedéket. Ugyanakkor számára az írás – a traumák meg- és kiírása – terápia is. Az átélt borzalmak utáni életet kellett a maga számára is elviselhetőbbé tennie.

Elkezdődött a Magyarországon fogva tartott antifasiszta aktivista választási kampánya Olaszországban

A Zöldek és az Olasz Baloldal Szövetsége (AVS) bemutatta az európai parlamenti választásokon induló jelöltjeit, köztük a Magyarországon fogva tartott Ilaria Salist, akit apja képviselt a csütörtöki kampánynyitón a calabriai Riacéban – írja az MTI.

A kevesebb mint kétezer lakosú délolasz Riacéban indította el választási kampányát a baloldali szövetség. A helyszín nem volt véletlen, miután az AVS déli választási körzete jelöltlistáját Riace egykori polgármestere, Mimmo Lucano vezeti.

A kampánynyitón jelen volt Angelo Bonelli, a Zöldpárt országos szóvivője, az AVS képviselője a római parlamentben, Nicola Fratoianni, az Olasz Baloldal (SI) főtitkára, valamint Roberto Salis, a Magyarországon fogva tartott antifa-aktivista apja.

A román kormányfő lelkendezik: „Megelőztük Magyarországot!”

A munka ünnepe alkalmából a dolgozókat köszöntötte Marcel Ciolacu, Románia kormányfője, aki háláját fejezte ki mindazoknak, akik megszakítás nélkül dolgoznak az alapvető szolgáltatások biztosításáért, akár az állami, akár a magánszektorban. A Transtelex beszámolója szerint a román miniszterelnök igen bizakodó hangot ütött meg: azon túl, hogy a dolgozóknak elmondta, a kormány továbbra is küzdeni fog azért, hogy jövedelmük növekedjen, azon elképzeléseiről is beszélt, melyek szerint hamarosan Románia lesz az az ország a térségben, ahol a legmagasabbak lesznek az alkalmazottak bérei.

Miután megelőztük Magyarországot, meggyőződésem, hogy Lengyelországot is megelőzhetjük, és hamarosan a románok lesznek a legjobban fizetett munkavállalók Európa ezen részén! Mert megérdemlik!

– tekintett optimistán a jövőbe Ciolacu.

„Ha nem ülünk az asztalnál, minket tálalnak fel” – Ablonczy és Magyari 20 év EU-tagságról

Szerdán volt a magyar EU-tagság huszadik évfordulója. HetiVálasz podcastunkban mérleget vonunk: honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én? A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Magyarország uniós tagságára az a legveszélyesebb, amikor annak gazdasági hasznát kérdőjelezik meg

Kezdésnek arra kérném önöket, hogy mondjanak három pozitív és három negatív dolgot Magyarország uniós tagságáról.

Bíró-Nagy András: Magyarország uniós tagsága egyszerre jelentett lehetőségeket, de korlátokat is a magyar kormányok és a magyar társadalom számára. A legfontosabb lehetőség nyilvánvalóan a húsz év alatt ide áramló több tízezer milliárd forintnyi uniós forrás, amely összességében a magyarországi GDP-nek éves átlagban a 3,5 százalékát tette ki. Alig van olyan település Magyarországon, ahol nem valósult meg valamilyen fejlesztés uniós támogatásból, és ez még akkor is igaz, ha egyébként azt gondoljuk, hogy az uniós pénzekkel lehetett volna jobban sáfárkodni. Erre rögtön hoznék is egy negatív példát a könyvünkből.

Az elmúlt két évtizedben azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem kaptak uniós támogatást, nagyobb mértékben növekedett a bevétele, mint azoknak, amelyek kaptak, jóllehet, pont az ellenkezőjére számítanánk.

Már Romániában is magasabb a bérek, mint nálunk

Az elmúlt időszakban a román gazdaság gyorsabban nőtt, mint a magyar, a románok többet fogyasztottak, mint a magyarok, ráadásul vásárlőerőparitáson (PPS) számolva a bérek tavaly már magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon – írja keddi cikkében a Portfolio az Eurostat friss adataira hivatkozva.

A portál emlékeztet: a korábbi adatok azt mutatták, hogy az elmúlt néhány évben Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, a tavalyi évben pedig el is hagyta. A fogyasztást tekintve stabilabbnak látszik a román előny, és a béreknél kimutatható mostani előzés egyre kevesebb okot ad a kétkedésre. A lap szerint Bulgária is egyre nagyobb tempóban halad előre, így nem lenne meglepő, ha egy-két éven belül a bolgár fogyasztás is a magyar szintre emelkedne.

A Portfolio szerint a jelenlegi magyar bérszint egy magasabb fogyasztást indokolna, a román bérszint például – amely nem sokkal magasabb, mint a magyar – kissé a trend felett van. Összességében úgy látszik, hogy Magyarország nem rugaszkodott el a magas bérszinttel jellemezhető országok irányába, az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg. Úgy tűnik, hogy Magyarország nem tartja a lépést a régióval, a relatív pozíciónk romlása trendszerű. A jegybank friss jelentése szerint az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében relatív fejlettségünk és relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált – emlékeztet a Portfolio.

Szijjártó a Kínai Nemzeti Nukleáris Vállalat vezetőivel tárgyalt

A hűtési- és fűtési rendszerek működése, az ipari növekedés és a közlekedés elektromos alapokra átállása miatt hatalmas mennyiségű áramra lesz szüksége a világnak – írta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter szerint a növekvő áramigény olcsón, hatékonyan, biztonságos és környezetkímélő módon kizárólag nukleáris energiával állítható elő.

Ezért van nagy jelentősége annak, hogy két fontos csatát is megnyertünk Brüsszelben, amikor is az Európai Unió fenntarthatónak ismerte el a nukleáris energiát, illetve amikor megakadályoztuk a rá kivetendő szankciókat

Már hét kínai nagyvárosba lesz közvetlen repülőjárat Budapestről

Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, így idén júniustól immár egy hetedik kínai nagyváros, Sencsen is közvetlenül elérhető lesz Budapestről, ahova hetente két járat is fog közlekedni – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pekingben.

A tárcavezető a Vang Veng-tao kínai kereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalását követően közölte, hogy új közvetlen légi összeköttetés jön létre a két ország között, júniustól Budapest és Sencsen között heti két járat fog közlekedni.

Ez azt jelenti, hogy júniustól tehát hét kínai város lesz elérhető közvetlen légijárattal Budapestről, 19-re nő a légijáratok száma hetente, ez már másfélszer annyi, mint a Covid előtti időszakban volt, és jóval több, mint bármely más közép-európai repülőtér, illetve város elérhetősége Kínából

Magyar Nemzet: Magasabb fokozatra emelték a terrorkészültséget Magyarországon

Magasabb szintre emelték a terrorkészültséget Magyarországon a Védelmi Tanács vasárnapi ülését követően – írja a Magyar Nemzet.

Orbán Viktor vasárnap, Izrael Irán általi megtámadása után hívta össze a Védelmi Tanácsot. A megbeszélés után közölte: mindent megtesznek, hogy a világban zajló háborúk ne veszélyeztessék a magyar családok békéjét és biztonságát.

A Magyar Nemzet cikke szerint a miniszterelnöki bejelentést követően a kormányfő kérésének megfelelve elrendelték a terrorkészültség magasabb fokozatát, amely alapvetően intenzívebb titkosszolgálati információcserét, szigorúbb védelmet jelent a kiemelt létesítményeknek és állami vezetőknek, illetve megerősített rendőri jelenlétet a közterületeken, a tömegrendezvényeken, valamint a zsidó felekezethez tartotó intézményeknél.

Közel hatszorosára nőtt a Magyarországon dolgozó Fülöp-szigeteki vendégmunkások száma egy év alatt

Amíg 2022-ben még csak 1100 fülöp-szigeteki volt hazánkban, addig 2023-ban már közel 6300-an dolgoztak itt, vagyis egy év alatt több mint 5 ezerrel nőtt a létszámuk, írja a Portfolio a KSH friss adataira hivatkozva.

Egy év alatt 2200 vietnámi és 1300 kirgiz dolgozó érkezett Magyarországra, ezzel ők foglalják el a dobogó második és harmadik fokát.

A Magyarországon dolgozó külföldiek közül a legtöbben Ukrajnából, Szlovákiából, illetve Romániából költöztek ide. A cikkben megjegyzik, bár több mint 20 ezer ukrán dolgozik az országban, Magyarország nem tudta itt tartani őket, egy év alatt ugyanis több mint 3600-zal csökkent a számuk.

Kövér László: Az EU még mindig a magyar nemzeti érdekek érvényesítésének legjobb helye

A magyarok elvárása az, hogy a valóságtól és az európai emberek érdekeitől elszakadt jelenlegi uniós politikai elit ne tegye tönkre az Európai Uniót – mondta az Országgyűlés elnöke kedden a Drezdában rendezett Közép-Európa Fórumon.

Kövér László – a szászországi parlament által életre hívott eseményen – úgy fogalmazott, „bennünket, közép–európaiakat, sokkal gyakrabban oktatnak ki arról, hogy az Európai Uniónak milyen elvárásai vannak velünk szemben, mintsem arról kérdeznének, hogy nekünk, közép–európaiaknak, milyen elvárásunk van az Európai Unióval szemben”.

A magyarok elvárása, hogy az Európai Uniót békeprojektből ne tegyék háborús projektté, demokráciaprojektből ne tegyék diktatúraprojektté, jóléti projektből ne tegyék elszegényedési projektté, a kétezer éves európai keresztény kultúra földjén az Európa Uniót ne tegyék keresztényellenes politikai erővé – emelte ki a házelnök.

Júniusi meleg volt a hétvégén

Olyan meleg volt a hétvégén Magyarországon, mintha nyár lett volna – írja az MTI a HungaroMet Zrt. közleménye alapján. A hőmérséklet vasárnap sokkal inkább idézte június elejét, mint áprilisét.

A maximum-hőmérsékletek átlaga országosan 25,1 Celsius-fok volt, ami a június 4-7. közötti időszak átlagára hasonlít, Budapesten pedig megdőlt a melegrekord is: Újpesten 26,5 Celsius-fokot mértek.

Az erre a napra vonatkozó korábbi fővárosi rekord 26,1 fok volt, amelyet Budapest Krisztina meteorológiai állomáson jegyeztek fel 1986-ban.

Magyarország miatt bukott el a világ legambíciózusabb természetvédelmi törvénye

Az eddig példátlannak számító rendelet jövőjéről, fontosabb pontjairól és az egyre romló ökológiai helyzet klímaváltozásra gyakorolt hatásáról Garamszegi László Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettünk a Zöldövezet legújabb adásában.

The post Magyarország miatt bukott el a világ legambíciózusabb természetvédelmi törvénye first appeared on 24.hu.