Best WordPress Hosting
 

Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai

Közel ezermilliárd forintos vagyona van Mészáros Lőrincnek „A 100 leggazdagabb magyar” című kiadvány számításai alapján. Nem csak a felcsúti milliárdos ért azonban mérföldkőhöz: Orbán Viktor veje, Tiborcz István is belépett a 100 milliárdosok klubjába, és már a 20. leggazdagabb az országban.

(A grafikonon a bal alsó sarokban lévő ikonnal lehet szüneteltetni és újraindítani a lejátszást, az időskálára kattintva pedig az egyes éveket is pontosan meg lehet nézni.)

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése idején a 20 leggazdagabb magyar között egy sem volt a jelenleg legvagyonosabb NER-esek közül. Először 2015-ben Simicska Lajos került be a Top 20-ba, ahol most már nyolc egyértelműen Fidesz-közeli vállalkozó van.

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Magyarországon és a régióban is megugrott tavaly a cégek szenvedéséről árulkodó fizetésképtelenségi eljárások száma, és 2024-ben a javuló gazdasági kilátások ellenére még tovább folytatódhat a növekedésük.

Mi történt? Két és félszeresése nőtt a fizetésképtelenségi – azaz csőd- és felszámolási – eljárások száma Magyarországon tavaly 2022-höz képest, és szinte minden iparágban nőtt a felszámolási eljárások száma a Coface hitelbiztosító minden évben megjelenő, fizetésképtelenségi helyzetet bemutató elemzésének friss kiadása szerint.

Alulnézet: a tavalyi év eredményeihez hasonlóan továbbra is ugyanaz a hat szektor a legveszélyeztetettebb a felszámolási eljárások száma alapján.

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

A régiós átlagot hozó vagy azt meg is haladó növekedést várhatunk több új gazdasági előrejelzés alapján itthon az idén, és a reálbér-növekedés miatt újra lesz pénz fogyasztani, de az állam gazdálkodásával nem lesz minden rendben.

Mi történt? Pár napon belül három új makrogazdasági elemzés is megjelent a magyar gazdaságra vonatkozóan. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság és az Egyensúly Intézet is közzétette a friss előrejelzését.

Számokban: idén az EBRD 2,2, jövőre 3,5; az Európai Bizottság 2,4, majd 3,5; az Egyensúly Intézet 2,4, 2025-ben pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

Dávid győzte le tegnap Góliátot a labdarúgó Magyar Kupa döntőjében, legalábbis ha a Paks és Ferencváros anyagi lehetőségeit nézzük. A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Mi történt? A Paks szerda este hosszabbításban 2-0-ra legyőzte a Ferencvárost a labdarúgó Magyar Kupa Puskás Arénában, 52 ezer néző előtt rendezett döntőjében. Az FTC az idén zsinórban hatodszor nyerte meg a bajnokságot, a kupát azonban ugyanebben az időszakban csak egyszer hódította el.

A Fradi – különösen a bajnokságban látványos – dominanciája az elmúlt években nem véletlen: a csapat anyagi szempontból kiemelkedik a magyar mezőnyből. A Ferencváros költségvetése 2022-ben több volt, mint a 12 csapatos bajnokság nyolc legkevésbé vagyonos csapatának együttes büdzséje.

Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint

Noha tavaly az árak és a tranzakciók számát nézve is megtorpant a lakáspiac, az elmúlt év vége óta minden makrogazdasági körülmény adott a szektor élénküléséhez, ami mostanra meg is indult, derül ki a Magyar Nemzeti Bank jelentéséből. Az adásvételek száma 2024 első negyedévére már a hosszú távú átlagos szintjére emelkedett, igaz, a reál lakásárak még csökkennek.

Feszes a munkaerőpiac, a dezinfláció mellett csökkennek a hitelkamatok, erősödik a fogyasztói bizalom, a reálbérek emelkedő pályára állnak – mindezen tényezők lendületet adnak az ingatlanpiacnak, ami különösen 2023 első felében mutatott aggasztó jeleket, a tranzakciók száma ekkor mintegy 40 százalékkal maradt el az egy évvel korábbihoz képest.

Miért fontos ez? A javuló gazdasági körülmények mellett mérséklődik a lakásárak csökkenésének kockázata, ami a pénzügyi stabilitás szempontjából jó hír.

A háború óta még többet is fogyaszt Európa abból az orosz gázból, amit most szankcionálna

A múlt héten először került napirendre az Európai Unióban az orosz földgáz, konkrétan az LNG (cseppfolyósított földgáz) kereskedelmére vonatkozó szankció. A javaslat alapján az EU-tagállamok továbbra is vehetnének orosz LNG-t, de nem értékesíthetnék tovább.

 

Míg az orosz vezetékes gáztól a 2021-es 40 százalékról 2023-ra százalékra csökkentette függőségét az EU, az LNG importja nőtt az elmúlt években, írja az Euronews.

Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad

Nincs könnyű dolga, ha valaki személyi jövedelemadója egy százalékának felajánlása előtt az egyházak gazdálkodásáról szeretne tájékozódni. Hiába keresné például a katolikus vagy a református egyház honlapján, hogy miből gazdálkodnak és mire költenek ezek a szervezetek, semmit nem fog találni. A magyar jogszabályi környezet ugyanis az egyházakat szinte minden nyilvános közzététel, beszámoló alól mentesíti. Míg a legkisebb civil szervezeteknek is kell működésükről, bevételeikről és kiadásaikról éves jelentést közzétenni, amit bárki ingyenesen elérhet, a több száz milliárd forintból gazdálkodó egyházakra ez nem vonatkozik.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 2022-ben a hazai egyházak támogatása kapcsán így nyilatkozott Indexnek:

az egyházfinanszírozás ma Magyarországon igen ellentmondásos, mivel a törvényesen szabályozott kifizetéseken túl egy-egy egyházi projekt vagy intézmény nem transzparens módon kap állami támogatást, nincs benne az állami költségvetésben, így sem az egyházak, sem az állam részére nem teszi lehetővé a távlatos tervezést. Alkalmi egyeztetések és lobbizások eredménye az, hogy ki és milyen egyházi célokra költhet adóforintokat.

Az egyik probléma megoldódott a magyar mezőgazdaságban, de máris itt a másik

Alig több mint egy év alatt a felére-harmadára esett a különböző műtrágyák ára. Bár a hozamfokozó anyagok még most is sokkal drágábbak, mint a gázválság előtt, a gazdák így is sokkal többet használnak, mint tavaly. Önmagában azonban ez nem lesz elég, hogy megmentse a mezőgazdaság évét.

Mi történt? A KSH hétfőn közzétett adatai szerint az idei első három hónapban folytatódott a műtrágyák és takarmánykeverékek árának durván egy éve tartó esése.

Az árcsökkenésre különösen a műtrágyák esetében volt szükség. Ezeknek az előállításához ugyanis földgázt használnak, így az energiahordozó drágulása 2021-2022-ben húzta magával a különböző műtrágyák árát is.

Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt

Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsicsökkentési szabályok változása előtti időszakban megszokottól.

Mi történt? Évtizedes összevetésben is rendkívül kevés földgázt égetett el februárban a magyar lakosság. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az idei második hónapban nagyon enyhe volt az időjárás: minden korábbi hőmérsékletrekord megdőlt.

A gázfogyasztás visszaesését azonban továbbra sem kizárólag a kedvező időjárás okozza. Ahogy erről korábban már írtunk, a hőmérséklettől függetlenül is jelentősen visszafogta felhasználását a lakosság. Igaz, az idén talán már kissé bátrabban fűtöttek a háztartások.

Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac

Egy lakosra vetítve 280 euró volt a magyar elektronikus kereskedelmi piac mérete 2022-ben, ez számolható ki a GKID és a Mastercard múlt héten publikált (és 2023 nyarán egységes módszertannal gyűjtött), regionális Digitális Kereskedelmi Körképéből. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez mennyire szerény eredmény a régiós mezőnyben.

Nem sokkal jobb a helyzet, ha a piac méretét az egyes országok GDP értékéhez arányosítjuk. A magyar 1,6 százalék nagyon messze van az élbolytól.

A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy az online kiskereskedelmi forgalom méretére jelentős hatással van az egyes országok lakosságszáma, az online vásárlók száma és aránya, de a piac kínálati oldalának érettsége, szerkezete, valamint a gazdaság fejlettsége is.

Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól

Noha a román kormányfő május elsejei beszéde szerint a bérek tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, az adatok tükrében Marcel Ciolacu kijelentése kissé elhamarkodottnak tűnhet. Az ország kétségtelenül – a magyarországi trendekhez képest – meredek gazdasági fejlődését ugyanis korántsem egyöntetű mértékben tapasztalhatják az egyes társadalmi rétegek, így bár magasabb lett a vásárlóerő-paritáson*A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat. mért egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás Romániában, mint Magyarországon, az átlagos adatok elfedik, hogy

az előrelépést egészen másként élték meg a gazdagabb, a közepes keresetű és a szegényebb csoportok.

Az egyes jövedelmi tizedeket – ezekbe országonként a lakosság tíz-tíz százaléka kerül besorolásra a legszegényebbektől kezdve a leggazdagabbakig – jellemző, szintén vásárlóerő-paritáson számított béradatok tükrében jól látszik, hogy először a legtehetősebb román rétegek zárkóztak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2020-ban*Módszertani okok miatt az itt bemutatott adatok az Eurostat által jelzett időbeli vonatkozáshoz képest az egy-egy évvel korábbi helyzetet jellemzik pontosabban, ám mi az uniós statisztikai hivatal közlése szerinti évekhez kapcsoljuk őket. ugyanis még minden jövedelmi szeletet nézve kedvezőbb anyagi helyzetben volt a magyar társadalom a romániaihoz képest, ám egy évvel később a leggazdagabb románok már jobban kerestek, mint a hasonló státuszú magyarok. (Pontosabban a kilencedik tized romániai tized előzte a magyarországi kilencedik tizedet, a legjobban keresők decilis adatai ugyanis meglehetősen bizonytalanok, ezért nem közli őket az Eurostat.)

Ötszázszor több tao-pénz jutott a felcsúti focinak, mint az országos átlag

Jelentős eltérések vannak az egyes vármegyék között az alapján, hogy mennyi tao-támogatást hagyott jóvá különböző sportszervezetek számára az elmúlt 13 évben a Magyar Labdarúgó Szövetség. Különösen látványossá válik ez, ha népességarányosan nézzük az adatokat.

Már az is érdekes, hogy a legtöbb tao-pénz nem a fővárosba, hanem Fejérbe érkezett. A tao-támogatás bevezetése, 2011 és 2024 között a vármegye sportszervezeteinek 53 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a szövetség. A másik véglet Nógrád, ahol ez a szám csak 5,5 milliárd.

Népességarányosan is nagyok a különbségek, bár valójában itt is csak Fejér miatt. Miközben a többi megyében 30 és 51 ezer forint között szóródott az egy főre jutó támogatás összege, az országos átlag pedig 41 ezer forint volt, addig Fejér vármegye minden lakosára 135 ezer forintnyi tao-pénz jutott.

Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat

A fogyasztási szerkezet jelentős átrendeződésének nevezi, de egyébként nyíltan el is ismeri a kormány azt, hogy a nagy infláció miatt a lakosság jóval kevesebb élelmiszert és azon belül is az olcsóbbakat tudta csak megvenni 2022-ben és 2023-ban – az Agrárminisztérium helyettes államtitkára legalábbis így jellemezte a helyzetet az Agrárszektornak.

Miért fontos ez? Az elmúlt két évben az elszálló árak miatt bekövetkezett az, amire korábban sokkal kisebb esély láttak a piacon: a vásárlók jelentős része kénytelen volt feladni a márkahűségét, másrészt sok esetben az alacsonyabb minőség felé lépett.

Számokban: 2021-ben a lakosság még 41,2 százalékkal több pénzt hagyott a boltokban, mint 2020-ban. Ekkor 4,1 százalékos volt az élelmiszer-infláció, azaz reálértékben is nagyon jelentősen bővült a költés, miközben a volumen is emelkedett, 2,2 százalékkal. A vásárlók ekkor még valamivel több árut vettek, de jóval többet költöttek rá, vagyis a drágább termékek felé mozdultak.

Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján

A legszegényebb magyar régiókban nőtt az elmúlt időszakban a legnagyobbat az ezer főre eső személyautók száma 2022 és 2016 között az európai unió statisztikai hivatalának friss adatai szerint.

Mi történt? Megjelentek az Eurostat friss adatai arról, hogy az egyes uniós régiókban átlagosan hány autójuk van az embereknek. Uniós szinten átlagosan 560 autó jut ezer lakosra 2022-ben.

Habár a magyar régiók közül egyik sem éri el ezt a szintet, számításaink szerint viszont az összes magyar régió szerepel a 25 legnagyobb növekedést felmutató uniós régió között.*2016 és 2022 között 183 régiót összehasonlítva, mivel 57, főként portugál, lengyel, német és francia régió esetében az egyik évre vonatkozóan nincs adat.

Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság

Bár elvileg megindult a kórházak adósságkonszolidációja, továbbra is több intézménynek láthatóan napi finanszírozási gondjai vannak. Ha az állam segítségével végül sikerül is rendezni az összességében 100 milliárd forint feletti tartozást, hosszútávon az sem oldja meg a problémát.

Mi történt? A Népszava írta meg hétfő reggel, hogy inkasszóval szedte be az adóhatóság a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház mintegy 57 millió forintos köztehertartozását. A lap más kórházakat is talált a NAV végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.

Korábban nem volt jellemző, hogy különböző szervezetek csak úgy pénzt emeljenek le kórházak számlájáról. Szintén a Népszava írt róla pár hete, hogy míg az elmúlt 30 évben senki nem bocsátott ki fizetési meghagyást, pár hete egy műtéti anyagokat szállító cég is megtette. Ezt követte a napokban a NAV-inkasszó.

Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában

Az előző évben mutatkozott meg először igazán látványosan a Gazprom üzleti eredményeiben, hogy a cég európai piaca lényegében összeomlott. Két éve az elszálló gázárak még elrejtették ennek hatását, 2023-ban azonban már semmi nem mentette meg a veszteségtől a céget.

Mi történt? Közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges lett a Gazprom orosz gázóriás. A vállalat utoljára a 90-es évek végén, az orosz válság idején nem termelt profitot, azóta az évek többségében euróban is tízmilliárdos nagyságrendű volt a nyereség.

A cég nemcsak gázértékesítéssel foglalkozik, van villamosenergia- és olajüzletága is. Utóbbi kettő azonban bővülni tudott tavaly, így a gyenge teljesítményt egyértelműen a gázexport összeomlása okozta.

Soha nem volt még ilyen enyhe az év eleje Magyarországon

Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Az évből eddig eltelt négy hónapból kettőben abszolút rekord született, de 120 éves távlatban volt még egy top 10-es és egy top 20-as hónap is. Jó esély van rá, hogy ez lesz minden idők legmelegebb éve itthon is.

Lassan egy éve dőlnek a rekordok

Bár még nincsenek végleges adatok, de április lehetett zsinórban a 11. hónap, amikor megdőlt a havi globális hőmérséklet rekord. Tavaly június óta minden egyes hónapban magasabb átlaghőmérséklet mértek a Földön, mint az adatok rögzítése bármikor. Az előző év második felében különösen nagy volt a különbség a megelőző évekhez képest: a korábbi rekordokat is jellemzően 0,3 fokkal szárnyaltuk túl. Az idei első három hónapban kissé szűkült az olló, de abban nem volt változás, hogy mindent hónapban történelmi csúcsot regisztráltak.

Átformálta a lakáspiacot a kormány a sok százmilliárdos támogatásokkal

A Fidesz-kormányok sosem sajnálták a pénzt a célzott családtámogatásokra, az viszont vitatott, hogy ez milyen eredményeket hozott. Az biztos, hogy ezek növelték a harmadik gyermek születésének esélyét a családokban, és pár évvel ezelőttig a teljes termékenységi arányszám is szépen nőtt a 2011-es mélypontot követően. A képet azonban erősen árnyalja, hogy a legutóbbi adatok szerint a tendencia ismét kedvezőtlenné vált, az idei első negyedévre a növekedés több mint fele eltűnt.

A családtámogatások jelentős része a lakáshoz jutást segíti, és mivel éves szinten százmilliárdos összegekről van szó, ennek hatása van az ingatlanpiacra. Ezt mutatjuk be cikkünkben a KSH népszámlálási adatbázisa alapján.

Országos szinten az nem sokat változott az ezredforduló óta, hogy mennyien laknak saját házban, lakásban: a saját ingatlannal rendelkezők aránya 91-ről 90,6 százalékra csökkent, míg a bérelt ingatlanban lakó magyarok aránya 8,1 százalékról csak 9 százalékra nőtt. Az egyéb használat aránya 0,9-ről 0,8 százalékra csökkent. Ez alatt leginkább a szívességi lakáshasználatot lehet érteni.

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Rajka lakosságának már 70 százaléka külföldi állampolgár, akik alapvetően szlovákok. Így könnyen lehet az idén júniusi helyi választáson szlovák polgármestere a falunak. Az uniós szabályok szerint ugyanis a települési és az uniós választásokon ott szavazhatnak az uniós állampolgárok, ahol a lakhelyük van, még ha ez másik ország is.

Igaz, a településen nem követnek el mindent azzal kapcsolatban, hogy tájékoztassák lakosaik többségét: csupán magyarul érhető el a település honlapja. Egyelőre nem tudtak az önkormányzatnál arról információt adni, kik indulnak polgármesternek.

Az, hogy milyen jelentős számú szlovák él a településen, a helyi szlovákoknak szóló Facebook oldalon is feltűnt. A népszámlálási adatok szerint a válaszoló lakosok 63 százaléka ugyanis szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar nemzetiségűek aránya 37 százalék, igaz, összesen 9 százalék nem válaszolt erre  a kérdésre. Rajkára évekig átjárt a pozsonyi közösségi közlekedési szolgáltató 801-es busza, ám mivel a magyar oldalon senki sem akart beszállni a szolgáltatás finanszírozásába, végül leállt. A Ma7 szlovákiai magyar portál szerint lehet szlovák polgármesterjelölt, aki megoldhatná a helyieknek fontos kérdés rendezését. Míg a busz kiesett, a vasúti közlekedés fejlődött: már napi kilenc járatpár van.

Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük

Az Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos leggyakoribb kritika, hogy az csak meghosszabbítja a háborút és az emberek szenvedését, de nem tudja megakadályzni az orosz győzelmet, hiszen a népesebb és tehetősebb ország képes szinte bármekkora veszteséget pótolni. Ennek az érvelésnek a legnagyobb gyakorlati hibája, hogy a jövőbe vetíti az eddigi trendeket, miközben a folytatást egyáltalán nem lehet biztosra venni.

Ennek legegyértelműbb példái az olyan nehézfegyverek, mint a tankok, egyéb páncélosok és tüzérségi fegyverek. Az viszonylag széles körben ismert, hogy ezek harctéri veszteségeinek pótlásában az orosz hadsereg nagyon nagy mértékben támaszkodik a Szovjetuniótól megörökölt készletekre. Ezek azonban bármennyire is hatalmasak – legalább ezres nagyságrendűek az egyes kategóriákban -, természetesen nem végtelenek. Ráadásul az állapotuk erősen vegyes, sok eszközt csak gyári nagy felújítás után lehet a frontra küldeni, ez pedig időigényes.

Jól mutatja ezt, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban az orosz katonák egyre gyakrabban indulnak rohamra motorkerékpárokon, rögtönzött páncélzattal ellátott teherautókon vagy olyan kínai Desertcross-1000-3 típusú terepjárókon, amelyeket eredetileg hobbicélokra, vadászoknak és horgászoknak szántak, így természetesen nem páncélozottak, sőt, felülről nyitott a felépítményük. Alkalmazásuk oka, hogy olyan gyors ütemben pusztulnak a gyalogság szállítására és támogatására szolgáló BMP, BTR és MT-LB páncélosok, hogy nem képesek ezeket megfelelő számban pótolni. Pedig az orosz tárolóbázisokon még több ezer van belőlük.