Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Románia

Könnyen képviselő nélkül maradhatnak az EP-ben a határontúli magyarok

Közzétette szerző

Jóval kevesebb magyar párt fog képviselőt delegálni az Európai Parlamentbe, ha hihetünk az újabban publikált közvélemény-kutatások eredményeinek. Nincs kizárva ugyanakkor, hogy még ennél is jobban megcsappan a magyar érintettségű részvétel az EP következő ciklusában: a Népszava írása szerint könnyen előfordulhat, hogy egyetlen határon túli magyar párt sem jut mandátumhoz június 9-én.

A két valóban esélyes formáció a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Romániából, és a Magyar Szövetség Szlovákiából, mindkét formáció a bejutási küszöb környékén egyensúlyoz.

Az RMDSZ Románia 2007-es EU-csatlakozása óta mindig átlépte az 5 százalékos küszöböt, jelenleg is van két képviselője az Európai Parlamentben. A legutóbbi, áprilisban publikált mérések viszont csak valahol 4,9 – 5,1 százalék körül mérték a pártot, ami – tekintettel a hibahatárra – nem jelent még biztos bejutást az EP-be. A párt esélyeit nem növeli, hogy az idei voksoláson a románok több mint kétszer annyi külföldi szavazókört rendeznek be, mint a legutóbbi választáson, ami a várakozások szerint emelni fogja a román részvételt. A lap megjegyzi még, hogy a románoknak egyébként is magasabb a bizodalma az EU-ban, miközben a magyar kormány brüsszelezése a határokon túl is célt ért, és az egyébként is kisebb szavazási hajlandóságú romániai magyarok bizalma megrendülni látszik az unióban. Ennek következtében az RMSZD leginkább csak az „etnikai fegyelemből” leadott voksokra számíthat.

PostPin It!

A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?

Közzétette szerző

Románia hivatalosan is lehagyta Magyarországot, amelynek lakossága a második legszegényebb az Európai Unióban, így fényévekre vagyunk a román jóléttől. „Bezzeg Románia” nem előzte le Magyarországot, és hiába a növekedés, még a románok is azt mondják, hogy Románia még mindig szegényebb, mint Magyarország.

Ha valaki csak a magyar sajtóban megjelent – a fentiekhez hasonló tartalmú – címek alapján akarna képbe kerülni Románia és Magyarország gazdasági fejlődésének elmúlt éveivel kapcsolatban, nehéz dolga lenne. De még a részletesebb elemzések alapján sem teljesen egyértelmű, hogy milyen tanulságai vannak a két leggyakrabban idézett adat alakulásának, tehát hogy Románia egy főre jutó GDP-je tavaly megelőzte Magyarországét, miközben tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption – AIC) alapján az uniós lista aljáról tíz év alatt középmezőnybe került, és a magyar adatnál 2022-ben csak a bolgár volt gyengébb.

Mivel nem is célszerű egy-egy adat alapján dönteni arról, hogy melyik ország szegényebb vagy gazdagabb, ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy miből származik a két mutatószámban tapasztalható eltérés a két ország között, és hogy ezek mit árulnak el a közeljövőbeli gazdasági kilátásaikról. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, nézzük meg részletesebben is az adatok alakulását, és hogy egyáltalán mit jelentenek ezek a mutatószámok.

PostPin It!

A román kormányfő lelkendezik: „Megelőztük Magyarországot!”

Közzétette szerző

A munka ünnepe alkalmából a dolgozókat köszöntötte Marcel Ciolacu, Románia kormányfője, aki háláját fejezte ki mindazoknak, akik megszakítás nélkül dolgoznak az alapvető szolgáltatások biztosításáért, akár az állami, akár a magánszektorban. A Transtelex beszámolója szerint a román miniszterelnök igen bizakodó hangot ütött meg: azon túl, hogy a dolgozóknak elmondta, a kormány továbbra is küzdeni fog azért, hogy jövedelmük növekedjen, azon elképzeléseiről is beszélt, melyek szerint hamarosan Románia lesz az az ország a térségben, ahol a legmagasabbak lesznek az alkalmazottak bérei.

Miután megelőztük Magyarországot, meggyőződésem, hogy Lengyelországot is megelőzhetjük, és hamarosan a románok lesznek a legjobban fizetett munkavállalók Európa ezen részén! Mert megérdemlik!

– tekintett optimistán a jövőbe Ciolacu.

PostPin It!

„Sportemberhez méltatlan” – reagált a magyar szövetség arra, hogy a válogatott játékosa lebohócozta a szövetségi kapitányt

Közzétette szerző

Váratlan vereséget szenvedett a magyar jégkorong-válogatott a bolzanói dívízió I/A-s világbajnokságon, ugyanis 2-1-re kikapott a többségében székely hokisokra épülő Romániától. A román csapat tétmeccsen több mint 27 éve, 1997. március 28-án győzte legutóbb a magyar válogatottat.

A találkozót követően egészen meglepő nyilatkozatok hangzottak el magyar oldalon, Galló Vilmos például lebohócozta Don MacAdam szövetségi kapitányt, és azt mondta, hogy kiteszi a szívét-lelkét a pályára, de MacAdam minden egyes mérkőzésen próbálja „levinni a mélybe”, az is felidegesítette, hogy kikerült az emberelőnyös sorokból. De a kapus, Bálizs Bence is rossz öltözői hangulatról beszélt. A szokatlan reakciókra később a szövetség is reagált, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint:

A magyar jégkorongcsalád valamennyi tagja csalódott a szerdai vereség miatt. Galló Vilmos nyilatkozata profi sportemberhez méltatlan volt. Bármi is történt a szerdai mérkőzés előtt az öltözőben, az a válogatott belügye. Az edzői stábnak és a játékosoknak közösen kell megtalálniuk az utat, ami kivezet abból a frusztrációból, amit ez a vereség okozott. A szakmai stáb és a válogatott tagjai közösen dolgoznak azon, hogy a feszültségeken túllépve a hátralévő két mérkőzésen ugyanúgy a rá jellemző szívvel és akarattal játsszon a magyar csapat.

PostPin It!

Tippelj, mennyivel keresnek többet a románok, mint a magyarok

Közzétette szerző

A román gazdaság gyorsabban nő, mint a magyar: a románok többet keresnek és többet is fogyasztanak.

Mi történik? Az elmúlt időszakban a román gazdaság gyorsabban növekedett, és a románok többet fogyasztottak, mint a magyarok. Az Eurostat adatai szerint az utóbbi években folyamatosan csökkent a két ország közötti bérszakadék, annyira, hogy Romániában tavaly már magasabbak voltak a fizetések, mint Magyarországon, írja a Portfolio. A lap szerint a románok az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok – immár minden mutatószám alapján – többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.

Hogy lehet ez? A bérek és fogyasztás összefüggésének vizsgálatakor kiderült, hogy Magyarország mélyen a trendvonal alatt helyezkedik el, míg Románia kissé felette van. Magyarország gazdaságpolitikája inkább a beruházásokra helyezi a hangsúlyt, míg más országok inkább a hozzáadott érték teremtésére összpontosítanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint „az egyensúlyi és versenyképességi hiányosságok következtében a magyar gazdaság érzékenyebb volt a külső hatásokra, mint a régió más országai”, így nem meglepetés, hogy az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében a relatív fejlettségünk és a relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált. 

PostPin It!

Már Romániában is magasabb a bérek, mint nálunk

Közzétette szerző

Az elmúlt időszakban a román gazdaság gyorsabban nőtt, mint a magyar, a románok többet fogyasztottak, mint a magyarok, ráadásul vásárlőerőparitáson (PPS) számolva a bérek tavaly már magasabbak voltak Romániában, mint Magyarországon – írja keddi cikkében a Portfolio az Eurostat friss adataira hivatkozva.

A portál emlékeztet: a korábbi adatok azt mutatták, hogy az elmúlt néhány évben Románia egy főre jutó GDP-je megközelítette Magyarországot, a tavalyi évben pedig el is hagyta. A fogyasztást tekintve stabilabbnak látszik a román előny, és a béreknél kimutatható mostani előzés egyre kevesebb okot ad a kétkedésre. A lap szerint Bulgária is egyre nagyobb tempóban halad előre, így nem lenne meglepő, ha egy-két éven belül a bolgár fogyasztás is a magyar szintre emelkedne.

A Portfolio szerint a jelenlegi magyar bérszint egy magasabb fogyasztást indokolna, a román bérszint például – amely nem sokkal magasabb, mint a magyar – kissé a trend felett van. Összességében úgy látszik, hogy Magyarország nem rugaszkodott el a magas bérszinttel jellemezhető országok irányába, az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg. Úgy tűnik, hogy Magyarország nem tartja a lépést a régióval, a relatív pozíciónk romlása trendszerű. A jegybank friss jelentése szerint az elmúlt években a régiós országokhoz képest összességében relatív fejlettségünk és relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált – emlékeztet a Portfolio.

PostPin It!

„Két rossz közül a kevésbé rosszat próbálja támogatni a magyar kormány”

Közzétette szerző

Örülünk annak, hogy van közép-európai jelölt, s még egyszer elmondom, azt gondoljuk, hogy itt lenne az ideje annak, hogy komolyan megvitassuk azt a kérdést, hogy hogyan fordulhat elő az, hogy a NATO-nak még soha nem volt a közép-, illetve kelet-európai térségből kikerülő főtitkára

– nyilatkozta április 3-án Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Brüsszelben. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkári posztjára ugyanis pályázik Klaus Iohannis, Románia 2014 óta hivatalban lévő köztársasági elnöke is.

A dolog szépséghibája, hogy Iohannis meglepetésszerű bejelentkezése a NATO vezetői tisztségére, majd a magyar és a román kormány támogatásáról való biztosítása azután érkezett, hogy az USA, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetésével több mint 20 ország már Mark Rutte jelenlegi holland ügyvezető kormányfő mellett tette le a voksát.

PostPin It!

A reméltnél több gázt termelhet ki Románia, Magyarország is többet szerezhet az energiahordozóból

Közzétette szerző

Az Európai Parlamentben tartottak bemutatót április elején az OMV Petrom és a Romgaz cégek képviselői arról, hogy a romániai Neptun Deep földgázkitermelési projekt az Európai Unió és Délkelet-Európa energiabiztonsági helyzetét is jelentősen javíthatja. A konzorciumban dolgozó, Románia fekete-tengeri vizein közösen gázkitermelésre készülő vállalatok vezetői, Razvan Popescu, a Romgaz vezérigazgatója és Alexandru Maximescu, az OMV Petrom alelnöke a korábban Magyarországon szakmai körökben elterjedt hírekkel szemben arról számoltak be, hogy a Neptun Deep évi kitermelése nem négy-, hanem nyolcmilliárd köbméter lesz évente – írja az Invest Energy nevű román weboldal.

A Capital című román lap áprilisi cikke mindehhez hozzáteszi–, hogy a Neptun Deep gázmező üzembe helyezése jelentősen csökkentheti az orosz gázimporttól való függőséget.

A nyolcmilliárdos kitermelés tehát kétszeres mennyiséget jelent a korábbi várakozásokhoz képest, így talán a korábban reméltnél is többet kaphat majd Magyarország a Fekete-tenger mélyéről felszínre hozott energiahordozóból (a nyolcmilliárd köbméterre vonatkozó adat majdnem akkora mennyiség, mint Magyarország egész éves gázfogyasztása).

PostPin It!

A fideszes dominancia alatt kerültek súlyos helyzetbe a szlovákiai és romániai magyar pártok

Közzétette szerző

„Győzelmet hirdetett” a Magyar Szövetség az elnökválasztás első fordulója után – akkor, amikor a magyar jelöltre, Forró Krisztiánra adott szavazatok száma még az óvatos reményeket is alulmúlta – írta a Hvg.hu a szlovákiai magyar politikusok fölött magyarországi politikai dominancia hatásáról szóló cikkében.

A lap szerint az elnökválasztási kampány, a szlovákiai magyar érdekképviselet és a magyar jelölt gyenge szereplése azt jelezte: fordulat következett be Szlovákiában. Vége a többféle álláspontot egyeztetni akaró, a politikai háttéralkukat a közösségi érdekeknek alárendelő, parlamenti mandátumot elérni tudó etnikai politikának. Tulajdonképpen kései felismerésről van szó, mert a nagy kudarc nem is ez az elnökválasztás volt, hanem már a tavaly őszi parlamenti voksolás, amelyen a Magyar Szövetség épp csak megugrotta a 4 százalékos határt, de nem jutott be a parlamentbe. Gyimesi György, aki függetlenként került a Szövetség listájára, már akkor az etnikai politika végét harangozta be. Most csak megerősítést nyert a végítélet.

Mindkét választásra érvényes az, hogy a magyarországi propaganda, a magyar állami média jelentős mértékben részt vett a szlovákiai kampányban. Ősszel egy baráti hangú Fico-interjút, most tavasszal pedig egy szintén támogató jellegű Pellegrini-interjút sugárzott a magyar állami média, többszöri ismétléssel. Nem maradhatott kétséges a szlovákiai magyar választók számára, ki „a magyarok jelöltje”. Magyar mandátum megszerzésére már nem tudták mozgósítani a magyar szavazókat, de a szlovákiai illiberális fordulat támogatására igen.

PostPin It!

Farkasok tizedelik Erdélyben a kóbor kutyákat

Közzétette szerző

Példátlan jelenséget figyeltek meg Romániában a farkasok viselkedését vizsgáló kutatók, akik évekig vizsgálták a Hargita környékén élő farkasokat. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az ordasok táplálékában jelentős szerepet tölt be a kutya, aminek több oka is van.

Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Természetvédelmi Osztályának vezetője a Wolflife projekt keretében négy évig tanulmányozta a ragadozók életmódját. A szakértő a maszol.ro portálnak megerősítette : a farkas – más megnevezéssel toportyán – rendkívül óvatos állat, az embert messziről kerüli. A Hargitát átszövik a farkasok által használt útvonalak, átjárók. A csapásokon portyázó falka megközelítőleg két hét alatt járja be a vadászterületét. Éjszakai életmódot folytatnak. Gyorsan alkalmazkodó fajról van szó, ennek köszönhető, hogy az évszázadok alatt életben maradtak.

A kutató szerint a farkas nem jelent veszélyt az emberre, legtöbbször a viselkedését értik félre. A farkas, mint ragadozó, azon igyekszik, hogy minél kevesebb energia ráfordításával jusson hozzá a táplálékához. A falkák stratégiája, hogy ellenőrzésük alatt tartják a területükön élő prédaállatokat – szarvasokat, vaddisznókat, őzeket –, és így próbálják eldönteni, hogy van-e közöttük olyan állat – sérült, beteg, legyengült –, amit érdemes elejteni.

PostPin It!

Éjfélkor részlegesen csatlakozik a schengeni térséghez Románia

Közzétette szerző

Vasárnap 0 órától Románia részlegesen, a légi és a tengeri közlekedésben csatlakozik a schengeni térséghez, írja a Transtelex a Bukaresti Repülőterek Országos Társaságának tájékoztatására hivatkozva.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint Románia részleges schengeni csatlakozásának időpontjától, március 31-től a schengeni tagállamokba tartó vagy onnan érkező embereket már nem ellenőrzik a repülőtéri határátkelőhelyeken.

Az utasok közvetlenül a biztonsági ellenőrzés után a beszállókapuhoz mehetnek, mert nem kell felmutatniuk úti okmányaikat a határrendészeknek.

PostPin It!

Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől

Közzétette szerző

Az uniós átlag 52 százalékáról 45 százalékára estek vissza a magyar nyugdíjak a csatlakozástól eltelt durván 20 évben, vásárlóerő-paritáson számolva. Lengyelország, Románia és Csehország is elhúzott mellettünk, Szlovákiával pedig egy szinten vagyunk – írta nemrég a GKI.

A magyar és a lengyel adatok 2004-ben még lényegében megegyeztek, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok.

A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37 százalékkal magasabbak voltak az itthoniaknál.

PostPin It!

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Közzétette szerző

Kedden az Eurostat közzétette a 2023-as, vásárlóerő-paritáson mért GDP-adatokat, és ezekből a magyar sajtó nagy része leginkább azt emelte ki, hogy Románia most már stabilan előttünk jár. Ez a nagy érdeklődést kiváltó előzés egyébként már 2022-ben megtörtént, de akkor még csak kismértékű, elhanyagolható volt a különbség. A 2023-as adatok viszont már azt mutatják, hogy Románia a szemünk láttára fokozatosan ellép mellettünk.

De mit látunk pontosan? Mivel egy olyan, elég összetett makrogazdasági adatsorról van szó, amelyet laikusként nem könnyű értelmezni, megkértem Virovácz Pétert, az ING Bank elemzőjét, hogy segítsen az interpretációban. Akkor most jobban élnek az emberek Romániában, mint Magyarországon? Közelebb vannak a nyugati életszínvonalhoz, vagy a gazdaságuk jobban teljesít?

Az értelmezéshez muszáj egyet hátralépni, és meghatározni, hogy milyen adatot látunk, mert lényeges megérteni, hogy mit hasonlítunk össze mivel. A GDP-ről vélhetően mindenkinek beugrik már, hogy az országhatárokon belüli gazdasági termelés összesített értéke, és esetünkben ezt leosztják az adott ország lakosságának számával, majd euróra számolják át ott, ahol más valutát használnak. Az egymással való összehasonlítást azonban mégsem euróban végzik el, mert lehet, hogy egy euróért egy adott országban többet vagy éppen kevesebbet lehet vásárolni, mint máshol.

PostPin It!

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

Közzétette szerző

Az ENSZ adatai szerint 714 ezer magyar élt külföldön 2020-ban. Ezzel Magyarország mérsékelt kivándorló országnak számít: a külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék – írja a jegybank a legújabb Versenyképességi jelentésben.

Ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben, és jelentősen elmarad a 11,8 százalékos uniós átlagtól.

2019 és 2021 között a Magyarországon született magyarok visszavándorlása mintegy 2 ezerrel meghaladta a kivándorlókét, azonban 2022-ben közel 5 ezerrel többen vándoroltak ki, mint ahányan visszatértek.

PostPin It!

Románia már GDP-ben is előz, megbicsaklott Magyarország felzárkózása

Közzétette szerző

Elakadt a magyar gazdaság több mint egy évtizede tartó felzárkózása a fejlett európai tagországokhoz – ez derült ki az Eurostat most közölt adataiból. Az unió statisztikai hivatala szerint hazánk vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-je 2023-ban nem közeledett az uniós átlaghoz, igaz, nem is távolodott: a 2022-as 76 százalék után tavaly is 76 százalékon állt. Mivel Románia és Portugália a két évvel ezelőttihez képest is javított a helyezésén, így Magyarország egy pozíciót rontva a 22. helyre csúszott vissza a 27 tagállam között – olvasható a portálon.

A magyar gazdaság a tavalyi évet 0,7 százalékos recesszióban töltötte , amivel a legnagyobb visszaesést produkálta a régiós versenytársak között, miközben az infláció is kifejezetten magas, 17,6 százalékos volt. Tehát várható volt, hogy ideiglenesen elakad a felzárkózás.

A régiós versenytársak egy fokkal jobban teljesítettek nálunk: míg Lengyelország (80 százalékra) és Csehország (91 százalékra) is 1 százalékponttal, addig Szlovákia 2 százalékponttal (73 százalékra) közeledett az uniós fejlettségi átlaghoz.

PostPin It!

Újabb országban terjeszkedik a magyar ételmentő startup

Közzétette szerző

Magyarország, Csehország és Szlovákia után márciustól már Romániában is elérhető a magyar startup ételmentő szolgáltatása. 

Mi történik? A Munch magyar ételmentő startup márciustól már Romániában is harcba száll az ételpazarlás ellen, így tovább erősítve a régiós jelenlétét, közölte a cég. A szolgáltatás jelenleg a román fővárosban, Bukarestben érhető el, de az idei tervek között szerepel több román nagyváros meghódítása is.  

Mi ennek a jelentősége? 2020 nyarán négy fiatal egyetemista egy kis budapesti garzonlakásban létrehozott egy applikációt, amely az ételpazarlás ellen küzd. A céljuk az volt, hogy megreformálják a magyar vendéglátást és egy új zöld szempontot hozzanak be mind a vendéglátósok, mind pedig a vevők mindennapjaiba. Azóta a startup nagy utat járt be – a 2 millió app-letöltő segítségével, több, mint 2.500.000 csomagot mentett meg nemzetközi szinten. 2022-ben a cégbe beolvadt a cseh alapítású Nesnezeno, így már több, mint 3500 partnerrel tudnak tenni az ételpazarlás ellen Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában. Idén márciustól pedig már a szomszédos országban, Romániában is elérhető a magyar startup ételmentő szolgáltatása. 

PostPin It!

Ezek a világ legboldogabb országai 2024-ben, Izrael az ötödik, Magyarország öt helyet rontott

Közzétette szerző

Továbbra is Finnország a világ legboldogabb országa – derül ki a World Happiness Report felméréséből.

A skandináv ország sorozatban hetedjére végzett ez élen, tavaly megmutattuk, hogy mi lehet ennek az oka.

A listán Dánia lett a második Izlandot és a Svédországot megelőzve, Norvégia a hetedik helyen végzett.

PostPin It!

Ki az a Klaus Iohannis, aki román államfőből lenne NATO-főtitkár?

Közzétette szerző

Klaus Iohannis román elnök kedden jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. Az erdélyi szász politikus a NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját államfői tapasztalataira alapozva jelöltetné magát a védelmi szövetség főtitkári tisztségére. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.

Iohannis 2014 óta, tehát tíz éve román államfő (a választást Hunyad megye kivételével egész Erdélyben is megnyerte), Románia pedig 2004-ben csatlakozott az észak-atlanti védelmi szövetséghez, amely az utóbbi napokban is kemény kihívásokkal volt kénytelen szembenézni. Az Ukrajna elleni inváziót 2022-ben megindító Vlagyimir Putyin szerdán, nem sokkal az orosz elnökválasztás előtt jelentette ugyanis be, hogy a NATO-hoz tavaly csatlakozott Finnország határára orosz csapatokat fog telepíteni (Finnország és Svédország az utolsó két ország, mely 2023-24-ben belépett az észak-atlanti szövetségbe). Erre a finn miniszterelnök, Petteri Orpo úgy reagált, hogy Oroszország hosszú konfliktusra készül a Nyugattal szemben.

Magyarország már megint bot a küllők között

PostPin It!

Tízéves mélyponton a romániai ingatlanpiac

Közzétette szerző

Kevesebb új lakást adtak át Romániában tavaly, mint egy évvel korábban, amire nem volt példa az elmúlt évtizedben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.

Az MTI szerint tavaly 71 454 új lakást adtak át Romániában, 1878-cal kevesebbet, mint 2022-ben.

2014 óta nem volt példa arra, hogy éves összehasonlításban csökkent volna a lakásépítés volumene. 2014-ben 44 984 lakás épült Romániában, a csúcsot pedig 2022 jelentette 73 332 lakással. Az ágazat lendületét a koronavírus-járvány sem törte meg: míg 2019-ben 67 488 új lakást adtak át, addig 2020-ban 67 816-ot, egy évre rá pedig 71 405-öt.

PostPin It!

Verespatak megmenekült! – A kanadai cég elvesztette a Románia ellen indított ISDS-pert!

Közzétette szerző

Győzött az igazság: a washingtoni székhelyű ICSID testületének tegnap éjszaka közzétett döntése szerint a romániai Gabriel Resources cég elvesztette a román állam ellen indított ISDS-pert, amelyben több milliárd dollár kártérítést követelt a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás meghiúsulása miatt.

A tegnapi nap folyamán izgatottan lestük a híreket, mert – miként arról tegnap írtam -, a román kormány képviselői és a kanadai cég is megerősítette, hogy az üggyel foglalkozó testület (Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja – ICSID), arról értesítette őket, hogy március 8-án tájékoztatja őket a döntésről. Időközben a hírek szerint a kanadai tőzsdén is leálltak a Gabriel Resources részvényeinek kereskedésével.

Aztán tegnap a kora esti órákban megjelent hírek szerint Mihai Constantin, a román kormányszóvivő azt mondta, hogy bár ők hozzájárulnának a teljes döntés nyilvánosságra hozatalához, de az ICSID szabályai szerint ahhoz a másik fél hozzájurálása is szükséges, hogy a határozatból mit hoznak nyilvánosságra. A helyzetet bonyolítja, hogy az ilyenkor szokásos eljárás szerint a teljes döntés ismeretében a felperesnek és az alperesnek 20 napja áll rendelkezésre, hogy esetleg tárgyaljanak a döntést miként fogják érvényesíteni.

PostPin It!