Best WordPress Hosting
 

Több mint harminc civil lemészárlásával vádolják a mianmari juntát

Az ellenzékiekből álló és külföldön működő mianmari úgynevezett árnyékkormány azzal vádolta meg vasárnap a délkelet-ázsiai országot irányító katonai juntát, hogy az előző napon kivégzett 30 civilt a harcok dúlta északnyugati Szagaing körzetben – írja az MTI.

Az ellenzékiek úgy tudják, hogy a hadsereg egyebek között drónokkal támadta a körzet lakott területeit, és az emiatt egy közeli buddhista kolostorba menekülőket lemészárolta. A juntát támogató hadsereg pénteken lerohanta az ugyancsak Szagaingban található Mjinmu települést, és ebben a támadásban a katonák legkevesebb 32 embert lőttek agyon – tette hozzá az árnyékkormány. A múlt héten a hadsereg egyik légicsapásában 16 ember vesztette életét egy közép-mianmari buddhista kolostorban.

Mianmarban a katonai vezetés 2021. február 1-jén ragadta magához a hatalmat, az azóta eltelt években gyakorlatilag polgárháború dúl a hadsereg és különböző – köztük több etnikai – fegyveres lázadószervezet között, a demokráciapárti politikusok pedig külföldre menekültek, és több lázadószervezettel szövetségben árnyékkormányt alakítottak.

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek egy mianmari filmrendezőt

Terrorizmus címén bűnösnek találta és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a bíróság Mianmarban Sin Deve díjnyertes dokumentumfilm-rendezőt – írja az MTI.

A mianmari bíróság az ország terrorizmus elleni törvényének megsértése miatt szerdán ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre az ötvenéves filmrendezőt. A The Irrawaddy című helyi lap beszámolója szerint a nőt 2023. október 15-én vették őrizetbe Jangonban terrorizmusra való fejbujtás és terrorizmus finanszírozásának gyanújával, amikor egy drónt készült átvenni az egyik filmje forgatásához.

Ő csupán egy kiváló filmrendező és tekintélyes művész. Nem igazságos életfogytiglani börtönbüntetést kiszabni rá, mivel csak filmeket készít

Lázadó csoportok támadják a hadsereget Mianmarban

Összecsapásokra került sor lázadó csoportok és a hadsereg között az északkeleti Shan, a keleti Kajah és a nyugati Arakán államban – adta hírül az MTI. A lázadók dróntámadásai miatt a katonai vezetésnek több ellenőrző pontot is meg kellett szüntetnie. A BBC a junta legnagyobb kudarcaként hivatkozik a lázadó szervezetek jelenlegi sikereire 2021 óta (ekkor volt a katonai puccs, mellyel a jelenlegi vezetés hatalomra került). Az utóbbi napok eseményeit az teszi különlegessé, hogy a Mianmar keleti részén található Shan államban a lázadó fegyveres csoportok szövetséget alkotva támadják az állam katonai csapatait.

A lázadók több helyen kényszerítették megadásra az őket támadó csapatok tagjait, Kajah régióban a közösségi médiában tettek közzé felvételt, amelyen a Karenni Nemzeti Védelmi Erők nevű csoport főparancsnoka szólítja fel a katonákat, hogy fehér zászlót tartsanak fel.

Hasonló esetről számolt be egy, a neve elhallgatását kérő pauktavi lakos, elmondása szerint itt szerdán nagyjából 30 rendőr adta meg magát, a város ezt követően pedig a lázadók ellenőrzése alá került. Csütörtökön a burmai junta támadást intézett az Arakán állami város ellen. Az indiai külügyminiszter csak csütörtökön 29 a határon átmenekült mianmari katonáról számolt be – írja az MTI.

Világörökségi listára került a leghírhedtebb argentin kínzóközpont

Argentína kedden üdvözölte az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) döntését, mely az ország börtönné és kínzóközponttá alakított egykori műszaki iskoláját, az ESMA-t világörökségi helyszínné nyilvánította.

Az UNESCO világörökségi bizottsága rijádi ülésszakán vette fel a ma már múzeumként, emlékhelyként és emberi jogi központként működő ESMA-t a világörökségi listára mint “az emberiség számára kiemelkedő értéknek számító” helyszínt.

Az egykori Buenos Aires-i Haditengerészeti Műszaki Főiskola az argentin katonai diktatúra egyik leghírhedtebb börtöne és vallatóközpontja volt. Az ESMA épületeiben kialakított börtönben a junta mintegy ötezer ellenzőjét tartották fogva hosszabb-rövidebb ideig 1976 és 1983 között, sokan nem élték túl a kínzásokat.

Lejárt az ultimátum, de a nigeri junta nem adta jelét meghátrálásnak

A nigeri junta a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által támasztott, vasárnap lejáró ultimátum ellenére sem helyezte vissza hivatalába a megpuccsolt elnököt, írja az MTI.

Vasárnap délután a katonai hatalomátvételt támogatók közül több ezren gyűltek össze az egyik niameyi stadionban, arra az esetre, ha fegyveres intervenció indulna az ország ellen – jelentette az AFP francia hírügynökség, melynek tudósítója szerint a tömegben több orosz zászlót is látni. Az ECOWAS vasárnapi határidőt szabott ugyanis a háziőrizetben tartott Mohamed Bazoum nigeri elnök szabadon engedésére és hivatalába történő visszahelyezésére, ellenkező esetben a juntának akár katonai beavatkozással kell szembenéznie.

A határidő lejárta előtt röviddel azonban nem volt jele annak, hogy katonai hatalom visszatáncolna. Egyelőre az sem világos, hogy a tizenöt afrikai országot tömörítő ECOWAS mikor dönt a további lépésekről, illetve a lehetséges katonai beavatkozásról. Ez utóbbi roppant vitatott kérdésnek számít tekintettel arra, hogy a Németországnál háromszor nagyobb, 26 millió lakosú állam területén egy ilyen bevetés mind logisztikai, mind katonai szempontból nehéz kihívásnak ígérkezne. Gazdasági szankciók viszont nagyon is elképzelhetőek, mivel Niger tengerparttal nem rendelkező ország, és nagy mértékben ki van szolgáltatva a szankciókat támogató Benin és Nigéria kereskedelmének.