Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: hadsereg

Rádióhullám-fegyvereket fejleszt a brit kormány

Közzétette szerző

Rádióhullámokkal működő védelmi fegyverrendszert fejleszt a brit kormány – írja az MTI a londoni védelmi minisztérium tájékoztatása alapján.

A rádiófrekvenciás irányított energiafegyver (Radio Frequency Directed Energy Weapon, RFDEW) nevű rendszer képes lesz számos ellenséges eszköztípus felderítésére, nyomon követésére és támadására szárazföldön, tengeren és a levegőben egyaránt. Az új energiafegyver hatótávolsága kezdetben egy kilométerig terjed, de már folyik az ennek növelését célzó további fejlesztési munka.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az RFDEW-fegyverrendszer rádióhullámok kisugárzásával károsítja ellenséges járművek kritikus fontosságú elektronikai részegységeit, ezzel azok elakadását, illetve a célba vett légi eszközök lezuhanását okozva.Az új rendszer egy-egy bevetése mindössze 10 pennybe (45 forintba) kerül, így az RFDEW jelentős költséghatékonyságú alternatívája lesz a rakéták alkalmazására alapuló hagyományos légvédelmi rendszereknek.

PostPin It!

Öt új végítélet-repülőt vásárol az amerikai hadsereg

Közzétette szerző

Öt új repülőgéppel bővíti ki az Egyesült Államok „végítélet-flottáját” – írja az IFLScience. Ezek a baljós nevű járművek arra szolgálnak, hogy egy atomháború esetén légi parancsnoki központként lehessen őket használni.

Az új speciális repülőkre 13 milliárd dollárt (több mint 4600 milliárd forint) szán a Pentagon, elkészülésük 2025 szeptemberére várható. Ezek a repülő központok tulajdonképpen átalakított Boeing 747-8s típusú gépek lesznek, amelyek a jelenleg üzemben lévő, korosodó Boeing E-4B Nightwatch-okat váltják majd ki. A légi főhadiszállások az amerikai elnök és a védelmi miniszter mellett az amerikai hadsereg vezérkarát is képesek befogadni.

A járműveken a vezetők elvileg egy atomháború idején és biztonságban lennének, ráadásul megfelelő műholdas kapcsolat állna rendelkezésükre a kommunikációhoz is.

PostPin It!

Sci-fibe illő robotjárművet mutatott be a DARPA

Közzétette szerző

Az amerikai DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) bemutatta legújabb futurisztikus eszközét, egy robotizált, rájára emlékeztető tengeralattjárót, a Manta Ray-t – írja az IFLScience. A Northrop Grumman által fejlesztett prototípus a közelmúltban esett át első víz alatti tesztjén.

A tengeralattjárót arra tervezték, hogy emberi segítség nélkül tudjon nagy tömegű rakományt szállítani nagy távolságra.

A gép az energiatakarékosság érdekében képes hibernált állapotba kapcsolni magát a tengerfenéken.

PostPin It!

A NATO még csak szeretné, hogy mindenhol annyi nő szolgáljon, mint a magyar hadseregben

Közzétette szerző

Egyre több nő választja a katonai szolgálatot hivatásként, ám a NATO szerint még így is alacsony a nők létszáma a katonai szövetség hadseregeiben. A geilenkircheni légibázison a toborzás egy különleges módját választották: egy repülőút erejéig összeállt egy kizárólag nőkből álló legénység. A Deutsche Welle riportja.

The post A NATO még csak szeretné, hogy mindenhol annyi nő szolgáljon, mint a magyar hadseregben first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Tabudöntő brüsszeli tervek: első lépések a közös európai hadsereg felé?

Közzétette szerző

Az Európai Bizottság bemutatta a tervét, hogyan kívánja felpörgetni, és minél inkább közössé tenni a hadiipart. Az ötletek egyelőre óvatosak, de az alapgondolat így is tabudöntögető, hiszen a hadseregek ellenőrzésénél érzékenyebb szuverenitási kérdés nincs.

PostPin It!

Minden eddiginél többet tudunk az orosz és az ukrán hadsereg veszteségeiről

Közzétette szerző

Új veszteségadatok jelentek meg az Ukrajnában szemben álló hadseregekről az utóbbi napokban.

Mi történt? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy országa eddig 31 ezer katonát veszített biztosan a két éve tartó háborúban, ami nagy veszteség, de töredéke az orosz állításoknak.

A sebesültek számáról nem akart beszélni, míg az eltűnt katonák számát 15 ezerben tartja számon az ukrán belügyminisztérium.

PostPin It!

Atomhatalom, ahol semmi sem állandó, csak a tábornokok cselszövése

Közzétette szerző

Pakisztánban a február 8-án megtartott parlamenti választást nagy fölénnyel nyerte Imrán Hán volt miniszterelnök. Szövetségesei függetlenként indultak, ugyanis a hadsereg befolyása alatt álló hatóságok adminisztratív eszközökkel igyekeztek keresztbe tenni nekik. Pakisztánban a választások a brit mintát követik, azaz a különböző pártok által támogatott jelöltek versengenek egyéni körzetekben.

Most mégis 90 független jelölt szerzett mandátumot, ám ezek szinte mindegyike valójában Hán szövetségese, azaz a Pakisztáni Igazság Mozgalom tagja. A második helyezett a Pakisztáni Muszlim Liga – ez volt az országot alapító Muhammad Ali Dzsinnah pártja – egyik leágazása lett, amit szintén egy volt miniszterelnök, Naváz Saríf vezet. A harmadik helyre Hán korábbi pártja, a Pakisztáni Néppárt futott be, aminek vezetője Hántól függetlenül szintén miniszterelnöki ambíciókat dédelget. Ő Bilával Bhutto Zardári, az ország első női vezetőjének, Benazír Bhuttónak a fia. A második és harmadik helyezett azóta már előzetes koalíciós megállapodást kötött.

Ahmed Raza Soomro / AFP Bilával Bhutto Zardári, a Pakisztáni Néppárt elnöke integet támogatóinak a választási kampány utolsó napján tartott gyűlésen Larkanában, 2024. február 6-án.

PostPin It!

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Közzétette szerző

Donald Trump volt amerikai elnök domináns helyzetben van az Republikánus Párt előválasztásán, és a jelen állás szerint majdnem biztos, hogy ő lesz Joe Biden elnök kihívója a 2024. november 5-i elnökválasztáson.

Ez sok minden más mellett az ukrajnai háború menetére és az európai biztonsági rendszerre nézve is hatalmas változást hozhat. Trump az elmúlt hónapokban konzekvensen ellenezte Ukrajna amerikai támogatását, ekézte a NATO európai tagországait, sőt kampányturnéján büszkén mesélte, hogy amikor elnöksége idején egy „nagy ország” vezetője megkérdezte tőle, megvédené-e egy orosz támadástól, ha országa az önkéntes NATO-kritériumnál, azaz a bruttó hazai termék (GDP) két százalékánál kevesebbet költene védelemre, azt felelte, hogy nem, sőt arra biztatná Oroszországot, hogy támadja meg a szövetség ilyen tagjait.

Trumpnak nem ez az első NATO-ellenes kijelentése: elnöki időszaka alatt többször belengette, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a védelmi szövetségből. Ez annak idején végül blöffnek bizonyult, de egyes volt tanácsadói szerint ismételt elnökké választása esetén valóban beváltaná a fenyegetést, vagy legalábbis jelentősen csökkentené az Egyesült Államok európai katonai jelenlétét, gyengítené az Európának nyújtott védelmi garanciákat.

PostPin It!

Dübörög a magyar fegyverkezés, de mire elég ez Közép-Európában?

Közzétette szerző

A Magyar Honvédség fejlesztése az utóbbi években a kormány egyik kiemelt projektjévé vált. Orbán Viktor miniszterelnök szlogenjévé vált, hogy Magyarországnak „erős, ütőképes, elrettentő erejű, a békét garantálni tudó” haderőre van szüksége.

A nagy célokhoz a kormány az utóbbi években egyre nagyobb forrásokat rendelt. A védelmi kiadások értéke 2018 óta markánsan emelkedik, jelentős beszerzések indultak német és amerikai forrásból, és a kormány a magyarországi hadiipari termelés felfuttatását is felkarolta.

Tavaly hazánk a német hadiipar harmadik legnagyobb fegyvervásárlóvá vált (Ukrajna és Norvégia után), a nem végleges adatok szerint egymilliárd euró értékben importált német fegyvert. A stratégiai partnerként kezelt – és az európai fegyverkezési láz eddigi legnagyobb nyertesének számító – német Rheinmetal tavaly Zalaegerszegen nyitott üzemet, ahol Lynx típusú páncélozott harcjárműveket gyártanak majd, és a KF51 Panther új generációs harckocsi fejlesztésében is részt vesznek; Kaposváron török licenc alapján Gidrán nevű páncélozott járműveket építenek; Nyírteleken radargyártó üzem, Várpalotán lőszergyár készül. Emellett hazai vállalatok Kiskunfélegyházán kézi lőfegyvereket; Gyulán helikopter-alkatrészeket gyártanak az Airbusszal koprodukcióban.

PostPin It!

Lézerágyút tesztelt az Egyesült Királyság hadserege

Közzétette szerző

Sikeresen tesztelte új lézerágyúját az Egyesült Királyság hadserege – írja a Live Science. Amint közleményükből kiderül, a DragonFire (sárkánytűz) névre keresztelt fegyver több drónt is lelőtt a gyakorlat alkalmával.

A szakértők szerint ez a lézer forradalmasíthatja a drónelhárítást, ugyanis azok a rakéták, amelyekkel jelenleg leszedik az ellenséges drónokat, akár darabonként 2 millió dollárba (~710 millió forint) is kerülhetnek, ezzel szemben egy lövés a DragonFire-ral kevesebb mint 13 dolláros (~4600 forint) költséget jelent.

Az szigorúan titkos, hogy mekkora a hatótávolsága az új fegyvernek, azt azonban elárulták, hogy bármilyen látható célpont ellen bevethető.

PostPin It!

Hó: Spanyolországban bevetették a hadsereget

Közzétette szerző

Spanyolország északi részén a hadsereget is bevetették hóviharba került autósok százainak kimentésére.

Mintegy ötszáz jármű rekedt péntek este a dermesztő hidegben az N-122-es jelű országúton a Sória és Ágreda városok között kialakult több kilométer hosszú közlekedési dugóban.

Kasztília és León autonóm közösségben a magasabban fekvő térségekben éjszaka a hőmérséklet mínusz tíz Celsius fok alá is süllyedt.

PostPin It!

Ki menjen a lövészárokba, a munkás, a vállalkozó vagy a politikus?

Közzétette szerző

Ezekben a napokban tárgyalja az ukrán parlament – egyelőre bizottsági szinten – az új hadkiegészítési törvényt, amelynek célja, hogy az ország továbbra is képes legyen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, optimális esetben pedig jobban használja fel emberi erőforrásait, mint eddig.

A 23 hónapja tartó háborúban az ukránoknál százezres nagyságrendben haltak meg a fronton, vagy sebesültek meg olyan súlyosan, hogy nem tudnak már visszatérni a frontra. Emellett vannak olyanok is, akiket azért kellett leszerelni, mert elérték a katonai szolgálat 60 éves korhatárát. A politikai vezetés pedig szeretne valamilyen nem túl távoli hazatérési perspektívát kínálni azok számára, akik már a háború kezdete óta harcolnak a jelenleg durván egymilliós ukrán hadseregben.

A háború első évében tömegével jelentkeztek az ukránok önkéntesen a hadseregbe, ám a harcok elhúzódásával, a veszteségek növekedésével a második évben ez már nem elég. Természetesen nem segítettek a korrupciós ügyek: nyílt titok, hogy meg lehet vásárolni a behívás alóli mentességet biztosító papírokat vagy az ország elhagyásának lehetőségét. (Ami alapesetben tilos a 18 és 60 év közötti férfiak számára.) Volodimir Zelenszkij elnök ezért augusztusban az összes területi hadkiegészítő parancsnokság vezetőjét leváltotta.

PostPin It!

Négyezer katona lépett be a honvédségbe

Közzétette szerző

A Magyar Honvédség idén mintegy 4 ezer új katonát üdvözölhetett soraiban – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az MTI-vel a Honvédelmi Minisztérium (HM) szombati közleménye szerint.

Az év során megtett erőfeszítések és az országos toborzókampány kiemelkedő sikerei jelzik, hogy a katonai pálya iránti érdeklődés továbbra is erős és növekvő – fogalmazott a honvédelmi miniszter a közleményben.

Mint írták, az év elején indított országos toborzókampány, amely során számos platformon jelent meg a Magyar Honvédség, az online és offline médiában, valamint iskolai előadásokon keresztül is elérte a leendő katonák széles körét.

PostPin It!

Leszámolások a szerb határon: változhatnak a migrációs útvonalak

Közzétette szerző

Szerbiában napi szintűvé váltak a lövöldözések az embercsempészetre specializálódott bűnözői csoportok között. A gyakran halállal végződő összetűzések résztvevői maguk is migránsok, akik felismerték az illegális migrációban rejlő üzleti lehetőségeket, ezért embercsempészként is ténykednek.

A kialakult erőszakspirál miatt rendszeres kritikák érték a szerb hatóságokat. Mind a szerb közéletben, mind a szomszédos EU-s tagállamokban elhangzott, hogy a rend fenntartása helyett inkább tűzoltó szerepet játszanak: akkor intézkednek, ha már vér folyik.

Úgy tűnik, hogy a romló biztonsági helyzet a határokon változást hozott a szerb rendfenntartó szervek szerepvállalásában. A szerb rendőrség és csendőrség már nemcsak kampányszerűen foglalkozik az illegális migrációval, hanem

PostPin It!

RTL: nemcsak kirúgtak több száz katonát, de újbóli elhelyezkedésüket is megnehezítették

Közzétette szerző

Megnehezítette a kormány azoknak a katonáknak az elhelyezkedését, akiket az év elején indult nagy elbocsátási hullámban küldtek el – írja az rtl.hu egy 2023 elején hozott, nem nyilvános határozat alapján.

A dokumentum szerint azok a katonák, akiket az év eleji elbocsátási hullámot lehetővé tevő rendelet alapján küldtek el, csak előzetes kormányzati engedéllyel helyezkedhettek el a kormányzati igazgatási szerveknél, valamint a kormány és a miniszterek felügyelete alá tartozó szerveknél. Ez azt jelenti, hogy az érintettek kénytelenek voltak a piacon munkát keresni, miközben a tudásukat leginkább a rendőrségnél, a közigazgatásban, az oktatásban vagy más állami szervezeteknél tudnák használni.

A szabály minden munkaviszonyra irányuló egyezségre vonatkozik, azaz a kinevezések, a szerződéskötések és az egyéb megállapodások is engedélykötelesek. A határozat visszavonásig érvényes, azt azonban a Honvédelmi Minisztérium nem árulta el, hogy hoztak-e olyan döntést az év eleje óta, amely alapján már érvényét vesztette a jogszabály.

PostPin It!

Lázadó csoportok támadják a hadsereget Mianmarban

Közzétette szerző

Összecsapásokra került sor lázadó csoportok és a hadsereg között az északkeleti Shan, a keleti Kajah és a nyugati Arakán államban – adta hírül az MTI. A lázadók dróntámadásai miatt a katonai vezetésnek több ellenőrző pontot is meg kellett szüntetnie. A BBC a junta legnagyobb kudarcaként hivatkozik a lázadó szervezetek jelenlegi sikereire 2021 óta (ekkor volt a katonai puccs, mellyel a jelenlegi vezetés hatalomra került). Az utóbbi napok eseményeit az teszi különlegessé, hogy a Mianmar keleti részén található Shan államban a lázadó fegyveres csoportok szövetséget alkotva támadják az állam katonai csapatait.

A lázadók több helyen kényszerítették megadásra az őket támadó csapatok tagjait, Kajah régióban a közösségi médiában tettek közzé felvételt, amelyen a Karenni Nemzeti Védelmi Erők nevű csoport főparancsnoka szólítja fel a katonákat, hogy fehér zászlót tartsanak fel.

Hasonló esetről számolt be egy, a neve elhallgatását kérő pauktavi lakos, elmondása szerint itt szerdán nagyjából 30 rendőr adta meg magát, a város ezt követően pedig a lázadók ellenőrzése alá került. Csütörtökön a burmai junta támadást intézett az Arakán állami város ellen. Az indiai külügyminiszter csak csütörtökön 29 a határon átmenekült mianmari katonáról számolt be – írja az MTI.

PostPin It!

Svéd merényletek – mi igaz a hadsereg bevetéséről, és mi köze ennek az ország NATO-tagságához?

Közzétette szerző

A NATO és az EU is több svédekkel kapcsolatos üggyel kénytelen foglalkozni az utóbbi időben. Törökország mindeddig arra hivatkozva gátolta például Svédország NATO-tagságának jóváhagyását, mert szerintük a skandináv ország kurd „terroristáknak” adott menedéket. Cikkünkből viszont kiderül, hogy

éppen Törökországban menedéket kapó, Recep Tayyip Erdogan elnök hatóságainak szemhunyásával tevékenykedő kurdok destabilizálják a svéd közbiztonságot.

A svédek súlyos biztonsági kihívásokkal kénytelenek szembenézni. A Lundi Egyetem kriminológusa, Ardavan Khoshnood szerint – akinek a nyilatkozatai bejárták a skandináv országok sajtóját az elmúlt egy évben – azon országok közül, ahol nem dúl háború, Mexikó után Svédországban történik a világon a második legtöbb bombamerénylet.

PostPin It!

Kordában tudja-e tartani Dél-Korea északi szomszédját atomarzenál nélkül?

Közzétette szerző

A The Wall Street Journal nemrég arról írt, hogy Dél-Korea hadserege, évtizedek óta először, katonai parádét tartott Szöulban. Az amerikai lap szerint az ázsiai ország ballisztikus rakétákat, kétéltű harci járműveket és drónokat is felvonultatott az erődemonstrációnak beillő eseményen. Ez nem független attól, hogy a két Korea kapcsolata az utóbbi időben egyre inkább elmérgesedik.

„Hadseregünk azonnal megtorol bármilyen észak-koreai provokációt” – mondta Jun Szogjol, Dél-Korea jobboldali elnöke a parádén. Az országban utoljára 2013-ban tartottak katonai felvonulást, ugyanis az előző államfő, a balliberális Mun Dzsein, az észak-koreai kormánnyal folytatott béketárgyalások érdekében háttérbe kívánta szorítani az ilyen erődemonstrációkat.

Dzson Hon Kjun / EPA / MTI Dél-koreai katonák menetelnek Szöul belvárosában 2023. szeptember 26-án.

PostPin It!

A magyar kormánymédia alapján nehéz lenne megérteni, mi történik éppen Svédországban

Közzétette szerző

A hadsereget is bevethetik Svédországban az eszkalálódó erőszak ellen, a kormány a korábbi rossz migrációs politikát okolja a bűnbandák közötti leszámolások miatt. A magyar propaganda állításaival szemben Svédország annyira nem a woke központja, hogy a jobboldali kormány éppen háborút hirdet a migránsnegyedekből kinövő bűnözés ellen.

Mi történt? 12-en haltak már meg szeptemberben fegyveres erőszak miatt, most fél nap alatt két embert lelőttek, egy frissen végzett tanárnő pedig bombatámadásban halt meg Svédországban. A valamikor békésnek ismert Svédországban nem tudják kontrollálni a bűnszervezeteket, Európában itt az egyik legtöbb a lőfegyveres gyilkosság. A kormány most teljes paradigmaváltást hirdetett meg.

Háttér: vagy 40 bűnszervezetet tartanak számon Svédországban, tagjaik zöme bevándorló hátterű. A gyerekek között is toboroznak, két hete egy 13 éves fiú is meghalt a leszámolásokban.

PostPin It!

Az USA felszólította Szerbiát, hogy vonja vissza erőit a koszovói határról

Közzétette szerző

Az Egyesült Államok figyelmeztetett, hogy Szerbia csapatokat vont össze a koszovói határ közelében a hétvégén történt összecsapások óta. A Fehér Ház példa nélkülinek nevezte az akciót és felszólította a szerb kormányt, hogy vonja vissza a tankokat és a tüzérséget a határról.

Ez nagyon destabilizáló fejlemény, ami az elmúlt héten zajlott, és felszólítjuk Szerbiát, hogy vonja vissza erőit a határról és csökkentse a feszültséget

– mondta John Kirby, az USA nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője.

PostPin It!