Best WordPress Hosting
 

Kinek van joga dönteni a halálról – személyes vagy társadalmi ügy az eutanázia?

Karsai Dániel alkotmányjogász tavaly ősszel hozta nyilvánosságra, hogy az ALS nevű gyógyíthatatlan betegségben szenved, és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az aktív eutanázia engedélyezéséért. Az azóta eltelt néhány hónapban a kegyes halál kérdése újra fokozott társadalmi figyelmet kapott itthon. Ennek a borzasztó összetett kérdésnek a jogi, orvosi és etikai oldalát jártuk körül meghívott vendégeinkkel Maraton műsorunkban.

The post Kinek van joga dönteni a halálról – személyes vagy társadalmi ügy az eutanázia? first appeared on 24.hu.

A kegyes halált választotta a volt holland kormányfő

Dries van Agt kézen fogva halt meg szeretett feleségével, Eugenie van Agt-Krekelberggel, akit több mint 70 éven keresztül mindenben támogatta őt, és akit mindig „az én csajomnak” nevezett – közölte a szervezet. A pár három gyermeket, valamint több unokát és dédunokát hagyott hátra.

Van Agték sokáig rossz egészségi állapottal küzdöttek. Van Agt 2019-ben agyvérzést szenvedett, miközben beszédet tartott egy palesztin megemlékezésen, és soha nem gyógyult meg teljesen. Ezért dönthettek végül a „kegyes halál” az eutanázia mellett, amit Hollandiában már engedélyeztek.

Dries van Agt előbb a Katolikus Néppártnak (KVP), majd a jobbközép Kereszténydemokrata Pártnak (CDA) volt tagja, amely 1980-ban a KVP és két protestáns párt egyesülésével alakult meg. 1977 és 1982 között volt miniszterelnök. Az AP jelentése szerint egyre progresszívebbé vált, miután visszavonult az aktív politikától, és végül 2017-ben elhagyta a CDA-t az Izraelhez és a palesztinokhoz való viszonyulásában fennálló ideológiai nézeteltérések miatt.

Medián: A fideszesek többsége is az eutanázia mellett

A Medián a HVG-nek készített gyorsfelmérést, amelyben tíz évvel kérdéseit is megismételte. A kutatásról Hann Endre a hvg360-on írt. Arról, hogy a gyógyíthatatlan betegséggel küzdő ügyvéd, Karsai Dániel (a képen) Strasbourghoz fordult, hogy kikényszerítse élet végi döntési szabadságát a megkérdezettek 46 százaléka hallott, ám az ügyét kísérő közfigyelem hozzájárulhatott ahhoz, hogy jelentősen nőtt az eutanázia általános támogatottsága.

Hann Endre szerint az eutanázia megítélése csak részben politikai kérdés, adataik alapján inkább valláserkölcsi állásfoglalás. A nem hívők csaknem  kilenctizede támogatja az eutanázia valamilyen formáját, ám az intézményesített egyházak tanait követőknek csak kevesebb mint fele.

A november 17–18-án készített 600 ember telefonos megkérdezésével készített kutatás szerint összességében a magyarok bő kétharmados helyeselné, ha Magyarországon élni lehetne a „kegyes halál” valamilyen lehetőségével, csaknem minden második az aktív eutanáziát is támogatná.