Best WordPress Hosting
 

Kinek van joga dönteni a halálról – személyes vagy társadalmi ügy az eutanázia?

Karsai Dániel alkotmányjogász tavaly ősszel hozta nyilvánosságra, hogy az ALS nevű gyógyíthatatlan betegségben szenved, és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az aktív eutanázia engedélyezéséért. Az azóta eltelt néhány hónapban a kegyes halál kérdése újra fokozott társadalmi figyelmet kapott itthon. Ennek a borzasztó összetett kérdésnek a jogi, orvosi és etikai oldalát jártuk körül meghívott vendégeinkkel Maraton műsorunkban.

The post Kinek van joga dönteni a halálról – személyes vagy társadalmi ügy az eutanázia? first appeared on 24.hu.

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet. Az elmúlt 20 évben a hasonló ügyekben hozott EJEB-döntésekben a változás szele érezhető, lassan az élethez való jog elsőbbsége gyengült az emberi méltósághoz vagy autonómiához képest – amint arra Somos András ügyvéd a Jogi Fórumon felhívta a figyelmet. Ez persze azt is jelentheti, hogy az EJEB a mostani ítélettel épp hogy gátat vetne a tendenciának. A Karsai-ügy sajátosságait és kontextusát az EJEB már meghozott ítéleteinek fényében Stánicz Péterrel, Karsai Dániel egyik jogi képviselőjével beszéltük át. 

A várható ítélet ráadásul sokféle lehet: az ALS-szel diagnosztizált alkotmányjogász beadványa több alapvető emberi jogra vonatkozik, így érinti az embertelen bánásmód tilalmát, a magánélethez való jogot, és a lelkiismereti szabadságot vagy a diszkrimináció tilalmát, külön-külön. Az EJEB-ítélet az érintett alapjogok megsértését önmagukban vizsgálja, és egyenként megállapítja, hogy befogadható, értékelhető-e az adott kérelem, amennyiben igen, akkor pedig kimondja, hogy történt vagy nem történt jogsértés. 

Így az is elképzelhető, hogy például az embertelen bánásmódot nem találja relevánsnak a bíróság, egy másik jogsérelmet viszont megállapít, a harmadiknál viszont azt mondja ki, hogy nem történt jogsértés. Minden esetben más következik az ítéletből, de az biztos, hogy bármilyen jogsértés megállapítása a magyar államra nézve lényegében törvényhozási kötelezetsséget ró. Ugyanakkor egy “gyengébb” vagy elutasító ítélet is járhat fontos hosszú távú következményekkel a hazai és európai életvégi diskurzusra.

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel, és az élet végi autonóm döntések biztosításáért küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság elutasította, az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Karsai vs. Magyarország ügy tárgyalása után kora tavasszal várható a magyar törvényhozásra nézve lényegében kötelező ítélet. Karsai mindeközben járt a parlamentben is, és az akkor még államfő Novák Katalinnal is egyeztetett. 

Karsai aktív részvételével egy széles társadalmi vita kezdődött az élet végi döntésekről, az eutanáziáról vagy az asszisztált öngyilkosságról. Több európai országhoz hasonlóan.

Elmozdulás 

Szexre kényszerítik a Szíriába hazatérő női menekültek sokaságát

Kínzással, emberrablással, szexuális zaklatással és erőszakkal szembesülnek a hazatérésükkor a Szíriába hazatérő menekültek – idézte a Reuters az ENSZ emberi jogi irodájának keddi beszámolóját.

A hírügynökség szerint több mint tizenkét évvel a szíriai konfliktus kezdete után még mindig legkevesebb ötmillió millió menekült él a szomszédos országokban, és egyes befogadó országok részéről egyre nagyobb a nyomás, hogy térjenek vissza, egyeseket pedig erőszakkal toloncolnak vissza Szíriába.

A jelentés riasztó képet fest a visszatérők, különösen a nők szenvedéseiről, miközben egyre több szíriait toloncolnak ki más országokból

Donáth Anna: Meg kell szervezni a NER leváltására legalkalmasabb ellenzéket, a 2010 előtti világ árnyai nélkül

Vasárnap délelőtt Donáth Annát, a Momentum EP-listavezetőjét ismét választotta elnökké az ellenzéki párt küldöttgyűlése. A politikus a rendezvényen arról beszélt, hogy nehéz hónapok elé néz a Momentum, az ellenzék, a szabadságszerető emberek. Szerinte egy erős, konok, és hittel rendelkező közösséget kell vezetnie, amely a szabadság mellett elképesztően elkötelezett. Hisznek az emberi méltóságban, az emberek közötti egyenlőségben.

„Nekem a pozíció és a hatalom önmagában nem jelent semmit, ez csak egy eszköz, hogy kiállhassunk azok mellett, akiknek emberi méltóságát megtiporják” – mondta az elnök, hozzátéve, szembeszállnak azokkal, akik kizsákmányolnak másokat, fellépnek a közbecsapás ellen és korrupció ellen. Szerinte egy gonosz, megalkuvó világot hozott létre a jelenlegi kormány,  

míg az emberek többsége alapvetően tisztességes, és tisztességet életet szeretne. Ezek az emberek ma egyre inkább szorongásban élnek – fejtette ki –, mert a másik erőszakos eltiprása most a minta. – Szabadság helyett az erő imádata, demokrácia helyett a feltétlen tekintélyelvűség, a nyitottság helyett a bezárkózás, az elfogadás helyett az intolerancia, a környezetvédelem helyett a jóléti sovinizmus az, amely irányt mutat. Az együttműködés helyett a folytonos háborúk korát éljük. Ez a mai magyar valóság – mondta.

A FIFA, a Meta és a Tesco kapcsolható össze legtöbbször a bevándorló munkások elleni visszaélésekkel

2022 decembere és 2023 novembere között nyilvánosságra hozott kormányzati közlemények, nem kormányzati szervezeteknek és a médiában megjelenő információknak az adatai alapján vizsgálta a Business & Human Rights Resource Centre (BHRRC) a bevándorló munkások helyzetét – az ebből összeállított jelentést elemezte csütörtöki cikkében a Guardian.

A szervezet összesen 613 visszaélési vádat jegyzett fel, a vizsgált adatok alapján pedig legalább 90 halálesetet gyűjtöttek össze, melyek összekapcsolhatók vállalati visszaéléssel, gondatlansággal és hanyagsággal. Ez a szám azonban sokkal magasabb lehet a nem dokumentált esetekkel együtt, melyek gyakoriak lehetnek, ám az újságírói szabadság korlátozása és a bevándorlók panasztételhez való hozzáférésének hiánya miatt rejtve maradnak – írja a BHRRC. A szervezet szerint a bevándorló dolgozók gyakran félnek a megtorlástól, emiatt nem mernek felszólalni.

A bevándorló munkások az emberi jogi visszaélések széles skálájának vannak kitéve – ezt gyakran a kormányzati szabályozások is elősegítik, segítve ezzel az ellátási rendszer csúcsán lévő multinacionális vállalatokat, amelyek elmulasztják a visszaélések hatékony monitorozását, kivizsgálását és orvoslását

Milyen a jó halál és ki döntheti el?

“Tegnap volt egy álmom”, kezdte a Karsai vs. Magyarország per tárgyalásán felszólalását az ALS-sel diagnosztizált alkotmányjogász az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Strasbourgban kedden, miután megkapta a szót a 9 tagú bírói testületet elnöklő szlovák Alena Poláčkovától. “Azt álmodtam, hogy a nyolcvanadik születésnapomon a családommal és barátaimmal megnéztünk egy focimeccset és ittunk némi bort. Politikáról, fociról, az élet dolgairól beszélgettünk. A szívmelengető este után éjszaka békében, mosollyal az arcomon haltam meg. Aztán felébredtem, és ráeszméltem a rideg valóságomra.”

Arra, hogy a 46 éves Karsai Dániel – hívő, harcművész, jogász és magyar, ahogy többször hivatkozott önmagára – elkerülhetetlenül “saját létezésének néma tanújává” fog válni: a teljes bénulást követő fulladásos halál. Karsai azért perelte be Magyarországot, mert szerinte a betegség mellett a magyar törvények is hozzájárulnak cselekvőképtelenségéhez – ahhoz, hogy önnön létezésének néma szemlélésére ítéltetett.

Beadványa szerint a magyar törvények diszkriminatívak és általános emberi jogokat sértenek, mert csak egyeseknek biztosítanak egyfajta passzív eutanáziát az életfenntartó vagy életmentő orvosi beavatkozások visszautasításának lehetőségével. Karsai és más ALS-betegek hiába utasítják vissza az ilyen beavatkozásokat, ez a gyakorlatban nem ruházza fel őket cselekvőképességgel, nem biztosít számukra kevesebb szenvedést, ugyanis ennek a betegségnek a lefolyása olyan, hogy ilyen orvosi beavatkozásra csak a legvégső fázisban kerülne sor.

Beperli Magyarországot az Átlátszó a sajtószabadság megsértése miatt

A lap és az újságírója azért fordul a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert a Portik-interjú letiltása miatt úgy érzi, Magyarországon nem biztosított a sajtószabadság.

Nyílt levélben követelik az Európai Parlementtől a Pegasushoz hasonló kémprogramok betiltását újságírók és szakmai szervezetek

Aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a most készülő európai uniós médiatörvényben az EP-képviselők ne hagyjanak kiskapukat a kormányoknak az újságírók titkos megfigyelésére.

Cenzúra: Betiltották a homoszexualitás és a gender kifejezések használatát az iraki médiában

Az iraki médiahatóság rendeletben kötelezte az arab országban működő médiacégeket, hogy ezentúl a homoszexualitás helyett a szexuális deviancia kifejezést használják.

Precedens nélkül: a homofóbtörvénytől a fóliázáson át a szivárványos madármatricáig

A könyvpiac szereplői lassan térnek magukhoz a kiszabott több milliós büntetések után: a kiadók kivárnak, de van, aki matricára cseréli a zárt fóliákat. Mindkét nagy terjesztő, a Líra és a Libri is bíróságon támadja a fogyasztóvédelmi büntetést. Az ügyek közvetetten az Európai Bíróságon zajló kötelezettségszegési eljárást is befolyásolhatják, ahol ítélet legkorábban egy év múlva lehet.

Gyengédséget kifejező gesztusok

A bő két éve hatályba lépett úgynevezett “gyermekvédelmi”, valójában homofób részeket tartalmazó törvénycsomag egyrészt szigorította a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elleni büntetőjogi fellépést, másrészt az iskolákból kitiltotta a szexualitással és droghasználattal kapcsolatos felvilágosítást végző, nem regisztrált szervezeteket.