Best WordPress Hosting
 

Péter Magyar’s Tisza Party refutes decades of experience: what can we learn from the diverging polls?

To a lesser or greater extent, every party has lost some of its base since Péter Magyar entered the political arena – as shown by the calculations of 24.hu. To arrive at our results, we once again relied on the surveys of six different polling institutes.

Compared to neighbouring countries, the Hungarian party system had been characterised by stiffness: neither Jobbik, LMP, Momentum, nor Mi Hazánk could enter politics with such momentum that could earn them a mandate in their first election, not to mention MKKP (Two-tailed Dog Party), which has been waiting for a breakthrough for ten years. However, the grace scandal that eventually led to former President Katalin Novák’s resignation, as well as the emergence of Péter Magyar instantly overrode decades of experience. Three months ago, just before the turbulent week leading to the resignation of Katalin Novák, Fidesz could count on 13-14 MEP seats and another overwhelming victory, while it seemed that DK could strengthen its dominance on the opposition side.

Today, these expectations already seem very distant.

Bizonytalannak mérte Magyar Péter megítélését a Publicus

Nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, melyik politikai oldalhoz sorolható Magyar Péter ‒ derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből. 21 százalék inkább jobboldalinak, 23 százalék inkább baloldalinak, 32 százalék középen állónak tartotta. 15 százalék vélte úgy, hogy a Tisza Párt listavezetőjét nem lehet így besorolni, 9 százalék nem válaszolt.

A kormánypártok kommunikációjának megfelelően a szavazóik 55 százaléka baloldalinak tartja, 6 százalékuk jobboldalinak. Az ellenzékiek 7 százaléka sorolná baloldalra, 37 jobboldalra, 39 százalék szerint középen áll, 12 százalék szerint nem besorolható. A Tisza Párt hívei közül 56 százalék mondta, hogy Magyar Péter középen áll, 19 százalékuk inkább jobboldalinak, 5 százalékuk inkább baloldalinak tartja.

60 százalék szerint a Tisza Párt be tud jutni a parlamentbe 2026-ban. A megkérdezettek 20 százalék biztosan, 11 százaléka valószínűleg a Tisza Pártra szavaz két év múlva. Egyetlen százalék mondta azt, hogy „csak egy széles körű ellenzéki összefogás esetén szavazna rá”. A válaszadók 4 százaléka valószínűleg, 49 százaléka biztosan nem tenné rá az ikszet. 15 százalék nem felelt a kérdésre. A fideszesek 92 százaléka biztos nem szavazna Magyar Péterékre, az ellenzékiek közül viszont 23 százalék biztosan, 17 százalék valószínűleg igen.

A következő x – Pető Péter: Mit nem mérnek a közvélemény-kutatók a választás előtt?

Hit. Fölöttébb magabiztosan állíthatom, nincs alkalmasabb mondatnyi szó arra, hogy egy választást megelőző elemző – mondom, elemző – szöveg nyitánya legyen. Márpedig ez, ugye, A következő x című választási hírlevelünk, amelyet a 24.hu-n regisztrált, e küldeményre feliratkozott olvasóink kapnak meg. E premieren köszönjük is szépen a bizalmat, amelyet igyekszünk majd megszolgálni.

Szóval, a választásokig, illetve az azutáni elemzési időszak végéig biztosan üzemelő, a postaládákba csütörtökönként érkező hírlevél tehát azzal kezdődik: hit.

Hogy odáig eljussunk, messziről indulunk, mert a mostani témám az, hogy az utóbbi időben jelentős fölfordulás mutatkozik a közvélemény-kutatások környékén, minthogy beláthatatlan távolságok látszanak az egyes intézetek számai között: kiemelten igaz ez a DK-dominálta összefogós lista és Magyar Péter pártjának erőviszonyára. Papp Atilla cikkével igyekeztünk megmutatni, hogy az átlagolás segíthet eligazodni a káoszban. Ezen túl még említenék szempontot.

Az általunk ismert ellenzéknek vége van – Hann Endre a Magyar Péter-hatásról

A Medián friss méréseiből világosan látszik, hogy a júniusi EP-választás „selejtező” lesz, és a mai állás szerint teljes ellenzéki átrendeződést hoz – mondja podcastunkban Hann Endre, a közvélemény-kutató intézet igazgatója. A szakember szerint nem tartható tovább az állítás, hogy Magyar Péter pártja nem szív el Fidesz-szavazókat: a Tisza Párt mai potenciális választóinak 13 százaléka a kormánypártoktól jön a Medián szerint. Hann Endre ugyanakkor óvatosságra int a Fidesz „mélypontjával” kapcsolatban: ennyi botrány és ilyen rossz gazdasági helyzet közepette az általuk mért 45 százalékos támogatottság soknak mondható.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Kétharmados elégedetlenséget, hárompárti parlamentet mért a Publicus

Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, az összes megkérdezett 24, a biztos szavazók 33, a biztos szavazó pártválasztók 42 százaléka szavazna a Fidesz–KDNP-re – derült ki a Publicus Intézet Népszavának készített kutatásából. A Tisza Párt lenne a második (14/16/20 százalé), a Demokratikus Koalíció a harmadik (12/15/18 százalék) minden kategóriában.

A többi párt az öt százalékos bejutási küszöb alatt maradna. A biztos szavazó pártválasztóknál az MSZP és a Mi Hazánk Mozgalom 4-4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum 3-3, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd 1 százalékot érne el. (Az EP-választási részvétellel kapcsolatos Publicus-felmérés szerint a DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek szövetsége gyakorlatilag fej fej mellett állt Magyar Péter pártjával. Az intézet 18 százaléknyi olyan bizonytalan van, aki biztos elmenne szavazni, de még nem döntötte el, melyik pártra.

Pulai András igazgató a lapnak azt mondta, a kegyelmi botrány miatt a bizonytalanok között megjelent fideszesek egy része is a Tisza Pártra szavazna. Az intézetnél a válasadók maguk nevezik meg az általuk preferált pártot.

A magyarok 83 százaléka rossznak látja a gazdasági helyzetet az Ipsos szerint

Áprilisban is elkészítette szokásos nemzetközi felmérését az Ipsos, amelyben arra kérdez rá, hogy az egyes országok lakói mi miatt aggódnak a leginkább.

Legutóbb januárban néztük át az eredményeket, akkor az látszott, hogy globálisan az emberek 59 százaléka vélte úgy, hogy rosszul haladnak a dolgok az országában, áprilisban már kicsivel többen, 62 százaléknyian. Akkor a magyarok 78 százaléka gondolkodott így,

míg tavasszal már honfitársaink 83 százaléka mondta azt, hogy rosszul mennek a dolgok Magyarországon.

Publicus: Vidéken Magyar Péter pártja, a fővárosban az ellenzéki összefogás erősebb

Az európai parlamenti választáson a Momentumtól, a Kétfarkú Kutya Párttól, a Mi Hazánktól és a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól vehet el legnagyobb számban szavazókat Magyar Péter pártja, derül ki a Publicus Intézet a Népszava számára április végén készült reprezentatív felméréséből.

Az összes megkérdezett körében 30 százalék szavazna a Fidesz-KDNP Deutsch Tamás vezette EP-listájára, míg a DK–MSZP–Párbeszéd szövetség Dobrev Klára fémjelezte listája és a Magyar Péter-féle Tisza Párt listája egyaránt 16–16 százalékon áll. A Mi Hazánk listájára 3 százalék, a Momentum és az MKKP listájára 2–2 százalék szavazna, míg az LMP és a Jobbik képviselőit 1–1 százalék szeretné az EP-ben látni.

A biztos szavazó listaválasztók körében a Fidesz-KDNP EP-listája 42, a baloldali összefogás pártjaié 24, a Tisza Párté pedig 23 százalékon áll. A Publicus a Mi Hazánk listájának támogatottságát 4, a Momentumét 3, a Kétfarkú Kutya Pártét 2, az LMP-jét és Jobbikét 1–1 százalékra mérte.

Szentkirályi Alexandra megelőzte Vitézy Dávidot

Szentkirályi Alexandra az elmúlt hónapban hibahatáron belül megelőzte Vitézy Dávidot a főpolgármester-jelöltek versenyében – értesült egy friss felmérés számairól a hvg.hu.

A Medián és a 21 Kutatóközpont közös mérése szerint márciusban Szentkirályi a szavazatok 21, Vitézy a szavazatok 22 százalékát tudhatta magáénak, áprilisban megfordult a sorrend és

a Fidesz-KDNP jelöltjének támogatottsága 23 százalékra nőtt,

Itt a teljes eredménysor: közelebb jött a Fideszhez a Tisza Párt

Kedden mi is beszámoltunk a Medián pártpreferencia-felméréséről, amelynek feldolgozását a HVG hetilap korábbra hozott megjelenése miatt meg kellett szakítani. Azóta elkészült a teljes eredménysorból a kutatás, ami kisebb változásokat hozott a keddihez képest. Ami talán a legfontosabb: a Fidesznél egy százalékponttal kevesebbet mértek, Magyar Péter pártjának, a Tisza Pártnak egy százalékponttal többet, vagyis tovább csökkent köztük különbség.

A Fidesz a választani tudó biztos szavazóknál 45 (és nem 46 százalék),

A Tisza Párt 25 (és nem 24 százalék),

Medián: Magyar Péteré a legerősebb ellenzéki párt, mélypontra zuhant a Fidesz

Magyar Péter pártja a legerősebb ellenzéki párt, és mélyponton van a Fidesz – ez a két legfontosabb megállapítása a HVG számára készült áprilisi Medián-elemzésnek – közölte a lap.

Mint írják, az akkor még meg sem alakult párt támogatottságáról március közepén elsőként épp a Medián készített becslést, akkor az őt ismerő kétharmadnyi válaszadó 13 százaléka nagy valószínűséggel szavazott volna a februárban váratlanul berobbant politikai szereplő készülődő új pártjára.

Április végén viszont már a teljes szavazókorú népesség 16, a választani tudó biztos szavazóknak pedig a 24 százaléka mondja, hogy az európai parlamenti választáson a Tisza Pártra voksolna, így egyértelműen Magyar Péter pártja a legerősebb ellenzéki alakulat.

Iránytű: Magyar Péter pártja 26 százalékon áll a biztos szavazók között

Az Iránytű Intézet friss kutatása szerint a teljes népességen belül a Fidesz-KDNP 27 százalékon áll, ami közel 2,2 millió szavazót jelent, ez körülbelül 600 ezer fővel kevesebb, mint a 2022-es választások alkalmával belföldön megszerzett szavazatainak száma.

A teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt Magyar Péter Tisza Pártja 13 százalékos népszerűséggel (körülbelül 1 millió szavazóval), a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciót pedig a teljes népesség 5 százaléka támogatja.

Az elemzés hangsúlyozza, hogy a bizonytalanok, biztosan nem szavazók aránya továbbra is magas: 37 százalék.

Magyar pártja már most erősebb, mint a Jobbik valaha volt?

Összeomlott a 2024 előtti pártok stratégiája, Magyar Péter és a TISZA mindenkinek jelentősen rontja a kilátásait. Akkor érkezett, amikorra mindenkit nagyon meguntak az emberek, és mintha a politikusok is megunták volna a saját szakmájukat. Az ötlettelen sivárságba elég volt egy kis botrányt vinni, és felfordult minden. A Válasz Online-nak olyan mérésekről suttognak ellenzékiek és kormánypártiak is, hogy nem akarunk hinni a fülünknek. Háttér.

Nézőpont: Magyar Péter nem a Fideszt gyengíti

Magyar Péter néhány napja egy Facebook-posztjában arról írt, hogy már 20 százalék fölött méri nem létező pártját egy még nem publikált kutatás, és a szavazók döntő többsége szerint képes ártani a kormánynak, őszintének gondolják az emberek, a magánéleténél sokkal fontosabbnak tartják, hogy a közérdekű adatok napvilágra kerüljenek.

A Diákhitel Központ volt vezetője vélhetően nem arra felmérésre gondolt, amit a Nézőpont tett közzé. A korábbi gimnáziumi osztálytársa, Mráz Ágoston Sámuel által vezetett intézet szerint Magyar Péter nem a Fideszt gyengíti, hanem az ellenzéket. (Erről Magyar Péter beszélt, felidézve, hogy korábban egyetemistaként mindkettőjüket behívták Juszt László egyik műsorába.)

A választási részvételüket az európai parlamenti választáson biztosra ígérők között a kormánypárt támogatottsága (47%) nem változott februárhoz képest, Magyar Péter leendő pártja (13%) holtversenyben áll a DK-MSZP-P hárompárti koalícióval, előzi a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (11%), a A Mi Hazánkat (6%). A Momentum a bejutási küszöböt sem éri el (4%).

Magyarország egyik fele 13 éve folyamatosan boldogtalan

A magyaroknak csak a 48 százaléka elégedett összességében az életével, 52 százaléka pedig valamilyen formában elégedetlen

– ez derül ki az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutatásából, amelyben 30 ország állampolgárai vettek részt. A mostani eredmény 5 százalékpontos javulást jelent a 43 százalékos, 2011-ben mért értékhez képest, ami egyébként éppen megegyezik a magyar mintához tartozó hibahatárral (lásd a módszertant a cikkünk végén).

Az összes résztvevő országot tekintve 71 százalékos átlagos boldogságot mértek: a skála egyik végén Magyarország áll, a másik végén pedig Hollandia, 85 százalékos elégedettséggel. Az európai országok közül Olaszország áll legközelebb hozzánk 58 százalékos elégedettséggel, ugyanakkor egy másik régiós szereplő, Lengyelország már 72 százalékos elégedettséggel rendelkezhet.

Euronews: EU-párti nagykoalíció marad

Noha a szélsőjobb támogatottsága vélhetően növekedni fog, az Európa-barát pártok még mindig a mandátumok 63%-ára számíthatnak – derül ki az Ipsos által az Euronews megbízásából készített kutatásból. A csaknem 26 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint az Európai Parlament alapvető erőviszonyai várhatóan nem változnak, a centristák ismét megszerezhetik az EU-s vezetők megerősítéséhez, a jogszabályok elfogadásához szükséges többséget.

Noha még sok a bizonytalanság, az Ipsos kutatása szerint a radikális szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia, illetve az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjának erősődése sem rendíti meg az EU két meghatározó pártszövetségét. Marad a legerősebb az Európai Néppárt. Mögötte második lesz a Szocialisták és Demokratá, harmadik pedig a liberális Renew Europe.

Ez biztató lehet az Európai Bizottság élén újrázásra készülő Ursula von der Leyen számára, ám Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ vezérigazgatója az Euronewsnak azt mondta, a gyakorlatban sem a pártok, sem az országok nem mindig következetesek ahhoz, ami alapján megszerezték szavazóikat. Az európai populizmust kutató Cas Mudde professzor úgy vélte, a szélsőjobb megerősödése után csökken majd integráció támogatása, de

Online kitölthető kamuzöld, un. zöld konzultációt indított a kabinet

Nevében zöld konzultációt indított a kabinet. Az Orbán-kormány új konzultációja helyeselhető álkérdések közé csempészve, vitatott témákban is a támogatás felé terelné a válaszadókat. Kamukonzultáció kamu zöld kérdésekről az akkumulátorgyárak lakosság általi támogatásának hamis bizonyítására!

Hasonlóan az Orbán-kormány korábbi konzultációin feltett (ál)kérdésekhez, a 13 kérdés nagy részével vélhetőleg minden józan ember „inkább egyetért”. Ilyen például, hogy a zöldenergia-bővítés közös ügyünk, hogy a kormány támogassa az ilyen termelési, tárolási, illetve földhő-hasznosítási beruházásokat, a helyben megtermelt energia közeli felhasználását, a közintézmények és az új ingatlanok energiahatékonyságát, az elektromos járművek térnyerését, hogy a kabinet a beruházóktól elvárja a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartását, a hatóságoktól pedig azok érvényesítését, illetve hogy a Napenergia Plusz Program és hasonló akciók kiemelten szolgálják a zöldenergia részarányának növelését. Legalábbis nehéz elképzelni, hogy e kérdésekkel a statisztikai hibahatárnál többen „inkább nem értenek egyet”.

Mindemellett három pont igencsak vitatott felvetéseket érint, amelyekre, a nyilvánvaló kérdések megválaszolásának lendületében, könnyen születhet szintén jóváhagyó válasz.

Závecz: Negyedmillió szavazót veszített a Fidesz, de ők nem az ellenzékhez mentek át

Miközben tavaly novemberben a Fideszt a választókorú népesség 32 százaléka támogatta, most 29 százalék adná oda a voksát – a ZRI Závecz Research Intézet március elején, az ország felnőtt lakossága körében, személyes adatfelvételi módszerrel végzett közvélemény-kutatásából.

A kormánypárt mostani eredménye a 2022-es választások óta a legalacsonyabb közvélemény-kutatási adat. Előnye így is tetemes, az ellenzéki pártok ugyanis nem tudtak megerősödni az elmúlt hónapokban. 

A DK a pártrangsor második pozícióját foglalja el 13 százalékkal (tavaly ősszel 14 százalékosak voltak), a harmadik helyezett a Mi Hazánk 6 százalékos, változatlan méretű táborral. Ugyancsak állandó a Momentum támogatóinak aránya, ez a párt 5 százalékot ér el.

Magyar Péterről, női politikusok szükségességéről, Orbán munkájáról is kérdezett a Tásadalomkutató

Magyar Péterről, Orbán Viktor miniszterelnök munkájának megítéléséről, és arról is kérdéseket tett fel a Társadalomkutató Kft telefonos felmérésében, hogy szükség van-e női politikusokra Magyarországon – írja a hvg.hu egy olvasótól szerzett értesülésére hivatkozva. A felmérésben állítólag olyan általános dolgokra is rákérdeztek, mint

a pártpreferencia,

hogy szavazna-e, ha most lenne az önkormányzati, illetve az EP-választás,

21 Kutatóközpont: negyedmillió szavazót veszíthetett eddig a Fidesz a kegyelmi ügy miatt

A 21 Kutatóközpont szerint nem hagyta érintetlenül Novák Katalin exállamfő kegyelmi ügye a kormánypárt szavazótáborát, a teljes népességben hibahatár körüli mértékben csökkent a Fidesz támogatottsága a legutóbbi, novemberi novemberhez képest: 33 százalékról 30 százalékra. Ilyen mértékű visszaesés nagyjából negyedmillió embert jelent, ám a pontos nagysága egyetlen kutatásból nem határozható meg: a mérés hibahatára ebben a tartományban 2,5 százalék körüli, tehát a kormánypárt vesztesége a három százalékpontos különbségnél lehet jóval nagyobb és jóval kisebb is.

A jelenlegi kormánypárti szavazóknak 10 százaléka jelezte azt, hogy a történtek miatt csalódott pártjában, 24 százalékuknak viszont még erősödött is a kormánypártba vetett bizalma a – Momentumnak is dolgozó – 21 Kutatóközpont által végzett országos reprezentatív kutatás alapján, melyet 1200 válaszadó SMS alapú megkérdezésével végeztek az intézet kutatói február második felében, Novák lemondása után tíz nappal.

Az ellenzéki pártok közül a DK, az MKKP, a Momentum és a Mi Hazánk kivételével a többi jelenleg elég messze áll az 5 százalékos küszöb átlépésétől, és ezt a szavazóik is érzékelik.

Olyan erős kezű vezetőre vágynak a magyarok, aki visszaveszi az országot a gazdagoktól

Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából, amelyben Magyarország is részt vett. Az elitellenes érzelmek a legtöbb országban széles körben elterjedtek és egyre több helyen vágynak „erős kezű” vezetőre.

A populizmus népszerűségét vizsgáló felmérésből cikkünkben a magyar eredményekre koncentrálunk, hogy kiderüljön, két választás között hogyan gondolkodnak a magyarok.

Első ábránkon az látszik, hogy a magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról: a megkérdezettek 69 százaléka szerint romokban hever az ország. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es. A magyarok egy része ugyanakkor úgy érzi, ennél rosszabb már nem lehet, ugyanis azzal a megállapítással, hogy az ország hanyatlóban van, 63 százalék értett egyet.