Best WordPress Hosting
 

Eutanáziát hajtanak végre egy 29 éves holland nőn az elviselhetetlen mentális fájdalmai miatt

Elviselhetetlen lelki szenvedéseire hivatkozva egy 29 éves nő engedélyt kapott az eutanáziára Hollandiában – írja a Guardian.

Az országban 2002-ben fogadták el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a halálba segítést súlyos mentális betegségek elszenvedőinél is. Bár még mindig szokatlan, hogy erre vonatkozva nyújtsanak be kérelmet, míg 2010-ben két ilyen esetet engedélyeztek, addig 2023-ra ez a szám 138-ra nőtt.

Zoraya ter Beek múlt héten kapta meg a végső engedélyt a halálba segítésre, miután három és fél évvel ezelőtt, 25 éves korában elindította a folyamatot. A nő történetét a médiai is felkapta, és a gyűlölködő üzenetek mellett sokan segítő módszereket ajánlottak, vitaminoktól és diétáktól kezdve vallási tanításokig, de ezek hatására a nő letörölte az össze közösségi média fiókját.

Állatvégi döntéseink

A gyógyíthatatlan kedvenceink számára van lehetőség kegyes halált kérni, ennek a döntésnek a meghozatala azonban súlyos lelki terhet jelent.Az elmúlt hónapokban a sajtóban óriási teret kapott az eutanáziáról, az életvégi döntésről szóló vita – emberi vonatkozásban. Gyakran hangzott el az az érv is, hogy míg az állataink számára kérhetjük a kegyes halált, amennyiben gyógyíthatatlan betegek, akkor nekünk, embereknek miért nem adatik meg ez a lehetőség. Azonban mindazok, akik már hoztak meg ilyen döntést életükben, pontosan tudják, mekkora lelki terhet jelent élet-halál urává válni. Azt se gondoljuk, hogy az állatorvosoknak ez is csak egy feladat, olyannyira nem, hogy jogukban is áll visszautasítani az eutanázia elvégzését.

A Magyar Állatorvosi Kamara elnöke sem altat el állatot, ugyanakkor megérti, ha valaki ezt a döntést hozza meg. Gönczi Gábor ismertette a kamara állásfoglalását a témában. Eszerint eutanázia javasolható abban az esetben, ha az állat további élete több szenvedést jelentene számára, mint ha véget vetnek az életének. Az állatorvos felelőssége az eutanázia azon módjának megválasztása, amely a lehető legnagyobb tiszteletet és legkevesebb szenvedést eredményezi. Kívánatos az állat gyors és teljes tudatvesztése, ennek ellenőrzése, azt követően pedig a szív- és érrendszer, valamint az idegi működést gyorsan és véglegesen megállító gyógyszerek használata. A kamara elnöke hangsúlyozta: az eutanázia végrehajtását az állatorvos javasolhatja a tulajdonosnak, ha szakmai szempontok alapján szükségesnek tartja, de ebben a kérdésben egyedül az állattartó, vagyis a tulajdonos, illetve annak megbízottja dönthet. Az eutanázia módját azonban az állatorvos dönti el a mindenkori jogszabályok, valamint az állat és az állattartó érdekeinek figyelembevételével.

A társállatok elvesztését sokszor nagyon hosszú folyamat feldolgozni és kiheverni, de ebben ma már kérhetünk szakszerű segítséget, lelki támogatást is.

Kegyelmi nyilatkozatot kért Karsai Dániel az új államfőtől

Levelet írt Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász, Karsai Dániel. Ebben azt kérte Sulyoktól, hogy tegyen nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy kegyelembe részesíti azokat, akik segítenek a gyógyíthatatlan halálos betegségben szenvedők távozásában, hogy ne legyenek elviselhetetlen mértékű fizikai és mentális szenvedésnek kitéve.

Ahogy arról talán Ön is értesült, idén január 15-én személyesen volt alkalmam felvetni Novák Katalin köztársasági elnök asszonynak a kegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozó javaslatomat. Örömömre szolgált, hogy Elnök Asszony részéről nyitottságot tapasztaltam, ám az ismert közéleti események elsodorták az akkor ígéretesnek indult párbeszédet is.

 

„Elkélne a segítség” – Karsai Dániel üzent a kormánynak

Rábukkansz majd a bölcsesség oly hirdetőire is, akik szerint nem szabad erőszakot alkalmazni saját életünk ellen, és istentelenségnek tartják, ha valaki a maga gyilkosává válik; meg kell várni a természet szabta halált. Aki így beszél, nem látja, hogy elrekeszti maga elől a szabadság útját. Semmi jobbat nem alkotott az örök törvény annál, mint hogy egyetlen bejáratot adott az élethez, de számtalan kijáratot.

Ezt a Seneca idézetet posztolta ki pénteken Facebook-oldalán az eutanázia engedélyezéséért harcoló Karsai Dániel.

Az alkotmányjogász ezután saját szavaival folytatta. Emlékeztetett, immáron 219 napja, hogy elindította a küzdelmet az életvégi döntések meghozatalához való jogért.

Karsai Dániel: Engem sokan hősnek tekintenek, de a valódi hősök a szeretteim

Karsai Dániel pert indított, hogy legalizálják az aktív eutanáziát Magyarországon. Rohamosan romló állapota mostanra ágyba kényszerítette, perében nem tudni, hogy mikorra születik döntés.

The post Karsai Dániel: Engem sokan hősnek tekintenek, de a valódi hősök a szeretteim first appeared on 24.hu.

Csalók élnek vissza Karsai Dániel profilképével

Testvérem, Dr. Karsai Dániel profilképével visszaélnek és ismeretlen(ek) adományokat gyűjtenek. Messengeren keresztül veszik fel a kapcsolatot

– ezt posztolta hétfőn a Facebook-oldalán Karsai Péter, az ALS-betegségben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász testvére.

Mint írja Karsai Dániel már hetek óta nem használja a Messengert. „Legyetek nagyon résen, ha Dani nevében ilyen megkeresést tapasztaltok, jelentsétek a Facebooknak, és senkinek ne utaljatok pénzt adomány céljára” – hívja fel a figyelmet Karsai Péter.

Kinek van joga dönteni a halálról – személyes vagy társadalmi ügy az eutanázia?

Karsai Dániel alkotmányjogász tavaly ősszel hozta nyilvánosságra, hogy az ALS nevű gyógyíthatatlan betegségben szenved, és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az aktív eutanázia engedélyezéséért. Az azóta eltelt néhány hónapban a kegyes halál kérdése újra fokozott társadalmi figyelmet kapott itthon. Ennek a borzasztó összetett kérdésnek a jogi, orvosi és etikai oldalát jártuk körül meghívott vendégeinkkel Maraton műsorunkban.

The post Kinek van joga dönteni a halálról – személyes vagy társadalmi ügy az eutanázia? first appeared on 24.hu.

Karsai Dániel: Sajnos most meg kell tennem a nyilatkozatot, amit reméltem, hogy nem kell

Elfogadhatatlannak tartunk minden olyan törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára

– közölte a Fidesz az RTL Híradóval azzal kapcsolatban, támogatják-e azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet ellenzéki pártok nyújtottak be az életvégi döntésekről.

A Párbeszéd, az MSZP és a Momentum által kezdeményezett módosító javaslat szerint nem lenne büntethető az, aki az életvégi döntésben olyan gyógyíthatatlan betegnek nyújt segítséget, aki cselekvőképessége teljes birtokában van, állapotában javulás kizárt és az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen szenvedéseken megy keresztül.

Az életvégi döntésekről nyújtottak be módosítót ellenzéki pártok

Az életvégi döntések szabadságának megteremtése érdekében nyújtottak be törvénymódosítást ellenzéki pártok az Országgyűlésnek. Szabó Tímea, a Párbeszéd ügyvezető társelnöke, országgyűlési képviselő a Facebookon közvetített sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy pártja, valamint a Momentum és az MSZP kezdeményezte a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását az öngyilkosságban való közreműködéssel kapcsolatban.

A módosító javaslat szerint nem lenne büntethető az, aki az életvégi döntésben olyan gyógyíthatatlan betegnek nyújt segítséget, aki cselekvőképessége teljes birtokában van, állapotában javulás kizárt és az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen szenvedéseken megy keresztül. Szabó hozzátette, az úgynevezett asszisztált öngyilkosságban segítő embert jelenleg börtön fenyegeti, de a Btk.-módosítás elfogadása esetén sem Magyarországon, sem külföldön nem lenne büntethető.

Szabó Tímea azt mondta, az előterjesztés elkészítésekor figyeltek arra, hogy minden visszaélést kizárjanak, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő döntését közjegyzői okiratba kell foglalni. Reményét fejezte ki, hogy javaslatukat a kormánypártok is támogatják majd: nem tartják a szenvedést életnek, az emberi méltóságot tartják tiszteletben.

A francia kormány legalizálná az asszisztált halált

Májusban az asszisztált halálról kerül törvényjavaslat a francia parlament elé, jelentette be Emmanuel Macron hétfőn.

A Guardian tudósítása szerint a francia elnök közölte, a jogszabály lehetővé tenné, hogy az orvosok halálos szert írjanak fel azoknak, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, fájdalmukat nem lehet csillapítani, de még képesek önálló döntést hozni.

Az asszisztált halál csak szigorú ellenőrzés mellett történhetne, kiskorúak és neurodegeneratív betegségben, például demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedők számára nem lenne elérhető.

Emberi jogok és eutanázia: hol húzódnak az egyéni önrendelkezés és az állami életvédelem határai?

Akár évtizedekig meghatározhatja a hazai életvégi döntésekről szóló közbeszédet, de az európai jogfejldődésben is mérföldkő lehet a Karsai vs. Magyarország ügyben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a közeljövőben várható ítélet. Az elmúlt 20 évben a hasonló ügyekben hozott EJEB-döntésekben a változás szele érezhető, lassan az élethez való jog elsőbbsége gyengült az emberi méltósághoz vagy autonómiához képest – amint arra Somos András ügyvéd a Jogi Fórumon felhívta a figyelmet. Ez persze azt is jelentheti, hogy az EJEB a mostani ítélettel épp hogy gátat vetne a tendenciának. A Karsai-ügy sajátosságait és kontextusát az EJEB már meghozott ítéleteinek fényében Stánicz Péterrel, Karsai Dániel egyik jogi képviselőjével beszéltük át. 

A várható ítélet ráadásul sokféle lehet: az ALS-szel diagnosztizált alkotmányjogász beadványa több alapvető emberi jogra vonatkozik, így érinti az embertelen bánásmód tilalmát, a magánélethez való jogot, és a lelkiismereti szabadságot vagy a diszkrimináció tilalmát, külön-külön. Az EJEB-ítélet az érintett alapjogok megsértését önmagukban vizsgálja, és egyenként megállapítja, hogy befogadható, értékelhető-e az adott kérelem, amennyiben igen, akkor pedig kimondja, hogy történt vagy nem történt jogsértés. 

Így az is elképzelhető, hogy például az embertelen bánásmódot nem találja relevánsnak a bíróság, egy másik jogsérelmet viszont megállapít, a harmadiknál viszont azt mondja ki, hogy nem történt jogsértés. Minden esetben más következik az ítéletből, de az biztos, hogy bármilyen jogsértés megállapítása a magyar államra nézve lényegében törvényhozási kötelezetsséget ró. Ugyanakkor egy “gyengébb” vagy elutasító ítélet is járhat fontos hosszú távú következményekkel a hazai és európai életvégi diskurzusra.

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel, és az élet végi autonóm döntések biztosításáért küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság elutasította, az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Karsai vs. Magyarország ügy tárgyalása után kora tavasszal várható a magyar törvényhozásra nézve lényegében kötelező ítélet. Karsai mindeközben járt a parlamentben is, és az akkor még államfő Novák Katalinnal is egyeztetett. 

Karsai aktív részvételével egy széles társadalmi vita kezdődött az élet végi döntésekről, az eutanáziáról vagy az asszisztált öngyilkosságról. Több európai országhoz hasonlóan.

Elmozdulás 

Karsai Dániel: A szombati évértékelő hallatán elfogyott a türelmem

Novák Katalin egyáltalán nem volt elzárkózó, amikor Karsai Dániel azt kérte tőle: részesítse kegyelemben azokat, akik olyanoknak segítenek az eltávozásban, akik gyógyíthatatlan, halálos betegségben szenvednek és emiatt elviselhetetlen fizikai vagy mentális szenvedésnek vannak kitéve. Erről az ALS betegségben szenvedő alkotmányjogász beszélt az ATV Start című műsorában.

Bár Novák azóta lemondott, erről maga Karsai is kifejtette korábban a véleményét, a tervek szerint a következő köztársasági elnökkel folytatni fogja a párbeszédet.

Frank Evelyn ügyvéd a műsorban elmondta, Karsai Péter, az alkotmányjogász öccse felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához az általa kezdeményezett népszavazási kérdéssel kapcsolatban. Mint ismert, a népszavazási kérdésben az szerepelne, hogy a Btk-ból kerüljön ki a családtag, a hozzátartozó, a segítő büntethetősége. A Nemzeti Választási Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az élethez való jog előrébbvaló, mint az emberi méltósághoz való jog „Ám az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata sem tiltotta azt, hogy az életvégi döntések sokkal kiterjesztettebb körben érvényesülhessenek, mint most” – tette hozzá az ügyvéd.

A kegyes halált választotta a volt holland kormányfő

Dries van Agt kézen fogva halt meg szeretett feleségével, Eugenie van Agt-Krekelberggel, akit több mint 70 éven keresztül mindenben támogatta őt, és akit mindig „az én csajomnak” nevezett – közölte a szervezet. A pár három gyermeket, valamint több unokát és dédunokát hagyott hátra.

Van Agték sokáig rossz egészségi állapottal küzdöttek. Van Agt 2019-ben agyvérzést szenvedett, miközben beszédet tartott egy palesztin megemlékezésen, és soha nem gyógyult meg teljesen. Ezért dönthettek végül a „kegyes halál” az eutanázia mellett, amit Hollandiában már engedélyeztek.

Dries van Agt előbb a Katolikus Néppártnak (KVP), majd a jobbközép Kereszténydemokrata Pártnak (CDA) volt tagja, amely 1980-ban a KVP és két protestáns párt egyesülésével alakult meg. 1977 és 1982 között volt miniszterelnök. Az AP jelentése szerint egyre progresszívebbé vált, miután visszavonult az aktív politikától, és végül 2017-ben elhagyta a CDA-t az Izraelhez és a palesztinokhoz való viszonyulásában fennálló ideológiai nézeteltérések miatt.

Az NVB elkaszálta az aktív eutanáziáról szóló népszavazási kérdéseket

A Nemzeti Választási Bizottság csütörtök délután elutasította az aktív eutanáziáról szóló népszavazási kezdeményezést, írja a Telex. A bizottság nyolc tagja szavazott a két kérdés elutasításáról, négy tag pedig a hitelesítés mellett. A két népszavazási kérdés a következő:

Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?

Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?

Elutasították Karsaiék népszavazási kezdeményezését az életvégi döntésről

A Nemzeti Választási Bizottság ferbruár 1-i ülésén 8-4 arányban nem engedte át a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő Karsai Dániel egyik népszavazási kérdését sem, amit az eutanázia ügyében kezdeményezett. 

Az indoklás szerint a kérdés az Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze. Az ülésen meglehetősen heves hangulatú vita zajlott, például arról, hogy a hitelesítés kérdésének vannak-e filozófiai vetületei vagy nincsenek, illetve, hogy szereptévesztésbe került-e a bizottság.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Karsai vs. Magyarország ügy túl van a tárgyaláson, de a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő jogász és támogatói december 11-én kezdeményeztek népszavazást. A döntést Karsaiék a Kúrián megtámadhatják.

A református egyház csendre intette Balog Zoltánt eutanázia témában

Még tavaly karácsony előtt levelet írt a halálos betegséggel küzdő és az aktív eutanázia engedélyezéséért harcoló Karsai Dánielnek Balog Zoltán református püspök, volt fideszes miniszter. Az írást Karsai tette közzé a Facebookján és a levél egyes felvetéseire válaszolt is.

Ezután idén január 20-án jelent meg egy közlemény a reformatus.hu oldalon, amelyben az egyházi zsinat (a törvényhozó és legfőbb intézkedő testület) arra kéri a miniszterből lett püspököt, hogy hagyja abba a nyilvános diskurzust az eutanáziáról.

Azt írták: Ülésezett a Zsinat Elnökségi Tanácsa 2024. január 17-én. A négy püspök és négy főgondnok megtárgyalta az eutanázia körül kibontakozott társadalmi vitát. A tanács tagjai arra kérték Balog Zoltánt, a Zsinat lelkészi elnökét, hogy Karsai Dánielnek írt levelét a református sajtóban is tegye közzé,

Balog Zoltán elfogadta Karsai Dániel meghívását egy nyilvános beszélgetésre

Balog Zoltán nemrég hosszú levelet írt Karsai Dánielnek, amelyre a halálos betegséggel küzdő és az aktív eutanázia engedélyezéséért harcoló alkotmányjogász válaszolt is, illetve meghívta egy nyilvános beszélgetésre a református püspököt, Balog pedig elfogadta a meghívását, írja az rtl.hu.

Karsai közlése szerint a nyilvános beszélgetés jövő év elején lesz, és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökkel fognak leülni a volt fideszes miniszterrel beszélni az életvégi döntésekről való jogokról.

Az egykori emberierőforrás-miniszter egyébként a Karsai Dánielnek küldött levelében mély együttérzése felől biztosította az alkotmányjogászt, ugyanakkor aggódását fejezte ki amiatt, hogy