Meghalt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja – írja a Transtelex, amelynek.
Kovács András Ferenc 1959-ben született Szatmárnémetiben, szülei színházi emberek voltak, így emlékezett gyerekkorára egy interjúban:
Színes világ volt, ruhatárban nem aludtam ugyan, de nem volt ingerszegény a színházi környezet sem. Édesanyám, Elekes Emma, közismert színésznő volt, egyfolytában játszott. Édesapám, Kovács Ferenc, irodalmi titkár és dramaturg lett, de voltaképpen bölcs színházcsináló. Később, csak Harag elmenetele után kezdett el rendezni is. Nagyon klassz, sokszínű gyerekkorom volt. Vetődött az ember ide, vetődött oda, de érdekes, sokféle volt az összkép. A szüleim a színházba nem szerettek túl gyakran bevinni, de hát sokszor elkerülhetetlen volt, közben nagyon vigyáztak, hogy oda ne szokjak. (…) A színház külön életet követel, teljesen más világokat nyit ki az emberben, hallásban, látásmódban és örömökben is… Rengeteg próba volt, rengeteg előadás, bemutató, kiszállás, vendégjáték, országos, hosszú turné. Ha egyéb megoldás nem adódott, olyankor sokszor végiglaktam a szülővárosomat. De mindig is, ha lehetett, csakazértis be-belógtam a tiltott színházba. Ha elmentek édesanyámék…