Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Irodalom

Meghalt Alice Munro Nobel-díjas író

Közzétette szerző

Kilencvenkét éves korában meghalt Alice Munro irodalmi Nobel-díjas kanadai írónő, akit „a kortárs novella mesterének” neveztek a díj odaítélésének indoklásában – közölte kedden a Globe and Mail kanadai lap a novelláiról híres szerző családjára hivatkozva.

Munro hétfőn, egy ontariói ápolási otthonban halt meg. Halálhírét kiadója is megerősítette. Az írónő, aki 2013-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, családja szerint már legalább egy évtizede demenciában szenvedett.

Alice Ann Laidlaw néven született 1931-ben az Ontario tartománybeli Wingham városkában. Alig töltötte be tizennyolcadik évét, amikor szó szerint is elmenekült otthonról, és beiratkozott a Nyugat-ontariói Egyetem angol szakára. Már tizenévesen elhatározta, hogy író lesz, első novellája egyetemista korában jelent meg 1950-ben. Első novelláskötete, a Boldog árnyak tánca 1968-ban jelent meg, és rögtön elnyerte a legrangosabb kanadai irodalmi elismerést, a főkormányzó díját. Három évvel a Boldog árnyak után az Asszonyok és lányok élete című kötet a kanadai könyvkereskedők szövetségének díját érdemelte ki, 1980-ban A kolduslány című kötetéért Booker-díjra jelölték.

PostPin It!

Jön Veres Attila második amerikai kötete, és megjelenik Oroszországban is

Közzétette szerző

A magyar műfaji irodalomban ritka pillanat volt, amikor Veres Attilának 2022-ben The Black Maybe címmel önálló kötete jelent meg az Egyesült Államokban, a Valancourt Books kiadónál, az pedig még ritkább, hogy a novellásgyűjtemény tavalyt Bram Stoker-díjra jelölték, ezzel Veres lett az első, akit a legrangosabb nemzetközi horror elismerésben idáig jutott. Emellett tavaly elkeltek a kötet spanyol jogai is, melyet ráadásul az egyik legnagyobb nemzetközi spanyol kiadó vállalt magára, mely a teljes dél-amerikai terjesztésért is felel.

A Veres könyveit Magyarországon kiadó Agave közleménye szerint ezzel még nem ért véget Veres nemzetközi menetelése: a Valancourt Books a The Black Maybe sikerén felbuzdulva úgy döntött, hogy teljes egészében kiadja az Egyesült Államokban Attila legutóbbi kötetét, mely magyarul A valóság helyreállítása címet viseli. Az Agave ráadásul egy ideje már tárgyalásban volt egy orosz kiadóval is, és e megállapodásra is végre pont került, vagyis hamarosan az oroszországi horrorrajongók is olvashatják Attila írásait.

Egyáltalán nem érdekesek számomra a címkék. Amikor megírok valamit, semmi más nem számít, csak az ötlet, a sztori és hogy mit akarok ezzel elmondani. A gondolkodásmódom miatt ez könnyen elcsúszik olyan irányba, amit könnyű a horror felől olvasni, de ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül horrornak gondolnám, amit írok. Viszont nem is zavar, ha annak nevezik

PostPin It!

„Ha túléled, mondd el helyettünk is” – 93 éves „Signora Auschwitz”, a magyar-olasz írónő, akit még Ferenc pápa is meglátogatott

Közzétette szerző

Bruck Edith (1931) nemcsak Olaszországban örvend nagy tiszteletnek. Ő egyszersmind a vészkorszak világirodalmának kanonikus szerzője, a globális holokauszt-emlékezet egyik kiemelkedő képviselője Primo Levi, Elie Wiesel, Jean Amery, Charlotte Delbo, Kertész Imre és mások mellett. A Tiszakarádon nevelkedő Editet tizenhárom évesen, a családjával együtt vitték Magyarországról a haláltáborba. Tőle erőszakkal elválasztott édesanyját Auschwitzban, édesapját és egy bátyját Dachauban gyilkolták meg. Edit és nővére, Eliz több megsemmisítő és koncentrációs tábort – többek között Auschwitzot, Bergen-Belsent, Christianstadtot, Dachaut – élt túl együtt a csodával határosan, hatalmas szerencsével. Már halálközeli állapotban, csontvázzá soványodva 1945. április 15-én szabadultak fel.

Néhány év vándorlás után Bruck az 1950-es években Rómában telepedett le. Itt kezdett hozzá traumatikus emlékeinek irodalmi feldolgozásához. Bruck Edith (aki nevét innen már th-val írta) egész életét és életművét – Primo Levi szavaival – az „alvilágba való alászállásról” szóló tanúságtétel és híradás határozza meg, egészen máig. Olyan, sok nyelvre lefordított nagy művek fűződnek a nevéhez, mint az első, rövid visszamlékezése, a Ki téged így szeret (1959),  a meggyilkolt édesanyjának címzett Levél anyámhoz (1988), a női sorsregény Hány csillag az égen (2015), vagy a 2021-ben közölt részletesebb emlékirat, Az elveszett kenyér. Bruck Edith ma is Rómában él, aktívan ír, előadásokat tart, interjúkat ad.

Részben azért ír, mert az emlékezés erkölcsi kötelesség, parancs, és tanítani akarja a következő nemzedéket. Ugyanakkor számára az írás – a traumák meg- és kiírása – terápia is. Az átélt borzalmak utáni életet kellett a maga számára is elviselhetőbbé tennie.

PostPin It!

Lemondta díjátadóját a PEN America, miután a jelöltek csaknem fele bojkottot hirdetett

Közzétette szerző

Lemondta idei irodalmi díjátadóját a PEN America, miután számos író visszalépett a jelöléstől az írószövetségnek a gázai övezeti háborúra adott reakciói miatt – írja az MTI.

A szólásszabadság védelmére alakult írószövetség helyi idő szerint hétfőn közölte, hogy a díjra jelölt hatvanegy író és fordító közül huszonnyolc úgy döntött, hogy visszavonja a könyvét a versenyből. A Hamász iszlamista palesztin szervezet és Izrael közötti háború októberi kezdete óta számos PEN-tag ismételten bírálta a szervezetet, amiért az a jelek szerint Izraelt támogatja, és nem veszi elég komolyan a palesztin írók és újságírók elleni atrocitásokat.

Márciusban több köztiszteletnek örvendő író, közöttük Naomi Klein és Michelle Alexander is nyílt levélben kritizálta a PEN Americát, amiért az szerinte nem nyújtott semmilyen lényegi összehangolt támogatást a gázai, illetve a palesztin íróknak.

PostPin It!

„Fontos néha felülvizsgálni a nemzeti hőseinket, sőt, megtanulni nevetni rajtuk”

Közzétette szerző

Nagyon ambiciózus állítás A megkerülhetetlen Izland alaptétele, miszerint ez a kis ország a történelem számos pontján befolyásolta az események lefolyását, és ezzel megváltoztatta a világot. A könyvben felvázolt összefüggésekkel maguk az izlandiak is tisztában vannak?

A legtöbbel valószínűleg nem, nem ismételgetjük magunknak ezeket a történeteket a saját fontosságunkat bizonygatva. Bár azt a narratívát például sokszor hallottam már Izlandon, hogy a francia forradalom kirobbanásában fontos szerepet játszottunk, ezt tulajdonképpen valamennyire cáfolom a könyvben. Korábban egy könyvesboltban dolgozva eszméltem rá, hogy az izlandi történelmet sosem írták még meg a mostanság divatos szórakoztató-ismeretterjesztő formában. Azt láttam, hogy az izlandi non-fiction kötetek legtöbbje vagy képeskönyv, vagy elfekről szól. Ezt roppant bosszantónak találtam.

Pedig Izland esete egészen egyedülálló: az egész nemzet történelme az első naptól kezdve leírható, név szerint ismerjük az első telepeseket.

PostPin It!

Sándor Iván: A mai magyar diktatúrában nincsenek akasztófák, táborok és kisajátítások

Közzétette szerző

A regényében szerepel egy haditudósító, aki az ukrán fronton belenéz egy tömegsírban fekvő halott fiú nyitott szemébe, majd ettől a tekintettől nem tud szabadulni. Önnek is van hasonló emlékképe a borzalomról, ami úgy beégett, hogy elkíséri egy életen át?

Van, de nem pontosan ilyen. Az én hasonló emlékeim lassan nyolcvan esztendősek: második világháború, Szálasi-korszak. A regényből borzasztónak nevezett pillanatot oly módon éltem át, hogy 1944. november 15-én az óbudai téglagyár felé hajtottak engem egy menetben sokadmagammal. 14 és fél éves voltam, szüleimmel haladtunk az óbudai téglagyár felé, hosszú volt az út, és először még egy élő fiatalember szemébe néztem bele, akit ismertem, mert a környékünkön lakott. Úgy ugrált a menet mellett a járdán, nevetgélve, mintha majmokat látna a ketrecben. Akkor átvillant rajtam, hogy hát hol vagyok én, és hol van ő? Kik vagyunk egyáltalán, hogy én itt vagyok, ő pedig így tekint rám? Budára átérve – már a Bécsi úton, de még mindig haladva a téglagyár felé – egyszer csak anyám azt mondta apámnak: szólj a gyereknek, hogy ne nézzen oda.

A gyerek, aki én voltam, odanézett, és a járdán egy halott ember feküdt, aki már ott meghalt, mert nem bírta a menetet. Ennyit a konkrét kérdésre.

PostPin It!

Szabó Benedek: Az elkeseredettség néha teremtő dühöt is szülhet, az apátia nem szól semmiről

Közzétette szerző

Egy újlipótvárosi pingpong klub előtt találkoztunk, mondtad, hogy az utóbbi egy évben elkezdtél eljárni edzésre.

Fontos, hogy az ember életében mindig legyen valami, amit szenvedélyesen szeret csinálni. Nem számít, mi az, ha nem ártasz vele másoknak, de kell valami elfoglaltság. Egyáltalán nem túlzok, ha azt mondom, mostanában sokkal többet gondolok a fonák pörire, mint a zenére. Szerencsére azért elkészült a lemez.

A Galaxisok az útkereső huszonévesek közérzetét megzenésítő zenekarként lett ismert, a máig legsikeresebb számok egy jó része is az első albumokról származik. Te viszont többször említetted korábban, hogy már nem igazán érzed magadénak azoknak az időknek a dalait.

PostPin It!

Krusovszky: Nálunk nincs cenzúra, leírhatom, amit akarok, de a Libri eldöntheti, árulja-e a könyveimet

Közzétette szerző

A magyar irodalmi szcéna helyzetéről mesélt a német Tageszeitungnak Krusovszky Dénes és Czinki Ferenc. A két magyar írót arról kérdezték többek közt, miként élik meg, hogy a Szépírók Társaságának támogatását tavaly teljesen lenullázták.

Amikor a teljes évi támogatásunkat elvették, világos volt számunkra, hogy politikai okok húzódnak meg a döntés mögött

– véli Czinki. Krusovszky szerint ahogy Magyarországon mindenből, úgy az írószövetségből is kettő van, támogatást az kap, amelyik jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, ami annak ellenére is nyilvánvaló, hogy a hivatalos indoklás szerint a források hiányával indokolták a támogatás elmaradását.

PostPin It!

Nem félni a fejlődéstől: a sci-fi lett Kína első sikeres popkulturális exportcikke

Közzétette szerző

A kínai softpower-törekvéseknek régi célja, hogy a népköztársaságnak legyen olyan világszerte népszerű kulturális terméke, amilyen a koreai popzene vagy a japán animáció. Úgy tűnik, most megvan a befutó: egy tudományos-fantasztikus regénytrilógia, amelynek Netflix-adaptációja hazánkban is a platform legnézettebb sorozata. Bár A 3-test-probléma kevésbé kínai, mint alapanyaga, gazdagon merít a kínai történelemből, és sokat elárul arról, hogyan látja Kína a helyét a világban. Míg a nyugati sci-fiben régóta főszerepet játszik a technológia veszélyeire való figyelmeztetés, a kínai fantasztikus irodalom nagy részben techno-optimista – ahogy maga az ország is.

PostPin It!

Krasznahorkai László kapta a Formentor nemzetközi irodalmi díjat

Közzétette szerző

Krasznahorkai László nyerte el idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat – közölte döntését a zsűri szombaton.

A magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért a zsűri a 2024. évi Formentor irodalmi díjat Krasznahorkai László magyar írónak ítéli oda – olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.

Az öttagú testület méltatásában kiemelte „a világ valóságát behálózó, feltáró, elrejtő és átalakító narratív erő fenntartását„, az irodalmi képzelet lenyűgöző labirintusainak felépítését, valamint a magyar író részletgazdag, lassú stílusát, amely „a szórakoztatás ipari hatásától teljesen idegen irodalom alkotói energiáját tükrözi„.

PostPin It!

Cserna-Szabó András: „Menj a hímtagba, te huncut!” – ki mond ilyet?

Közzétette szerző

Ha választania kellene, mitől búcsúzzon el egész hátralévő életére, a pacal vagy a metál lenne az?

Épp a napokban derült ki, hogy egy barátom barátja köszvényes lett. Döntenie kell, hogy hús vagy alkohol. Állítólag a kettőt egyszerre nem lehet, de külön-külön megbirkózik velük a szervezet. Gondolkoztam, vajon melyikről lennék képes lemondani. Arra jutottam, hogy akkor egy hét alkohol, egy hét hús. Nem tudok válaszolni. Mindkettő fontos: a gasztro is, a zene is. A pacal számomra egy szimbólum, annak a magyar konyhának a szimbóluma, ami itt, ebben a Budapest nevű fővárosban már elesett. Vannak jó vendéglők a thaitól az argentin steakhouse-ig, a magyar gasztronómia viszont nagyjából kimerül a csirkemellben tobzódó fritőzcsárdákban. Ráadásul a pacal kiválóan alkalmas regényhősnek. Hihetetlenül megosztó: vagy gyűlölik, vagy imádják. Az egész konyhatörténetünket magába foglalja. Minden fontos pacalrejtélyre sikerült rájönnöm a 77 magyar pacal című könyv írásakor, kivéve egyet: a XIX. század elején miért veszíti el a rangját? Mert hogy ez történt, az addig fejedelmi, egyházi, polgári asztalokon csillogó pacalból lenézett étel, sőt állateledel lett, olyannyira, hogy a minden ételünket beszínező „paprika-bumm”-ból is kimaradt. Alig találni ma olyan helyet a fővárosban, ahol ikonikus magyar ételeket, mint például szalontüdőt, főzelékeket, töltött paprikát igazán jó minőségben lehetne enni. Ha megkérdezné, hol lehet Budapesten egy jó pacalpörköltet enni, nem tudom. Legalábbis én rég nem találkoztam ilyennel. Ha lehet is kapni, többnyire szinte ehetetlen. Legközelebb Székesfehérváron van egy kocsma, a Petz, ahol finom füles-gombás pacalt adnak. A gasztroforradalom jelszava, hogy hagyomány és evolúció, amit helyeslek, de aztán ezt a hagyományt többnyire nagy ívben leszartuk. A magyar konyha most tűnik el a szemünk elől. Szeretek főzni, szeretek enni – persze kevés ember nem szeret enni –, de alapvetően engem a gasztronómia, mint kultúra érdekel, mint hagyomány, mint identitás.

Sokszor mondta, hogy ez itthon az irodalmon kívül esik, miközben szorosan kapcsolódik a magyarságtudatunkhoz az evés. Ennek mi lehet az oka?

PostPin It!

Meghalt Paul Olchváry – a magyar irodalom mostantól kicsit nehezebben jut el Amerikába

Közzétette szerző

58 évesen meghalt Paul Olchváry fordító, író, kiadó, akinek többek között Dragomán György nemzetközi sikere is köszönhető, de a korábban alig ismert Debreczeni József Auschwitz-túlélő emlékiratát, a Hideg krematóriumot is ő fordította. „Olchváry munkája és lelkesedése többet nyomott a latban, mint a magyar kormány százmillióiból működő projektek.” Barátja, Lőke András emlékezik rá.

PostPin It!

Meghalt Czakó Gábor író

Közzétette szerző

Elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében – közölte a család az MTI-vel.

Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott. Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985-86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.

1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

PostPin It!

Ezért lett öngyilkos Márai Sándor

Közzétette szerző

Márai Sándor, a 20. század egyik legnagyobb magyar írója 35 éve, 1989. február 21-én hunyt el. A polgári eszmék hirdetője műveivel évtizedeken keresztül harcolt a szocialista rendszer ellen, végül azonban nem élhette meg annak bukását – derül ki a Rubicon cikkéből.

Harc a nácizmus ellen

Márai 1900-ban született Grosschmid Sándor néven egy előkelő kassai családba. Első verseskötete – amely nagy sikert aratott – már érettségijének évében megjelent, ezután pedig a Budapesti Hírlapnál kapott állást. A tanácsköztársaság bukása után egy ideig Németországban élt, ahol a Frankfurter Zeitungnak írt és Kafka-fordításokat készített, majd 1923-ban öt évre Franciaországba költözött, ahonnan az Újság számára küldte cikkeit.

PostPin It!

17 év után leállítja a Star Wars-irodalom hazai kiadását a Szukits Kiadó

Közzétette szerző

„A valaha írt egyik legfontosabb hír következik oldalunk történetében” – írja a szegedi székhelyű Szukits Kiadó, akik 17 éve adják ki a Star Wars-regényeket és -képregényeket. Most azonban lezárul egy korszak, több Star Wars-kiadvány nem fog megjelenni a kiadó égisze alatt, ezzel együtt a meglévő kötetek értékesítése is véget ér.

A jelenleg előrendelhető kiadványok még megjelennek alacsonyabb példányszámban, azonban újabb előrendelhető címek már nem fognak kikerülni. A meglévő raktáron lévő címeket június 30-ig lehet megvásárolni, ezt követően lezárul az értékesítésük. A fentiek igazak a kánon, legendák és képregényekre is, tehát minden Szukits kiadású Star Wars-termékre.

A kiadó azt javasolja, hogy akinek még hiányoznak darabok a gyűjteményéből, gyorsan szerezze be őket, mert elképzelhető, hogy a forgalomból kikerülést követően már jóval magasabb áron lehet majd csak Star Wars-irodalomhoz jutni – már most akad rá példa, hogy az általuk kiadott kötetek többszörös áron találnak gazdára az interneten. A kiadó weboldalán már vezetik is a Star Wars-kiadványok az eladási listát.

PostPin It!

Jón Kalman Stefánsson lesz az idei Könyvfesztivál díszvendége

Közzétette szerző

Jón Kalman Stefánsson izlandi író, valamint Franciaország lesz az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. A rendezvényt szeptember 26. és 29. között immár 29. alkalommal tartják meg – közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.

Mint írták, Jón Kalman Stefánsson a kortárs izlandi irodalom egyik legjelentősebb, világirodalmi rangú alkotója. 1963-ban született Reykjavíkban, dolgozott kőművesként, mészárszéken, halfeldolgozóban, egy nyarat rendőrként a keflavíki reptéren, később pedig középiskolai irodalomtanár és könyvtáros lett. Írói pályafutása versekkel indult, első kötete 1988-ban jelent meg, regényeket a kilencvenes években kezdett publikálni, amelyek aztán a nemzetközi sikert is meghozták számára. 2005-ben Nyári fény, aztán leszáll az éj című művével elnyerte az Izlandi Irodalmi Díjat, 2011-ben pedig neki ítélték a Per Olov Enquist Irodalmi Díjat. 2017-ben A halaknak nincs lábuk című regényét jelölték a Nemzetközi Man Booker-díjra, és 2022-ben elnyerte az év legjobb idegen nyelvű könyvének járó francia Prix du livre étranger díjat

Gazdag meseszövésű, a hétköznapi jelent és a sokszor fájdalmakkal terhes múltat páratlan lélektani tudással összekötő történeteiben hibátlan stílus- és arányérzékkel elegyíti a költőiséget a zord és gyakran kegyetlen izlandi táj és természet részletgazdag leírásával. Regényei mindig az élet legfontosabb dolgairól szólnak, az egyszerre fordulatos és mozaikszerű cselekményvezetés elemi élményszerűséggel teszi átélhetővé, mi a szerelem, a fájdalom és mi a halál.

PostPin It!

„Megjelent a könyv, akkor ért véget az életem” – Rácz Zsuzsát, a Terézanyu-közösség létrehozóját azért nem lehet csak úgy megállítani

Közzétette szerző

Harciasan védi a nők igényeit és hangosítja fel problémáikat. Neki és az általa létrehozott közösségeknek hála olyan nők százai kaptak elismerést, akik a hétköznapjaink csendes hősei, az igazi Arany- és Terézanyuk. Kicsit ő maga is Terézanyu, mert megállítani persze nem sikerült. Rácz Zsuzsa portréja nemcsak új könyve, a Kovácsné kivan apropójából, hanem azért is, hogy kimondja, az életed azzal kezdődik, hogy felfogod: dönthetsz.

Rácz Zsuzsát nem lehetett megállítani a húszas éveiben a Magyar Rádióban, de most sem, az ötvenes éveiben szupervizorként, kétgyerekes családanya-íróként, több száz Terézanyu- és Aranyanyu-díjazással a háta mögött. Még mindig ő maga a nagy sikerű könyvéből ismerhető Terézanyu, aki legutóbbi, Kovácsné kivan című könyvében ismét a nőknek, tabusított érzelmeiknek, küzdéseiknek és birkózásaiknak adott hangot.

Elhittük, hogy ez lesz életünk végéig

PostPin It!

Az elnyomó csizma érdekel, nem az, hogy milyen színű láb hordja – interjú a Nobel-díjas Wole Soyinkával

Közzétette szerző

Írónak lenni korántsem mindig veszélytelen foglalkozás. Kiviláglik ez az olyan hírhedt esetekből is, mint az évtizedek óta a fatva árnyékában élő Salman Rushdié, akit 2022-ben megkéselt egy fanatikus merénylő, illetve Roberto Savianóé, akinek a nápolyi maffia elől kell bujkálnia, amióta megírta leleplező erejű dokuregényét, a Gomorrát. A mai napig állami védelem alatt élő Saviano szenvedélyesen vallja, hogy az igazság olyan fegyver, ami még a kalasnyikovnál és a drogból befolyó dollármilliárdoknál is hatalmasabb. Radikális gondolat, akár megmosolyogtató idealizmusnak is tartható, de tény, hogy a kimondott, leírt szavaknak erejük van, amivel a hatalom birtokosai nagyon is tisztában vannak – maguk is próbálnak politikai nehézfegyverzetet építeni belőlük.

A szókimondás kockázatairól bőven tud mesélni – és mesél is – a nigériai Wole Soyinka, aki 1986-ban az első fekete-afrikai íróként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, és pályája során kétszer is bebörtönözték politikai aktivizmusáért, emellett hosszú éveket töltött száműzetésben. Angliai egyetemeket is megjárt, pályakezdő drámaíróként ugyan maga is felemelte szavát a brit gyarmati uralom ellen, ám Nigéria függetlenségének 1960-as kikiáltása után sem lett kevésbé kritikus a hatalmi visszaélésekkel szemben, amivel befolyásos ellenségeket szerzett. Már a felszabadulás ünnepére bemutatott szatirikus drámája (Dance of the Forests) is az új politikai elit korruptságán élcelődött, leszámolva a káros illúzióval, hogy a függetlenség elnyerésével automatikusan beköszönt a béke és a szabadság aranykora.

Soyinkát 1965-ben tartóztatták le először, miután Nyugat-Nigéria vezetőjének szónoklata helyett inkább egy másik felvételt, egy választási csalásokról szóló vádbeszédet játszott le a rádióban. A megfélemlítés nem riasztotta el a karakán véleménynyilvánítástól, a következő években hasztalanul próbálta letéríteni a katonai diktatúra és polgárháború felé rohanó Nigériát az erőszak útjáról. 1967-ben újra letartóztatták, 22 hónapos bebörtönzésének nagy részét ráadásul – kínzással felérő – magánzárkában töltötte. Soyinka visszatekintve úgy értékelte ezt az időszakot, mint egy szándékos kísérletet az elméje elpusztítására, hiszen nemcsak az emberi kapcsolatokat, de az olvasás és írás lehetőségét is teljesen megtagadták tőle. Ennek ellenére a fogságban sem állt le az írással:

PostPin It!

Almodóvar hetven fölött írta meg az első könyvét, ami ellenáll bármiféle fóliázásnak

Közzétette szerző

Pedro Almodóvar öregszik. Ez nem csak onnan látszik, hogy az utóbbi filmjei közül több is, legnyilvánvalóbban a nagyszerű Fájdalom és dicsőség, a számvetés igényével, a régóta görgetett, személyes és közösségi sérelmek feldolgozása céljából készült. Abból is sejthető, hogy megírta az első könyvét. Az utolsó álom spanyol nyelven 2023 tavaszán, magyarul ősszel jelent meg, és több szempontból is kulcsot ad egy olyan életműhöz, amelyhez nem kell kulcs.

Ez nem ellentmondás, és nem is fölösleges túlmagyarázása a filmjeinek. Az utolsó álom novellái szorosan kapcsolódnak Almodóvar rendezéseihez: több helyen megvilágítják azok keletkezéstörténetét, vagy alternatív változatot adnak egy-egy film történetére. Eközben leplezetlenül személyesek, mint ahogy Almodóvar filmjeinek java része is az, különösen a legsikerültebbek.

A novellák tulajdonképpen még személyesebbnek mutatják a filmeket, mint amilyennek a moziban tűntek, mert egyértelművé teszik azokat a kapcsolatokat, amelyek a rendező magánéletéhez és az őt ért művészi inspirációkhoz fűzik az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén-t, a Mindent anyámról-t, a Rossz nevelést vagy a Megtört öleléseket.

PostPin It!