Óriási építkezésekkel érkeznek az akkumulátoripari beruházások keletről, a CATL egymagában 7 milliárd eurós projektről állapodott meg a magyar kormánnyal, de eurómilliárdokban mérhető a koreai Samsung, az SK On és egy sor más keleti invesztor befektetése is. A kormány nem rejti véka alá, hogy ezektől az óriásberuházásoktól reméli a gazdasági növekedést, és idecsábításuk érdekében maximális támogatást nyújt. Egymás után nőnek ki a földből a több száz hektáros területekre kiterjedő, főleg az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó gyártóbázisok – a kínai BYD-ről nemrég derült ki, hogy az eddig ismertnél is nagyobb területen építkezik Szegeden, és ehhez 4 millió tonna alapanyagot utaztat Kínából a Dél-Alföldre. (A magyar beszállítók tapasztalatairól a BYD építkezésén, a diktált szerződési feltételekről lásd keretes írásunkat.)
Ám ez nem jelenti azt, hogy a magyar építőipar számára eljött volna a Kánaán, sőt úgy fest, semmit sem éreznek a konjunktúrából.
Mire építőipari szempontból elkészül egy török vagy ázsiai nagyprojekt, a beruházási érték 80 százaléka ki is megy az országból