Best WordPress Hosting
 

Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára

Száz százalékra emeli az Egyesült Államok a kínai elektromos autókra kivetett, jelenleg 25 százalékos vámot, egybehangzó értesülések szerint a lépést magyar idő szerint kedd délután jelentik be.

Miért fontos ez? Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt attól tart, hogy az olcsó kínai elektromos autók elárasztják a piacot és tönkreteszik a hazai gyártókat.

A magas vámot elsősorban arra hivatkozva vethetik ki, hogy a nagyon alacsony árakat a kínai gyártók masszív állami támogatások felhasználásával érik el, vagyis szerintük a verseny egészen addig nem tisztességes, amíg ezt nem ellensúlyozzák.

Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket

Bár Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása során nem jelentettek be újabb kínai beruházásokat – csak projektek előkészítését -, a magyar szándék szemmel láthatóan töretlen a gazdasági kapcsolatok további erősítésére.

Ez a világgazdaság nyitottságának folyamatos erodálódásával, a geopolitikai kockázatok növekedésével párhuzamosan nem kockázatmentes dolog. Az Európai Unióban az elmúlt években részben pont a kínai feldolgozóipari konkurencia fejlődése, valamint a bőkezű állami támogatásokkal felgyorsított globális és európai piacszerzése miatt felerősödtek a hazai ipar védelmét, a növekvő kínai importfüggőség csökkentését és az ellátásbiztonságot szavatolását priorizáló nézetek. 

Ez az utóbbi hónapokban már nemcsak a nyilatkozatok terén, hanem a gyakorlatban is elkezdett világos változásokat hozni. Az Európai Bizottság eljárást indított több, a napelem- és szélturbinagyártásban érdekelt kínai vállalat ellen piactorzító állami támogatás gyanújával, tagállami vasúti közbeszerzésekre szállt rá a feltűnően alacsony kínai árazás miatt, az európai gyártók kínai diszkriminációja miatt vizsgálja a kínai orvosieszköz-gyártók uniós paci hozzáférésének korlátozását, továbbá megtartotta első házkutatását is az állami szubvenciókhoz köthetően egy kínai állami cég európai irodáiban.

Budapestről küldhet hadüzenetet a kínai elnök a német autógyártóknak

Az AP által megszólaltatott Kína-szakértő szerint Matura Tamás szerint „a magyar kormány Kína utolsó igazi barátja az egész EU-ban” – mondta , a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki úgy véli, hogy „a kínaiak számára most nagyon fontos, hogy olyan országban telepedjenek le, amely az EU határain belül van és barátságos a kínai politikai rendszerrel” – idézi a jelentést az atv.hu.

Az EU-n belüli bázisok létesítésének egyik legnagyobb előnye Kína számára a magas vámok elkerülése. Az AP emlékeztet arra, hogy

az Európai Bizottság a kínai elektromos járművek behozatalára kivetett vámok emelését fontolgatja a jelenlegi 10 százalékról,

Európa lábon lőtte magát az elektromosautó-őrülettel, amiből Magyarország jöhet ki győztesen

A globális autóiparra jelentős átalakulás volt jellemző az elmúlt évtizedben: hol a gazdasági, hol a klímacélokat szem előtt tartva egyre nagyobb a fókusz az elektromosautó-gyártáson. A tempót Kína diktálja, ami fejlesztések terén jóval a piac előtt jár, kicsit sem környezetbarát akkumulátorgyártását pedig szétszórja a világban. Ez a folyamat Magyarországot is érinti: az akkugyárak révén a kínai ipar kiszolgálása tökéletesen egybecseng a keleti nyitással, mindeközben zavartalanul üzemel a BMW, és az Audi-gyár is, így a hintapolitika egyelőre sikeresnek tűnik gazdasági értelemben.

Nem érdemes elfeledni azonban, hogy a Tesla révén Kína mellett az Egyesült Államok is az éllovasok között van, míg a nagy múltú, többségében európai gyártók az EU elhamarkodott döntéseinek hatására kénytelenek átállni az egyre üzemanyagbarátabb belső égésű technológia fejlesztéséről az elektromos gyártásra. Ez már csak azért is elkerülhetetlen, mert az Európai Unióban jelenlegi állás szerint 2035-től betiltják az újonnan gyártott, belsőégésű motoros járművek eladását. Ám a piaci tendenciák egyre inkább azt mutatják, hogy nem mindenki vágyik e-autóra, az eladások messze elmaradnak a várakozásoktól.

A kételyek között pole-pozícióban vannak az akkumulátortechnológia jelenlegi korlátai: a lassú töltés, a viszonylag rövid hatótáv és az igen magas javítási költségek is.

Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában

Kínában április első két hetében először fordult elő, hogy több „új energiával” működő autót adtak el, mint belső égésű motorral szerelt kocsit: az 516 ezer darabos teljes személyautó-eladásokból 260 ezer volt az elektromos, hibrid és üzemanyagcellás modellek száma.

Ez az arány még a legoptimistább korábbi várakozásokat is felülmúlta, és az áprilisi érték hiába kiemelkedő, a trendek már ezt megelőzően is az új energia (az egyszerűség kedvéért NEV) gyorsuló térhódítása felé mutattak: az első negyedévben, január és március között is 41,5 százalékon állt az érték. 

Ez annak fényében nem annyira meglepő, hogy Kína a kezdetektől a világ legdinamikusabban fejlődő elektromosautó-piaca, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) áprilisi jelentése szerint az egyetlen hely a világon, ahol átlagosan olcsóbb egy elektromos autó, mint egy benzines modell: míg Németországban 14, Franciaországban 39, az Egyesült Államokban 59 százalék a benzines árelőny, addig Kínában 14 százalékkal olcsóbb az elektromos. (Legalábbis az állami támogatások hatásával nem számolva, amelyek valamelyest Európában is csökkentik a különbséget.)

Az EU csak 50 %-os védővámmal fékezhetné meg a kínai e-autó dömpinget

Heteken belül lezárul az Unió vizsgálata, amelyet a kínai elektromosautó-gyártók állami támogatása miatt indítottak. Egy friss elemzés 15-30 százalékos védővám kivetésére számít, ami a dokumentum szerint még mindig kevés lesz az európai piac megvédésére.

Az Európai Bizottságtól 15-30 százalékos vám kivetésére számítunk. De még ha ennek a tartománynak a felső sávjába kerülnek is a vámok, egyes kínai székhelyű gyártók továbbra is képesek lesznek kényelmes profitot termelni az Európába exportált autóikon, mert jelentős anyagi előnyöket élveznek

áll a Rhodium Group nevű független kutatócsoport friss elemzésében, melyet a kínai elektromosautó-dömping ügyében adtak ki, és melyet a Financial Times szemlézett.

Növekvő környezetszennyezéshez vezet a befagyott a hazai vasúti áruszállítás

Óriási a baj a hazai vasúti áruszállításban, képtelenség a mai kapacitások mellett több árut kötött pályán továbbítani. A helyzet a következő évben tovább romolhat. Vajon hogyan jön az e-autókhoz, és az akkumulátorokhoz az alapanyag? Vajon az itthon gyártott autók hogyan jutnak el a piacokra?

Kevesen gondolták eddig, hogy lesznek, akik éppen a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának lassú kivitelezése miatt aggódnak. Pedig a Szegeden hamarosan épülő BYD, kínai elektromosautó-gyár beruházásra rálátók szerint igen fontos vonal lett volna, ha belátható időn belül elkészül. Névtelenséget kérő forrásainak még annak megtippelésére sem vállalkoztak, mekkora csúszásban lehet ez a munka. Így a Szerbiából érkező áruszállító vonatok kizárólag a Szabadkát Szegeddel összekötő, nemrégiben megnyitott vasútvonalon tudnak  eljutni a Tisza-parti városba. A szegedi autógyár építésénél nagyban felértékelődik ennek a vasútvonalnak a megléte, mert a kínai konténervonatok ezt fogják használni.

A BYD esete is rávilágít arra, hogy a hazai vasúti árufuvarozás már most infrastrukturális korlátokba ütközik, a közlekedési szakemberek szerint sürgős vasúti fejlesztések nélkül nem tudja majd kiszolgálni az új autóipari- és akkumulátorgyárakat. Mindennek hátterében az áll, hogy jelenleg is évente 400 ezer személyautót gyártanak Magyarországon, és ezek döntő többségét vasúton szállítják el a hazai gyárakból.

Gyatrák a szegedi üzemnyitást tervező kínai autógyártó fenntarthatósági mutatói

Az ellátási láncuk környezeti lábnyoma és az emberi jogok érvényesülése szempontjából relatíve jó eredményt értek el a Magyarországon jelen lévő autógyártók, bár a szegedi üzemnyitást tervező BYD az ezt számszerűsítő lista alján végzett.

Mi történt? A Ford, a Mercedes és a Tesla végzett a Lead the Charge nevű autóipari agytröszt 2024-es listájának élén, amelyben 18 globális autógyártó céget rangsoroltak aszerint, hogy az ellátási láncaik környezeti terhelés és az emberi jogok érvényesülése szempontjából mennyire számítanak fenntarthatónak.

A vállalatok százalékos pontszámot kapnak, amelyet 80 indikátor alapján állítottak össze a vállalatok dekarbonizációs és környezeti terhelés minimalizálására, illetve emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó törekvéseit számszerűsítve.

Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán

A szerző a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Az elmúlt évben, különösen az év végén látott számok alapján sokan vonták le a következtetést, hogy tartósan megtört a korábbi trend, és mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás. Tény, hogy a villanyautó-eladások éves növekedési üteme lelassult, és néhány nagy autógyártó bejelentette, hogy évekkel elhalasztja ambiciózus beruházási tervei végrehajtását, azonban inkább úgy látom, hogy nem a trend tört meg, hanem csupán átmeneti lassulást tapasztalunk, vihar előtti csendet.

2023 erős év volt a villanyautók nemzetközi piacán. Elérte a 10 millió darabot a tisztán elektromos hajtású autók (BEV – battery-electric vehicles) globális eladása, és további 4 millió új konnektoros hibrid (PHEV – plug-in hybrid electric vehicles) talált vevőt. A BEV-kategóriában ez 28 százalékos éves növekedési ütemet jelentett és 14 százalékos piaci részesedést az új autók eladásain belül. A PHEV-kategóriában 51 százalék volt az éves növekedés 6 százalékos újautó-eladási piaci rész mellett.

Saját kézbe vehetik a kínaiak azt, amit az Orbán-kormány képtelen megoldani

Az értesülésre jól rímelt Orbán Viktor kormányfő minapi érvértékelőjének néhány mondata is. A forrás úgy tudja, hogy a kínai naperőművi beruházások mérete legalább 2,5 milliárd dollár, azaz

mostani árfolyamon legalább 900 milliárd forint lesz.

– olvasható a Portfolio.hu-n.

Orbán a Karmelitában tárgyalt a legnagyobb kínai elektromosautó-gyár vezetőjével

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Karmelita kolostorban fogadta a kínai BYD autógyár vezetőségét, és áttekintették az óriásvállalat magyarországi beruházásainak helyzetét – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár.

A magyar gazdaságtörténet egyik legfontosabb beruházása érkezik Magyarországra, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó vállalata, a kínai BYD ugyanis Szegeden építi fel az első európai autógyárát – emlékeztetett Havasi Bertalan. A több milliárd euró értékű, technológiaváltást is hozó beruházásnak köszönhetően munkahelyek ezrei jönnek létre, és a helyi beszállítók is profitálnak a BYD jelenlétéből.

Orbán Viktor a tárgyaláson elmondta: a kormány szándéka, hogy ne csupán egy gazdaságpolitikai fejlesztés valósuljon meg Szegeden, hanem az ott élő emberek is érezhessék annak pozitív hatásait a mindennapjaikban. Ennek érdekében több milliárd forint értékben indul infrastruktúra-fejlesztés, ami érinti az úthálózatot, a közműhálózatot valamint a közösségi szolgáltatásokat is.

Szijjártó: Magyarország fogja diktálni egy technológiai világforradalom tempóját

A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD magyarországi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető a vállalat autóátadó ünnepségén nagy sikertörténet kezdetének nevezte a több milliárd eurós, több ezer új munkahelyet létrehozó szegedi gyárépítését, amelynek nyomán már véglessé válik, hogy

Magyarország évszázadnyi idő után először egy nagy globális technológiai megújulásban diktálja a tempót, és nem fut vagy kullog az események után.

Külföldi tudással, hajóflottával és jüanelszámolással terjeszkedne a kínai autóipar

A kínai autóipari export gyors feltörése az elmúlt években komoly félelmekkel és súlyosbodó protekcionista lépésekkel találkozott a legnagyobb nyugati autópiacokon. 

Az Egyesült Államok még Donald Trump elnöksége alatt 25 százalékos büntetővámot vetett ki a Kínából importált autókra (miután ez a korábbi, 2,5 százalékos tarifa felett értendő, összesen 27,5 százalék az amerikai vám), Joe Biden elnöksége alatt pedig a hazai, illetve az ország szabadkereskedelmi partnereitől származó autók vásárlását támogató programot indított. 

Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben jelentette be, hogy vizsgálatot indít a kínai autóiparnak nyújtott állami támogatás potenciális piactorzító hatásai miatt, decemberben pedig a francia kormány részben környezetvédelmi, részben iparpolitikai okokra hivatkozva kizárta a Kínában gyártott elektromos autókat állami támogatási programjából.

Kínaiul is hirdetnek már ingatlant Szegeden

Komoly aggodalommal töltötte el a szegedi Béketelepen élőket a BYD elektromos autógyár érkezése: leginkább amiatt aggódtak, hogy a még csak most kiépülő új lakópark, ahova főleg kisgyermekes családok költöztek hitelből épített ingatlanokba, teljesen elértéktelenedik. Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy ennek az ellenkezője zajlik, írja a Délmagyar.hu.

A lap cikke szerint a város legdrágább területévé vált néhány hét alatt ez a rész. A szeged.hu szúrta ki a legextrémebb ingatlanhirdetést: egy 100 négyzetméteres, egyébként különösebb extrák nélküli ingatlant 2 millió forintos négyzetméteráron hirdetnek. A megszokott, magyar nyelvű leírás mellett pedig már kínaiul is olvashatók a tavaly épült ház adatai., nem véletlenül, hiszen ez az árszabás magyar vevők számára valószínűleg nem lesz túl vonzó.

A Délmagyar.hu megkereste az ingatlan értékesítőjét, aki elárulta: a tulajdonos csak próbát szeretne tenni, hogy ennyi pénzért is elkelne-e a háza.

Nem épül akkugyár Dél-Magyarországon a BYD szegedi autógyára miatt

Mégsem Magyarországon gyártják, hanem Kínából hozzák a BYD hamarosan épülő szegedi üzemébe az akkumulátorokat – ezt nevük elhallgatását kérő iparági források közölték a Népszavával.

A lap szerint egyikük úgy fogalmazott: a magas szállítási költségek ellenére „lefóliázott állapotban, rész­egy­ségen­ként” érkeznek majd az erőforrások. Az akkurészegységeket Szegeden illesztik össze, és rakják be az autókba. Ami a lényeg, s amitől mindenki fél: vegyipari tevékenység ott már nem történik.

Hogy a világ vezető elektro­mos­autó-­gyár­tója miért nem egy Szegedhez közeli városban gyártja az akkukat is, a válasz elég egyszerű: a felhasznált grafitot nagy tömegben mindenképpen ide kellene hozni Kínából, és alig van költségkülönbség aközött, hogy az alapanyagot vagy a részegységeket szállítják oda – jegyezte meg a cikk. Hozzátéve, hogy az sem elhanyagolható, hogy így nem kell felépíteni több száz millió euróból egy új gyárat.

33 év után felhagy az Opelek értékesítésével a Schiller, BYD kereskedelemre állnak át

A Schiller Autó három évtized után az Opel helyett a kínai BYD márka kereskedelmére vált át – írja a Telex a cég közleményére hivatkozva.

Az még január közepén derült ki, hogy stratégiai kiskereskedelmi megállapodást kötött a Schiller Autó Család Zrt.-vel a BYD, amivel a kínai autógyártó tovább erősíti a jelenlétét a magyar piacon. A Schiller-csoport a BYD harmadik magyarországi partnere, a kínai vállalat tavaly októberben indította a forgalmazást Magyarországon első két márkakereskedőjével, a Duna Autóval és a Wallis Motorral.

A Schiller család neve évtizedeken keresztül szinte összeforrt az Opellel, több mint három évtizedes együttműködés után azonban a kínai elektromos autó, a BYD modellek veszik át az újpesti Váci úti szalonban a bemutatóteret

BYD-re vált a Schiller – de mi lesz az Opelekkel?

BYD-re cseréli az Opeleket a Schiller, több mint harmincéves fejezet zárul le. Szervizelést továbbra is vállalnak majd.

Mi történt? 33 év után bezárja Opel szalonját a Schiller, áll a márka szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében. A Schiller mostantól a BYD értékesítésére áll át.

Mi lesz az Opelekkel? A Schiller márkaszervizként továbbra is ellátja a járművek javítását, szervizelését, de újonnan értékesített modellektől innentől önálló autószalonként nem foglalkozik. Továbbra is értékesítik viszont a Toyota, a Lexus, a Skoda és a Fiat teljes termékpalettáját. Mellette Audi és Volkswagen személyautók, valamint VW haszongépjárművek szervizelését, karosszéria javítását is végzik majd.

Bár a világpiacon szárnyalnak, mégsem éri meg kínai autógyártókba fektetni

Kína tavaly a világ legnagyobb autóexportőrévé vált; a kínai vállalatok leuralták az elektromos autógyártás ellátási láncát; 2023 negyedik negyedévében a Szegeden építkező BYD már több elektromos autót adott el, mint a Tesla; az akkumulátorgyártást a Debrecenben betonozó CATL uralja; a globális eladási listákon évről évre új kínai szereplők tűnnek fel.  

Ez alapján joggal gondolhatnánk, hogy a kínai elektromosautó- és akkumulátorgyártók napjaink legjobb befektetései. A valóság nem is állhatna távolabb ettől: a nagy kínai gyártók a növekvő eladások és a szárnyaló export ellenére az idei évet mínuszban kezdték, és már ezt megelőzően is lefelé tendáltak. 

A BYD sencseni tőzsdén jegyzett részvényeinek árfolyama az elmúlt egy évben 36 százalékkal, a hongkongi tőzsdén forgó papírok értéke 22 százalékkal csökkent, a CATL 43 százalékos mínuszban van, az elektromos autózás legmenőbb kínai startupja, a New Yorkban is jegyzett Nio mintegy 50 százalékot, a kínai autóipar egy régi éllovasa, a Geely 39 százalékot vesztett értékéből 2023. január 30. óta.

Latorcai Csaba: Álhír, hogy a kormány a BYD-re szabta pályázatát

Valóban a BYD járműveire szabja majd a kormány az elektromos autók uniós vásárlási támogatását?

Erről kérdezte Vadai Ágnes (DK) az uniós ügyekért felelős minisztert, Bóka Jánost, miután erről írt iparági forrásokra hivatkozva a VSquare hírlevelében. A kormány november végén határozott arról, hogy uniós finanszírozással 90 milliárd forintból támogatja, hogy a vállalatok elektromos autókat vásároljanak és kiépüljön a magyarországi töltőhálózat.

Azt, hogy a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU fejezetéhez kapcsolódó pályázatot a kínai autógyártó járműveire szabták, a VSquare-nek egy korábbi magas beosztású kormánytisztviselő is megerősítette. Így Magyarország az uniós zöldítési projekt pénzéből garantálhatná a BYD autóira a folyamatos keresletet, segítve a kínai gyártót, hogy ne csak a magyar, de az európai piacon is megvethesse a lábát, idézte a DK politikusa az írást.

Az elektromos autók csak guruló telefonok – így került Kína az elektromobilitás élére

Ami a robbanómotoros autókkal nem ment, azt elhozta az elektromos akkumulátorok forradalma. A kínai terjeszkedésben fontos láncszem Magyarország, de egyre komolyabb kockázatot jelentenek a geopolitikai feszültségek. Így lett Kína a villanyautózás első számú versenyzője. De mi jön most?

Ismét megvalósult a rég bevált kínai recept, csak most talán még nagyobb léptékben.

Légy a nyugati vállalatok beszállítója.