Best WordPress Hosting
 

Kifogyhat-e a világ a homokból?

A víz után a homok az emberi tevékenységekre felhasznált leggyakoribb alapanyag, hihetetlen nagyságrendű, 50 milliárd tonnás éves globális mennyiséggel. Mivel a sivatagi és a tengeri, tengerparti homok nem alkalmas építési alapanyagnak, ezért a folyómedrek és tavak világszerte egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Mindeközben virágzik az éves szinten 200-350 milliárd dolláros értékűre taksált illegális homokbányászat és kereskedelem.

(A szerző a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.)

Kifogyhat-e a világ a homokból? Első ránézésre értelmetlennek tűnhet a kérdés, de sajnos nem az. Jelen pillanatban a víz után a homok az emberiség által legnagyobb mennyiségben használt alapanyag. Túl a betonon, az aszfalton és az üvegen elképesztően sokszínű ennek az alapvető természeti kincsnek a felhasználási módja, a teljesség igénye nélkül néhány példa erre: chipgyártás, papír, fogkrém, kozmetikumok, borászat. Nem túlzás azt állítani, hogy a modern civilizációnknak az egyik alappillére a homok.

Otthonfelújítási program: ettől tarthatnak a nyugdíjas pályázók

Április elején az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárai közösen jelentették be, hogy az uniós helyreállítási alap (RRF) REPowerEU fejezetének forrásaiból mintegy 108 milliárd forintos keretösszeggel egy új, lakossági energiahatékonysági programot hirdetnek meg. A június 3-ától induló Otthonfelújítási Programot az 1990 előtt épült, gázhálózatra csatlakozott családi házak tulajdonosai vehetik igénybe, egyebek közt szigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtésrendszer-korszerűsítésre.

A támogatási program feltétele, hogy a beruházásnak legalább 30 százalékos energia-megtakarítási arányt kell elérnie, ezt a beruházás előtt és után egy-egy energetikai tanúsítvány segítségével kell igazolni.

A támogatás maximum 7 millió forintos beruházási összeg erejéig vehető igénybe. A pályázóknak 1 millió forint önrészt kell biztosítaniuk, a fennmaradó, legfeljebb 6 millió forintnyi rész egy vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitel között oszlik majd meg. A hitel tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet mérsékelni maximum 2,5–3,5 millió forinttal. Ez utóbbi arány az igénylő jövedelmi helyzetétől, valamint attól függ majd, hogy milyen fejlettségű az a járás, ahol az ingatlan elhelyezkedik. Minél kisebb egy adott járásban az átlagjövedelem, annál magasabb lehet az ott élők vissza nem térítendő támogatásának az összege. A hitelt 8 éven belül kell visszafizetni, így a havi törlesztőrészlete 25–36 ezer forint között mozoghat.

Százmilliókért újítja fel egy négy hónapos, dolgozók nélküli cég a Stefánia úti palotát

Se dolgozók, se egy telefonszám.

Mi történt? A VáRo Bau Kft. nyerte el az egykori Magyar Földtani Intézet Stefánia úti palotájának felújítását – írja az rtl.hu. A cég tavaly november óta létezik, és egyetlen munkavállalója sincsen. Tulajdonosáról, Várpalotai Ronald Gyuláról semmilyen korábbi céges referenciát nem talált a lap. A cégnek honlapja és telefonszáma sincs.

Előzmények. Az rtl.hu megjegyzi, hogy 2022-ben, az országgyűlési választások előtt a kormány alapítványokba szervezte ki a közvagyont, és és létrehozta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH), aminek elnökévé Bíró Marcellt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt államtitkárát nevezték ki. 2021-ben megszüntették a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot is, annak minden jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, így a Stefánia úti villát is átruházták Bíró hivatalára. A felújítási munkákra nyílt, nemzeti eljárást alkalmazták, erre akkor van lehetőség, ha az építési megbízás becsült értéke nem éri el 300 millió forintot.

Lázár János arról beszélt, hogy kitömték pénzzel Mészáros Lőrincet, megmutatjuk, hogyan

Lázár János építési és közlekedési miniszter – ha jól értettük a szavait – arról beszélt a Portfolio „Építőipar 2024” című konferenciáján, hogy a kormány az elmúlt 12 évben feltőkésítette az olyan vállalkozók építőipari cégeit, mint Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László. A lenti grafikon elég jól mutatja ezt a feltőkésítést, de kormánytag ilyen nyíltan még nem beszélt a kormány szerepéről ebben a folyamatban.

A miniszter egészen pontosan úgy fogalmazott: „Tulajdonképpen 2010 és 2022 között az építőiparban a magyar tulajdonban lévő vállalkozások föltőkésítése zajlott. A szociológusok és a politológusok mindig mondják, hogy a nemzeti tőkésosztály, én azt mondom, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a föltőkésítését megtettük. Én azt gondolom, hogy ennek az országnak nem az a problémája, hogy van Mészáros Lőrinc és van Szíjj László, az a problémája, hogy kevés van belőlük”.

Korábban itt a G7-en is számos cikkben mutattuk be, hogy gyakran néhány tucat munkással dolgozó, lényegében teljes egészében állami megrendelésekből élő kormányközeli építőcégek, hogyan húznak be a piaci átlagot messze meghaladó nyereséget.

Nem túl hatékony a hazai építőipar, van-e megoldás?

Nem meglepő adatok kerültek napvilágra az ÉVOSZ, vagyis az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének legújabb felméréséből. Az EU-ban csak Bulgária előz meg minket hatékonytalanságban.

Mi történt? A Portfolio.hu által közölt felmérési eredmények alapján nagyjából 380 ezer munkavállaló dolgozik építkezéseken, ezzel foglalkoztatottak arányában az EU élvonalában vagyunk. Ám az egy építőipari munkavállalóra jutó beruházási érték alapján csak Bulgáriát előzzük a rangsorban.

Kontextus. 2023-ban területi szinten Budapest és Közép-Magyarország régiók kivételével jelentős visszaesés volt tapasztalható az építőipar volumenében, ágazati szinten pedig a lakás- és mélyépítési beruházások estek vissza, míg a logisztikai és ipari építmények területén bővülés történt. Összességében a bizonytalan gazdasági környezet és az egész szektort sújtó alapanyagár- és béremelkedés nehéz helyzetbe hozta az építési vállalkozásokat.

Itt vannak a számok, ekkorát zuhant a lakásépítési piac

Van olyan régió, ahol 45 százalékkal csökkent az új lakások száma.

Mi történik? 2023-ban 18 647 új lakás épült, 9,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mindez összhangban van azzal, hogy az elmúlt tíz év harmadik legnagyobb visszaesését mérte a KSH az építőiparban is, és az új szerződések száma sem vetít előre sokkal több jót a szektornak.

Hol a legdurvább a visszaesés? A jelentés szerint Budapesten 6359 lakást vettek használatba tavaly, 3,8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (-29 százalék), a többi városban (-2,0 százalék) és a községekben (-8,5 százalék) enyhébb volt. Pest régióban 7,3 százalékkal nőtt, a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest.

Már házakat is építenek a robotok

A technológia fejlődése egyre több iparágban vezet automatizálási törekvésekhez, ez alól pedig a 2022-ben hazánkban közel 6800 milliárd forintos értéket képviselő építőipar sem kivétel. A szektorban dolgozók munkája sokszor ismétlődő, emellett megerőltető és veszélyes is, így egyre több startup veti fel, hogy jobb lenne, ha robotok látnák el az ilyen munkaköröket, írja a TechCrunch.

Kőműves robotokat már több vállalat is készít: az amerikai Hadrian X vállalat masinái nagyméretű beton falazóelemekből készítenek szerkezeteket, míg az amszterdami székhelyű Monumental az ismertebb vörös téglákra specializálódott. A 2021-es cég már végzett munkákat Hollandiában, például egy 15 méteres irodaház homlokzatáért is ők feleltek.

Ezt követően 25 vállalkozóval kötöttek együttműködést, köztük olyannal is, amely szociális otthonok építését végzi.

Tovább zuhan a magyar építőipar

Az elmúlt tíz év harmadik legnagyobb visszaesését mérte a KSH az építőiparban, és az új szerződések száma nem vetít előre sokkal több jót a szektornak.

Mi történik? Tavaly decemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 4,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, közölte szerdán a KSH. Az épületek építésének termelése 6, míg az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Összességében az építőipar 5 százalékkal gyengült tavaly 2022-höz képest.

Mit mutatnak a számok? A szektoron belül az épületek építése 5,6, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal csökkent. Tavaly 11,2 százalékkal kisebb értékben kötöttek új szerződéseket, ezen belül az épületekre kötött szerződések volumene 16, az egyéb építményekre vonatkozóké 4,4 százalékkal esett vissza.

Gyászos az építőipar teljesítménye

2023 decemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 4,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – jelentette a KSH. A részletekről azt írták, az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,0, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 8,8, az egyéb építmények építésében 2,2 százalékkal nagyobb volt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 13,6 százalékkal visszaesett.

A megkötött új szerződések volumene 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 0,1 százalékkal mérséklődött, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A jövőre nézve nem sok jót jelez, hogy az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 23,5 százalékkal csökkent. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 20,2, az egyéb építményekre vonatkozóké 26,0 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az egyik legértékesebb magyar céggel köt stratégiai megállapodást a kormány

A hazai építőiparban lassan megkerülhetetlen Bayer Constructtal köz stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. Részletek egyelőre nincsenek, Szijjártó Pétert jelölték ki a feladatra.

Mi történt? Stratégiai együttműködési megállapodást köt a kormány és a Bayer Construct, az erről szóló kormányhatározatot a Telex szúrta ki a kedd este publikált Magyar Közlönyben. A határozatban ennél több részlet nem szerepel, csak hogy a kormány Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert bízza meg azzal, gondoskodjon a megállapodásról.

Háttér: A hazai építőiparban lassan megkerülhetetlen Bayer Construct évek óta szerepel a legértékesebb magyar cégeket összegző Magyar100 listánkon, legutóbb 39,5 milliárd forintos becsült értékkel a 26. helyen szerepelt a sóskúti cég. Balázs Attila tulajdonos nemrég interjút adott a Telexnek, ahol emellett, hogy beszélt arról, hogyan lett ipari alpinistából nagyvállalkozó, azt is elmondta, szerinte „az állami pályázatokon az nyer, aki beleteszi a munkát és mer pályázni, az állam pedig azért vesz tőle irodákat, mert ő adja a legjobb árat”.

Újabb mélypontra zuhant a hazai építőipar

A KSH szerint az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,8, az előző hónaphoz képest 2,6 %-kal csökkent 2023 novemberében az építőipari termelés volumene. Az épületek építésére kötött új szerződések száma 19,5 %-kal csökkent.

2023 novemberében a nyers adatok szerint 12,8 százalékkal elmaradt az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 18,3, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél – jelentette ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 13,4 százalékkal kisebb, az egyéb építmények építésében 2,5 százalékkal nagyobb volt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 19,2 százalékkal visszaesett.

Itt vannak a számok: tovább zuhant az építőipar

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,8, a megelőző hónaphoz képest novemberben 2,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.

2023 novemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 12,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján

az építőipar termelése 2,6 százalékkal kisebb volt az októberinél.

Habony-barátok építenek „nagykoalíciós” plázát a Puskás-metróállomásra

A napokban bejárta a hír a sajtót, hogy pláza–hotel–irodaház-háromság épül a Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölé, azaz 2026-ra rend lesz a mai rendezetlenség helyén. A lapok többnyire csak a fejlesztő közleményét vették át, pedig van itt egyéb „látnivaló” is. Nem vagyunk kényszeres ünneprontók, ám a jegyzőkönyv kedvéért le kell szögeznünk: ciklusokon átívelő gigamutyi előzte meg a Centrale néven futó projekt beindítását. Korábban a fővárost vezető SZDSZ, később a Fidesz-kabinet takarított el minden akadályt a grúz–izraeli Gagel család, azaz Habony Árpád barátai elől.

Hektikus teljesítményű lengyel cég felvásárlásával törne regionális középvállalati babérokra a Duna Aszfalt

Lengyelországban tevékenykedő útépítő céget és ingatlanfejlesztő céget is venne a második legnagyobb magyar építőipari cég, a Duna Aszfalt. 

Mi történt? Ha a helyi hatóságok is jóváhagyják, a Duna Aszfalt 2024 első felében megveszi a portugál központú építőipari multi, a Mota-Engil lengyelországi leányvállalatát, az útépítésre szakosodott Mota-Engil Central Europe-ot – derül ki a Duna Aszfalt keddi tőzsdei közleményéből.

A felvásárlás célja eszerint a cég nemzetközi jelenlétének növelése, a magyar tulajdonú regionális középvállalati státusz elérése.

Durván megroggyant a magyar építőipar

Az idén másodszor fordult elő októberben, hogy nem csökkent a hazai építőipar termelése. Ez elsőre akár biztató is lehet, de ha jobban a folyamatok mögé nézünk, egyértelművé, hogy a szektor kilátásai kifejezetten rosszak. A szerződésállomány 2 éves mélyponton, és emberemlékezet óta nem csökkent ilyen mértékben.

Mi történt? A statisztikai hivatal december 15-én közzétett adatai szerint, volumenben, ha minimális mértékben is (0,1 százalékkal), de növekedett az építőipar termelése októberben az egy évvel korábbi szinthez képest.

A közelmúltban túl sokszor erre nem volt példa: az idén ez mindössze a második bővülést hozó hónap, de másfél éves időtávon is csak a negyedik. Az év első 10 hónapjában összesen 4,2 százalékkal esett a termelés.

Durván megroppant a magyar építőipar

Októberben az idén másodszor fordult elő, hogy nem csökkent a hazai építőipar termelése. Ez első ránézésre akár bizakodásra is okot adhatna, de ha jobban a folyamatok mögé nézünk, egyértelművé válik, hogy a szektor kilátásai kifejezetten rosszak. A szerződésállomány kétéves mélyponton van, és emberemlékezet óta nem csökkent olyan mértékben, ahogy most.

Mi történt? A statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint, volumenben, ha minimális mértékben is (0,1 százalékkal), de növekedett az építőipar termelése októberben az egy évvel korábbi szinthez képest.

A közelmúltban túl sokszor erre nem volt példa: az idén ez mindössze a második bővülést hozó hónap, de másfél éves időtávon is csak a negyedik. Az év első 10 hónapjában összesen 4,2 százalékkal esett a termelés.

Tényleg simán megkereshet ma havi nettó 500 ezret, aki dolgozni akar?

A  nagy állami közbeszerzéseken egyre gyakrabban sikeres építőipari cg, Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója, Balázs Attila a Telexnek adott interjújában többek között arról is beszélt, hogy megfizethető lakást kell építeni a „megfizethető” magyar bérek mellé. Az új CSOK-plusz kapcsán pedig megemlítette, annak nagyon örülnek. Megjegyezte, hogy ugyan az 50 milliós hitel 3 százalékos fix kamattal 200–300 ezer forintos törlesztőrészletet jelent, de mivel szerinte

ma aki dolgozni akar, az az 500 ezer forintot meg tudja keresni Magyarországon,

ezért egy házaspár egymillió forintos havi bevételből ezt már ki tudja gazdálkodni. Vagyis nettó 500 ezret szerinte bárki megkereshet, aki dolgozni akar. A G7 azt nézte meg, valóban így van-e. Nem úgy tűnik.

GYSEV-ügy: tízmillió euróért vásárolnák ki Lázárék a Strabag üzletrészét

A 24. hu osztrák forrása szerint 10 millió eurós ajánlatot tett a magyar fél az osztrák Strabagnak a GYSEV Zrt.-ben lévő, mindössze 6,1 százalékos részvénycsomagjáért. Megkérdeztük a magyar-osztrák közös vasúttársaságban a tulajdonosi jogokat gyakorló, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot, helytálló-e a hír, illetve összességében mekkora tulajdonrészt akarnak szerezni: megelégszenek-e az alig 4 milliárd forintos Strabag-résszel, vagy az osztrák állam kisebbségi csomagjának megszerzésével 100 százalékos tulajdonlásra törnek? Egyelőre nem válaszoltak.

Azt a Telex írta meg elsőként, hogy vételi ajánlatot tett a magyar fél a GYSEV Zrt.-ben lévő kisebbik osztrák tulajdonostárs részvénycsomagjára. A két országban működő vasúttársaságban a magyar állam tulajdonrésze 65,6 százalék, az osztrák államé 28,2 százalék. Lázár azonban elégedetlen a döntéshozatalban betöltött magyar szereppel, szerinte az nincs összhangban a tulajdoni arányokkal, a kétharmados többség ellenére „mi vagyunk alul balekként”. „Az érdekünk az lenne, hogy a cég valóban egységes vállalatként, ne csak az osztrák, hanem a magyar üzem területén is fejlődjön” – írta a tárca korábbi érdeklődésünkre. Ezt bővebben nem fejtette ki a minisztérium, de Lázár szavaiból az derült ki, hogy készek megvenni akár a teljes osztrák tulajdonrészt.

A Strabag tulajdonszerzése 2008-2009-re nyúlik vissza, amikor az Európai Bizottság versenyjogi vizsgálata miatt a Rail Cargo érdekeltségében álló Speditions Holding GmbH-nak el kellett adnia a GYSEV-ben lévő részvénycsomagját. Az osztrák cég a korabeli cégdokumentumok alapján 5 millió eurós vételár fejében adta át a pakettjét a Strabagnak, és bár kezdetben a magyar és az osztrák állam is növelni akarta a részesedését, végül lemondtak az elővásárlási jogukról. Akkor az osztrák államnak még 33,3 százalékos, a magyarnak pedig 61 százalékos tulajdonrésze volt a közös vasúti cégben, majd a 2009 végén megejtett tőkeemelés nyomán alakultak ki a jelenlegi tulajdoni arányok, emelkedett a magyar tulajdonrész 65, a Strabagé 6 százalék fölé, és csökkent 28 százalékra az osztrák állami részesedés.

Aki dolgozni akar, az meg tud keresni 500 ezret Magyarországon – mondja a tendereken taroló milliárdos

Mindenki felelőssége, hogy befagyott a piac – vallja Balázs Attila, aki cégével, a Bayer Constructtal jó évet zártak, 120 milliárd forinttal terveznek.

A Telexnek adott interjújában a Bayer vezetője beszélt arról, hogyan lett ipari alpinistából milliárdos nagyvállalkozó, Aligán dolgozó segédmunkásból az aligai üdülő tulajdonosa és fejlesztője, lakásokat és bevásárlóközpontokat építő vállalkozóból stadionok felújítója és a Paks II. beruházás egyik potenciális kivitelezője.

Elmondása alapján az állami pályázatokon az nyer, aki beleteszi a munkát és mer pályázni, az állam pedig azért vesz tőle irodákat, mert ő adja a legjobb árat. Arról is mesélt, hogyan lehetne szerinte feléleszteni a magyar lakáspiacot.

Padlóra került a magyar építőanyag-piac, sok termék gyártását felfüggesztették

A  hazai építőanyag-gyártókat összefogó MÉASZ tagságában 2023 első 10 hónapjában jelentősen csökkent az egyes építőanyag  és építési termékek forgalma: az égetett kerámia tégla- és cseréptermékek gyártói 40-50 százalékos – illetve egyes részterületeken azt meghaladó, a fehér falazati termékeknél 35 százalékot meghaladó, az EPS hőszigetelő anyagoknál 20-30 százalék közötti, az építőkémia termékeknél 5-35 százalék közötti, a szálas hőszigetelő anyagoknál pedig szintén kétszámjegyű visszaesés jelentkezett 2022 azonos időszakához képest – olvasható a közleményben.

Mindez ahhoz vezetett a legnagyobb visszaesést elszenvedő hazai égetett kerámia tégla- és cserépgyártóknál, hogy szeptember végén és októberben átmeneti kapacitáscsökkentés keretében országosan felfüggesztették a termékek gyártását. Továbbá, az EPS hőszigetelőanyag gyártók a jelentősen visszaesett kereslet miatt szintén kénytelenek voltak a kapacitásokat visszafogni; két- vagy egy műszakos gyártással, állásidőre küldéssel, részben pedig elbocsátásokkal, előre hozott karbantartásokkal és hosszabb év végi leállással

A megrendelés-állomány immár tartós visszaesése mögötti lecsökkent beruházási aktivitás – és részbeni bizonytalanság – okai: