Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: környezeti nevelés

Sumi hagyatéka a mintaadó Süni tábor

Közzétette szerző

Azt tudjuk jól megvédeni, amit ismerünk. A természet felfedezésében nagyon fontosak a táborok, ahol testközelben ismerkedhetnek meg az életadó csodákkal a gyerekek.  E téren iskolateremtő a lassan 40 éves Süni tábor, melyről az “őssünök” emlékeztek meg a zöldhang podcastjában.

2024 április 7-én Pénzesgyőrben, a Bakonyban több mint 50 ember gyűlt össze a Breuer László alias „Sumi”-ról elnevezett oktatóközpontban. A közös bennük az volt, hogy mindnyájan részt vettek a legendás Süni táborok szervezésében. 1986-ban volt az első nomád természetismereti tábor a Süni Magazin olvasói számára, és azóta sok-sok fiatal nőtt fel, akiből pl. biológus, tájépítő, informatikus vagy állatorvos lett, de mindenképpen a Természet ismerője és védelmezője. Ma már a harmadik nemzedék szervezi a kicsik számára a Süni tábort, a nagyobbaknak pedig a Sündörgő tábort. A találkozóra eljutott az alapítók közül is néhány Ős-Sün, közéjük tartozik Szilágyi László is, aki riportokat is készített.

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/sumi-hagyateka-a-mintaado-suni-tabor/#arve-youtube-ti1ar3uq7kk66226f838bd99582623926″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/ti1ar3uQ7Kk?feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

PostPin It!

Keve András Díjasok3: Nagy Sándor

Közzétette szerző

2024-ben az MME elnöksége a legmagasabb kitüntetéssel, Keve András Díjjal tüntette ki Nagy Sándort. A kitüntetést azok kaphatják meg, akik kiemelkedően sokat tettek az MME sikeres működése érdekében. A díjat öt évenként ítélik oda.

Nagy Sándor 1980 óta tagja az MME-nek és még ebben az évben megalapította dombóvári Helyi Csoportot, melynek azóta is titkára. Tevékenységének egyik kiemelkedő eleme a környezeti nevelés volt és ma is az.

Tervszerűen fejlesztette az ehhez szükséges feltételrendszert, melynek valódi gyöngyszeme e Madárvárta, ahol évtizedek óta folyik az ifjú madarászok képzése. 1997-2009 között szervezte és irányított a Madarak és Fák napi országos tanulmányi versenyt, illetve az országos döntő helyszínét biztosította, melynek a programját is ő szervezte meg.

PostPin It!

A múzeum nem az a hely, ahol poros emberek poros állatok között porolnak

Közzétette szerző

Józsefváros születésnapján díszpolgári címet kapott a 81 éves Matskási István is, aki a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója volt, 1986 – 2023 között, a Pulszky Társaság tiszteletbeli elnöke. Kiemelkedő kutatója a parazitológiának, számos faj felfedezője, Józsefváros szülötte, és múzeumi, közművelődési szakemberként is egész életében a kerülethez kötődött.

Az ELTE természettudományi karán végzett szakbiológusként, a paraziták, élősködők kutatójaként lett ismert a tudományos világban, miközben karrierje szinte végig a Magyar Természettudományi Múzeumhoz (MTTM) is kötötte.

1965-ben, 23 évesen jöttem a Baross utcai épületbe dolgozni. A Természettudományi Múzeum fontos tudományos kutatóhely is, parazitológiával foglalkoztam a kezdetektől. Néhány évet töltöttem a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA), ott is ezzel foglalkoztam. Még most is a múzeum önkéntese vagyok, nemrég zártam le az általam kezelt gyűjteményt, és folytatom a szakmai munkát.

PostPin It!

A Duna mozgalomtól a Selyemgombolyítóig. In memoriam Vásárhelyi Judit

Közzétette szerző

Szomorúan tudatjuk, hogy Vásárhelyi Judit, a Duna Kör egyik alapító tagja, a Duna Charta vezetőségének tagja, a Független Ökológiai Központ volt vezetője, a hazai környezeti nevelés jeles képviselője, az 1985-ös Alternatív Nobel-díj egyik megnevezettje, a Környezetünkért Díj és a Karátson Gábor Díj kitüntetettje súlyos betegség következtében eltávozott.ELHUNYT VÁSÁRHELYI JUDT, A DUNA CHARTA VEZETŐSÉGÉNEK TAGJA

Szomorúan tudatjuk, hogy október 30-án hajnalban, súlyos betegség következtében elhunyt Vásárhelyi Judit. Judit a maga szerény, nem tolakodó stílusával a hazai Duna-mozgalom és környezetvédő mozgalom egyik ikonja volt. Angol–skandináv–könyvtár szakot végezett az ELTÉ-n, az egyetemi doktoriját nordisztikából írta. A Szabó Ervin Könyvtár munkatársaként az 1980-as évek elején kezdett el ellenzéki ügyekkel foglalkozni. A Duna Kör egyik alapítójaként az 1980-as évek közepén lakásában nem egyszer adott helyt a későbbi rendszerváltásban is jelentős szerepet játszó értelmiségiek összejöveteleinek. Amikor 1985-ben a Duna Kör megkapta az Alternatív Nobel-díjat (Right Livelihood Foundation), Vargha János mellett őt delegálták a díj átvételére.

A rendszerváltás után megalapította az óbudai Selyemgombolyítóban működött Független Ökológiai Központot, amely a hazai környezetvédelem egyik mozgatórugója volt, nem csak amiatt, mert jelentős támogatásokkal tudták elősegíteni a civil szféra működését, hanem, mert Judit vezetésével igazi alternatív központtá tudták fejleszteni a FÖK irodát.

PostPin It!

Iskolakertek, mint a többszintű ismeretátadás helyszínei

Közzétette szerző

A kertnek, mint oktatási eszköznek az alkalmazása nem új keletű ötlet, a nevelési cél azonban az idők folyamán változott. Ezt mutatja, hogy gyakorlókert, tankert, oktatókert nevekkel illeték őket korábban, ahol a kertészeti feladatok és az azokhoz szorosan kapcsolódó ismeretek átadása került előtérbe. Ez napjainkra új pedagógiai módszereket és új nevelési célokat jelent, melyek nagyban befolyásolják az iskolakertekben zajló tevékenységet. Így azok nem csupán a munka helyszínei, hanem egy rekreációs jellegű, kikapcsolódásra is alkalmas kertek, melyeknél már a természeti környezettel való kapcsolat is hangsúlyozásra kerül. Az iskolakertekben tehát az élelmiszernövények termesztésén és betakarításán túl, mely esszenciális tudásnak tekinthető, számos más ismeret is elsajátítható.

Az iskolakertek előnyei

A kerten alapuló tanulás elősegítheti az egészségesebb életmódot és a jólétet, a környezettudatosságra való hajlandóságot is, mely nem korlátozódik az iskolai közösségekre, hanem azon túl is megjelenik. Ebből adódóan komoly szemléletformáló erővel bíró kezdeményezés. Ezek hosszútávú pozitív hatások, de a kert életében való aktív részvétel során sikerélményeket is kapnak a diákok, a közösség alakításban is fontos szerephez jutnak, nyugodt körülmények között tanulhatnak, ami az érdemjegyeiket is előnyösen befolyásolja. Fejleszti a tanár-diák kapcsolatokat és a felelősségvállalást is. Tehát a szabadtéri foglalkozásokhoz hasonlóan egy állandó, folyamatos odafigyelést igénylő, napról-napra változó, új élményeket adó kert a gyermekek fejlődésére komoly hatással van.

PostPin It!