Best WordPress Hosting
 

98 éves David Attenborough

Munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. “A természet csodálatos, és ha nem vagyunk óvatosak, elveszítjük mindazt, amit oly sokáig tartott, hogy kialakuljon.”

Nincs ma olyan ember a Földön, akinek David Attenborough neve hallatára ne a tengerbe siető kisteknősök, szökellő delfinek vagy az esőerdők szivárvány színeiben pompázó madarai elevenednének meg emlékezetében. Aki ne gondolna szeretettel csodásan fényképezett, lebilincselő és informatív filmjeire és ne tisztelegne a mai napig munkássága előtt.

Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós modorának köszönhetően, egy csapásra Cousteau kapitány és Gerald Durrell egyenrangú társává emelkedett.

100 éve született Dr. Sterbetz István

Száz éve, 1924. január 20-án, Nagyszénáson született a Dél-Alföld térségének egyik legnagyobb hatású természetvédelmi alakja, a nemzetközi hírű ornitológus, neves vadász- és szépíró, Dr. Sterbetz István.

Születésének 100. évfordulója alkalmából az alábbiakban adjuk közre változtatások nélkül jeles tanítványa, Prof. Dr. Faragó Sándor megemlékező életrajzi leírását, akit atyai tisztelet és jó barátság fűzött a neves szakemberhez.

Száz éve született Dr. Sterbetz István (1924–2012)

Fél évszázad a természet szolgálatában – 50 éves a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án 200 lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában, hogy új szervezetet hozzon létre a Magyar Madártani Egyesületet (MME). Az alapító tagok nagy ambíciókkal indították útjára a szervezetet, talán nem is sejtve, hogy mi mindent fognak elérni fél évszázad alatt.

Az MME szűk szakmai szervezetként indult, de a vezetők hamar felismerték, hogy nyitni kell, és – nemzetközi mintára – széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése is más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, végül 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítve Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre. Az ekkor már Kelet-és Közép-Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé váló MME 1993-ban a BirdLife International létrehozásában is alapítóként vett részt, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja.

Ma az alapításra emlékezve az MME az 50 év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában, amelyet a BirdLife International főigazgatója, Martin Harper nyitott meg, hangsúlyozva az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben. Az 50 év alatt a 200 alapítóból 10 000 tagot és 40 000 támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált. A tagok 30 területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során 8 szakosztály jött létre, és az MME Ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.

A múzeum nem az a hely, ahol poros emberek poros állatok között porolnak

Józsefváros születésnapján díszpolgári címet kapott a 81 éves Matskási István is, aki a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója volt, 1986 – 2023 között, a Pulszky Társaság tiszteletbeli elnöke. Kiemelkedő kutatója a parazitológiának, számos faj felfedezője, Józsefváros szülötte, és múzeumi, közművelődési szakemberként is egész életében a kerülethez kötődött.

Az ELTE természettudományi karán végzett szakbiológusként, a paraziták, élősködők kutatójaként lett ismert a tudományos világban, miközben karrierje szinte végig a Magyar Természettudományi Múzeumhoz (MTTM) is kötötte.

1965-ben, 23 évesen jöttem a Baross utcai épületbe dolgozni. A Természettudományi Múzeum fontos tudományos kutatóhely is, parazitológiával foglalkoztam a kezdetektől. Néhány évet töltöttem a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA), ott is ezzel foglalkoztam. Még most is a múzeum önkéntese vagyok, nemrég zártam le az általam kezelt gyűjteményt, és folytatom a szakmai munkát.

A FÖLDGÖMB 2023. szeptember-október

Láncfűrésszel nemcsak fát apríthatunk. Vágtam már gleccserjeget is így! Címlapképünk helyszínén, a Föld legnagyobb sósivatagában, a bolíviai Salar de Uyunin a sótömböket szeletelik vele, de azért a mészkő esetében ez kőkemény kihívás. Egy ekkora láncfűrész még a szícíliai maffia, a Cosa Nostra egyik fontos városa, Trapani szomszédságában is csodálatra méltó!

Pont idén fogták el a pont itt 30 évig bújkáló Matteo Messina Denarót, a szervezet fő alakját, az „utolsó keresztapát”, (aki épp lapzártánkkor halt meg a börtönben), de a kézrekerítéshez kapcsolódó jelmezbálon túl a helyi mészkőmetsző gépezet is lenyűgöző. Meg maga a vágott anyag is, ami a bányatelepülés nevét hordozva „custonaci márvány” néven vált világhírűvé. Mélyre szállunk a különleges építő- és díszítőkövek világába, és bár ez sziklán zajló mászást jelent, e számunkban – a kifejezetten erősen tagolt útvonalak mellett – mégis különleges hangsúlyt kapnak a közlekedési eszközök.

Bolíviában a kerékpár lesz a célnak nem mindig megfelelő, ám mégis célravezető jármű – de csak szakavatott és elhivatott pedálossal a nyeregben. Grönland partvidékén – vitán felül – a kajakozás a leginkább odavaló, megfelelő közlekedési mód. Belső- és Közép-Ázsia határán a klasszikus karavánúton, a ma stratégiai közútként működö Karakorum-úton autózunk a Keleti-Pamír vidékén. Az Adriához pedig hogy mennénk másként, mint a Monarchia fénykorában, vonattal zakatolva?! Kellemes olvasást kívánunk a Földgömb legfrissebb lapszámához!

Földgömb 2023. július-augusztus

E szám fő cikkei vulkáni és földmozgásokban, aktív törésrendszerekben gazdag területekhez kötődnek. Szicíliában az Etna lávaalagútjait járjuk, tenger alatti vulkánról is írunk, tragikus iszapvulkán-működést elemzünk – de iszapvulkánokat Azerbajdzsánban is nézünk. Az Andok déli részén, a szabályos tűzhányók lábánál húzódó esőerdőkkel ismerkedünk, a Földön eddig mért legerősebb földrengés színhelyén és a környező vizes vadonban pedig azt is megtudjuk, hol élnek a chilei chungungók! Kellemes olvasást kívánunk!

 

Francsics László: A Gyűrűs-köd rejtett arca  – Mit tud hazánk legnagyobb asztrofotós-távcsöve?

A sokféle világvége mindegyike nagyon fájdalmas lesz

A 2020-as évek hangulatához szorosan hozzátartoznak az emberiséget (akár a létében is) fenyegető veszélyek. De valóban a kockázatok korába léptünk? És ha igen, mi a teendő?A tudományos sajtó után a mainstream médián is végigfutott a hír a napokban a trópusok felől a sarkvidék irányába hőt szállító atlanti-óceáni áramlási rendszer (AMOC)  – ennek egyik eleme a Golf-áramlat – várható összeomlásáról és a kollapszus várható következményeiről. Ahhoz képest, hogy mekkora hatással lenne egy ilyen fejlemény az életünkre, a médiafigyelem korántsem nevezhető túlzottnak; inkább az a furcsa, hogy a szokásos „15 perc hírnév” után a sztori gyorsan lekerült a címlapokról. Hogy hogyan működik ilyen esetekben a közgondolkodás, azt a Ne nézz fel! című film, amelyben a Leonardo DiCaprio által megformált tudós hiába próbálja felhívni a figyelmet egy közelítő kozmikus katasztrófára, viszonylag pontosan bemutatta. De hogyan érdemes a kétségkívül létező, merőben eltérő kockázatokat realitásként, rendszerszerűen kezelni, illetve az átlagember szintjén tudományosan megközelíteni, ha nem akarjuk a homokba dugni a fejünket?

A Golf-áramlat leállása

Mi történik?

Aki közel hozta egymáshoz a felszíni és a víz alatti világot – Jacques-Yves Cousteau

Jacques-Yves Cousteau a XX. század egyik ikonikus alakja, akinek sok mindent köszönhet az emberiség. Felfedezései által megismerhettük, milyen csodás hely a világ, amelyben élünk, kutatásai rávilágítottak, mennyire fontos megóvni környezetünket. Amellett, hogy életét a tengerek, óceánok mélyének kutatásával töltötte, folyamatosan kereste helyét a világban, valamint saját boldogságát és az élet értelmét.

26 éve, 1997. június 25-én halt meg a francia Jacques-Yves Cousteau, aki egész életét a tengerek titkai felderítésének, az óceánok védelmének szentelte, filmjein és könyvein nemzedékek nőttek fel. A csapások és kudarcok nem törték meg, pedig utódjának tekintett kisebbik fia, Philippe repülőszerencsétlenségben halt meg, valamint párizsi szabadidőparkja is csődbe ment.

Egy Bordeaux melletti faluban, Saint-André-de-Cubzacban született 1910. június 11-én. Tízéves korától három évig az Egyesült Államokban élt, itt kezdett búvárkodni, hazatérésük után is órákat töltött a tengerben és a tengerparton. Húszéves korában felvették a Francia Tengerészeti Akadémiára, tiszti kinevezésének megszerzése után pilótának készült.

Földgömb 2023. május-június

A távoli tájakat sokan hajlamosak archaikusan romlatlannak, romantikusan érintetlennek tekinteni – ám a sztereotip kép könnyen csorbát szenvedhet! Az Északkeleti-Kárpátok hegyvidékein nem feltétlenül mindenütt susognak ősfenyvesek. Az erdőirtások sok évszázada tagolják már a hegyhátakat, ám a megélhetéshez legelők és kaszálók is kellenek, a hegyi gazdálkodásra épülő, akár az önellátást is lehetővé tevő berendezkedés pedig minden háborús időszakban jócskán felértékelődik. Ez itthonról nem igazán látszik, mint ahogy az sem, mi minden koncentrálódik most Kárpátalján! Sok más mellett az ukrajnai foci is – csöndes lelátóktól övezve.

A paradicsomi szépséget és békés nagyszerűséget sugalló Hawaii esetében is mellbevágó a messze nem édeni állatvilággal szembesülni, de ugyanígy megdöbbentő egy látszólag érintetlen közeg, a barlangvilág ember által átformált tereinek képe – ha össze tudjuk vetni a mára visszaállított, szinte eredeti állapottal. Sőt, egy megcélzott, várva várt, ezerszer megálmodott, nagy hegy helyszíni látványa is eltérhet az elképzelttől: a bennünk élő ideális kép helyett – főleg időjárási okokból – egészen más körülmények is fogadhatnak. Minderről részletesen írunk e számunkban, hiszen a vonzó helyszínek meglepő, váratlan, esetleg kevésbé csábító elemei is részei az összképnek, ami – megismerve és megértve a részleteket – még figyelemreméltóbbá teszi e helyeket…

A FÖLDGÖMB 2023. május-június