Brüsszel legendák övezte jelképe, a bronz Manneken Pis több mint négyszáz éve, 1619 óta áll már ellen az elemeknek, a város lakói pedig 1698 óta rendszeresen felöltöztetik.
A mindössze ötvennyolc centimétere magas mű az évszázadok során számos másikat inspirált, van azonban köztük egy, ami első látásra teljesen érthetetlennek tűnik:
ez a dán szobrász, Claus Carstensen 2005-ben felavatott bronz műve, a Tisseren, azaz A vizelő,
A második világháború utáni magyar szobrászat egyik legfontosabb alakja, a Görögországból 1951-ben Budapestre érkező Makrisz Agamemnón (1913-1993) négy évtizedes hazai pályája során számos köztéri, illetve kisméretű munkát készített, amik most a budapesti és athéni Nemzeti Galéria mellett a stockholmi Nemzeti Múzeumban, illetve az ország legkülönbözőbb részein láthatók.
Művei közül az elmúlt években kettő is eltűnt az eredeti helyéről: előbb a Várnegyedben, számos tiltakozás ellenére lebontott diplomataház bejáratánál álló Hermészt távolították el, majd az egykori zuglói pártházból lett zeneiskolán lévő nagyméretű domborművet szerelték le. Előbbi pontos sorsa egyelőre nem ismert, utóbbiról azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rövidesen megvalósuló Görögség Háza falára kerül.
A legfontosabb munkáit ez a veszély szerencsére nem fenyegeti, így a budai Széll Kálmán térnél álló Sellős díszkút, a Honvéd térről a Szoborparkba költöztetett A spanyolországi nemzetközi brigádok magyar harcosainak emlékműve, a mauthauseni koncentrációs tábor területén álló Mártíremlékmű, a tatabányai újtelepi temető kolumbáriuma, a szegedi Sellő, valamint a pécsi Szárnyas Niké remélhetőleg még sokáig a helyükön maradnak.
A halhatatlan Dajka Margitnak (1907-1986), a legnagyobb magyar tragikomikának, mindenki Bors nénijének állít emléket Terézváros – olvasható az önkormányzat közleményében, ami hozzátette: máris kiírták a kétfordulós, nyílt művészeti pályázatot, annak reményében, hogy Jókai, Ady, Balassi, Liszt, illetve Radnóti mellett hamarosan Dajka emlékét is köztéri alkotás őrzi majd a kerületben.
Az idei nőnapon jelentette be Soproni Tamás polgármester, hogy az önkormányzat a hosszúlépés.járunk? városi séta szervező cég kezdeményezésére felállítja a VI. kerület első női szobrát. Dajka nemcsak a XX. század legnagyobb magyar színházainak, legemlékezetesebb filmjeinek szereplője volt, de életének jelentős részét is a terézvárosi Lovag utcában töltötte.
Az emlékmű felállítása kapcsolódik a VI. kerületi közterületek megújításához is, azt ugyanis a Terézváros 2030 programban megújuló Bajcsy-Zsilinszky közben tervezik elhelyezni, ami a felújítást követően sétálóutcává alakul.