Best WordPress Hosting
 

Állatvégi döntéseink

A gyógyíthatatlan kedvenceink számára van lehetőség kegyes halált kérni, ennek a döntésnek a meghozatala azonban súlyos lelki terhet jelent.Az elmúlt hónapokban a sajtóban óriási teret kapott az eutanáziáról, az életvégi döntésről szóló vita – emberi vonatkozásban. Gyakran hangzott el az az érv is, hogy míg az állataink számára kérhetjük a kegyes halált, amennyiben gyógyíthatatlan betegek, akkor nekünk, embereknek miért nem adatik meg ez a lehetőség. Azonban mindazok, akik már hoztak meg ilyen döntést életükben, pontosan tudják, mekkora lelki terhet jelent élet-halál urává válni. Azt se gondoljuk, hogy az állatorvosoknak ez is csak egy feladat, olyannyira nem, hogy jogukban is áll visszautasítani az eutanázia elvégzését.

A Magyar Állatorvosi Kamara elnöke sem altat el állatot, ugyanakkor megérti, ha valaki ezt a döntést hozza meg. Gönczi Gábor ismertette a kamara állásfoglalását a témában. Eszerint eutanázia javasolható abban az esetben, ha az állat további élete több szenvedést jelentene számára, mint ha véget vetnek az életének. Az állatorvos felelőssége az eutanázia azon módjának megválasztása, amely a lehető legnagyobb tiszteletet és legkevesebb szenvedést eredményezi. Kívánatos az állat gyors és teljes tudatvesztése, ennek ellenőrzése, azt követően pedig a szív- és érrendszer, valamint az idegi működést gyorsan és véglegesen megállító gyógyszerek használata. A kamara elnöke hangsúlyozta: az eutanázia végrehajtását az állatorvos javasolhatja a tulajdonosnak, ha szakmai szempontok alapján szükségesnek tartja, de ebben a kérdésben egyedül az állattartó, vagyis a tulajdonos, illetve annak megbízottja dönthet. Az eutanázia módját azonban az állatorvos dönti el a mindenkori jogszabályok, valamint az állat és az állattartó érdekeinek figyelembevételével.

A társállatok elvesztését sokszor nagyon hosszú folyamat feldolgozni és kiheverni, de ebben ma már kérhetünk szakszerű segítséget, lelki támogatást is.

Hadházy pert nyert az állatorvosi kamara ellen

A Kúrián nyert a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottsága ellen Hadházy Ákos független képviselő, így jogerősen megsemmisítették az ellene hozott elmarasztaló határozatot. Hadházyt még Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási biztos jelentette fel 2021-ben, mert hiába szüneteltetette praxisát a parlamenti munkái miatt, a tulajdonában álló rendelőbe Budai szerint ez idő alatt alatt is bejárt helyettesíteni, műtéteket is végzett.

„Sokáig nem történt semmi, majd az első fok (a megyei etikai bizottság) felmentett, hiszen semmi törvénytelen nincsen abban, hogy a kollégáimnak hála van egy állatorvosi rendelőm, ami működik . Másodfokon viszont – érzésem szerint talán jobb meggyőződésük dacára és hosszas toporgás után – 600 ezer forint pénzbírsággal elmeszeltek. A parlamenti választások előtt egy hónappal, így Budai Gyula és a propaganda harsoghatta világgá a szörnyű bűnömet” – számolt be Hadházy Ákos a kálváriájáról, aki ezután bírósághoz fordult és már első fokon nyert, azonban a törvényszék ítéletével nem volt teljesen elégedett, mert a kamara első hibájánál megtorpant és nem foglalkozott a többi orvoslásával.

„A másodfokon eljárt Kúria döntött. Fellebbezésemnek helyt adtak, a kamarai határozattal együtt megsemmisítették a közigazgatási bíróság elsőfokú határozatát is. Mondván, hogy az összes, a keresetben hivatkozott fogyatékossággal kapcsolatban is dönteniük kellett volna. Szépen ki is fejtették, hogy mik ezek és, hogy mi a helyes irány. Így a végén nem én fizettem 600 ezer forintot, hanem a kamara fizetett 600 ezer forint perköltséget” – írta Hadházy.

Veszettség miatt figyelmeztet a Magyar Állatorvosi Kamara és a Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai az év eleje óta kutyánál és aranysakálnál is igazolták a veszettség fertőzöttséget, közölte a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK).

Az ukrán határ közelében kimutatott újabb fertőzések miatt a MÁOK és a Nébih felhívja az állattartók figyelmét a veszettség elleni védőoltás és a megelőzést biztosító előírások betartásának fontosságára.

A Nébih laboratóriuma 2024. január 1-jén Tiszabecsen elhullott kutyánál, majd január 3-án Jánkmajtis községnél diagnosztikai célból kilőtt aranysakálnál állapította meg a veszettség fertőzöttséget. Mindkét település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, az ukrán határ közelében.