Archívum címkék: Messziről jött ember

A befagyasztott EU-s pénzekért szükséges munka dandárját már elvégezte a magyar kormány, még sincs előrelépés, holott szorít a határidő és a felhasználás adminisztratív követelményei. Ha már eljutottak az út kétharmadáig, miért toporog Budapest és Brüsszel? – erről szól a podcast.

Példátlan döntések és intézkedések kísérték az Orbán-kormány és az Európai Parlament elmúlt tizennégy évét. Miközben az európai közösség képviselő-testülete a választásra készül, összegyűjtjük, milyen csatákat vívott egymással és miért harcolt a két fél. Központban a jogállamiság és a pénz.

Vegyes a mérleg, ha az Európai Unió tagjaként eltelt húsz évre tekintünk vissza — ebben egyetért szinte minden elemző. De abban is, hogy egy történelmi igazságtalanságot orvosolt belépésünk az európai közösségbe, és csak a szélsőségesek vitatják azt, hogy rajtunk múlt, eddig mit hoztunk ki belőle.

Az Európai Unió költségvetésén kívüli pénzeszköz haszonélvezője Ukrajna, a kifizetések blokkolásával azonban mégsem szomszédjának okoz kárt Magyarország. A vétó az európai közösség többi tagállamát sújtja, az indokok pedig több morális kérdést is felvetnek – derül ki podcastunkból.

A kormányoldali kritikákkal szemben sem kötelező nem lesz befogadni a menekülteket, sem fejpénzt nem kell fizetni az elmulasztásáért az EU új migrációs paktuma értelmében. Van harmadik opció is, amelyből még profitálhat is a szolidaritást így vállaló tagállam – derül ki podcastunkból.

Ismét ringbe száll az Európai Bizottság elnöki posztjáért Ursula von der Leyen, de esélyeit ronthatja két ügy, amelyek nemrég láttak napvilágot. Az egyik a Covid-járvány idején történt vakcinabeszerzést, a másik egy tanácsadói kinevezést érint. Podcastunkból részletesen megismerheti a vádakat.

Legkésőbb a következő hétéves költségvetési ciklusról kezdődő egyeztetésig megoldást kell találni arra az ellentmondásra, hogy a tagállami szuverenitást biztosító vétójog az egységes fellépés és a gyors döntések akadálya lett. Egy 22 oldalas tervezetben keresi a lehetőségeket az Európai Bizottság.

A korábbiaknál csendesebben, kisebb hírveréssel zajlott a múlt heti EU-csúcs Brüsszelben, de ha a hangos viták most el is maradtak, fontos döntések születtek Ukrajna vagy a bővítés témájában. Katonák küldése, a védelmi hadiipar, Bosznia tagsági esélyei – ezekről beszélünk a podcastban.

Sokszor bírálja a magyar kormányfő az uniós döntéshozókat, hogy nem tudnak lépést tartani az amerikai és kínai gazdasági fejlődéssel, emiatt versenyképességben lemarad a kontinens. Az EU állam- és kormányfői megtették az első lépést, egy fejlődési terv kidolgozására kérték a volt olasz kormányfőt.

Ajánlást fogadott el az Európai Parlament jogi bizottsága arról, hogy pert indítsanak az EU “kormánya” ellen, mert szerintük túl engedékeny volt a magyar kohéziós 10 milliárd euróról hozott pozitív döntéskor. A podcastban körbejárjuk, mekkora az esélye és kockázata egy ilyen eljárásnak.

Még csak terv formájában létezik az Európai Védelmi Ipari Program, de annyi már most látszik belőle, hogy kényes választás elé állítja majd a magyar kormányt. A podcastban körbejárjuk a NATO európai pilléreként emlegetett elképzelést, amely az Európai Unió közös biztonságát szolgálná.

Jól használta ki az időt és a pozíciót is az elmúlt öt évben az Európai Bizottság elnöke, akinek első jelölése nem volt zökkenőmentes 2019-ben, mondja brüsszeli tudósítónk a podcastban, amelyben arról is beszélünk, ki örül nagyon és ki kevésbé annak, hogy várhatóan helyén marad a bizottsági vezető.

Több folyamat ér össze, amikor az Európai Unió több tagállamában utcára vonulnak a mezőgazdasági termelők. A belvárosi úttestre tejet, trágyát borító traktorok pár évtizede mindennapos látványnak számítottak. A podcastban beszélünk arról, hogy miért tűntek el és tértek most vissza.

Szóba kerül

A múlt heti EU-csúcs hírei mellett eltörpült az a bejelentés, hogy a Fidesz EP-képviselői a választások után az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába ülhetnek. A podcastban körbejárjuk, hogyan születtek a múlt heti döntések, és miért lehet elégedett mindenki.

Vörös vonalat lép át a magyar kormányfő, ha megvétózza az Ukrajnának szánt EU-s pénzügyi támogatást – mondta több magas beosztású diplomata brüsszeli tudósítónknak. Mi várható a találkozón, mi lehet az esetleges vétó következménye, és valóban Amerika térnyerésétől fél-e a magyar vezetés? Podcast.

Magyarország volt a téma az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén, ahol a magyar kormányfő mellett az Európai Bizottság elnökét is kritizálták. Podcastunkban körbejárjuk, kettejük közül ki van inkább célkeresztben, miért került újra napirendre a magyar kormány és az Ukrajnának szánt támogatás.

Nemcsak a megváltozott geopolitikai helyzet miatt lesz más az idei EP-választás, mint a megelőzőek voltak, hanem azért is, mert az utóbbi évek válságai során az uniós vezetés hatékonyságot tudott felmutatni. Ez pedig a renitens tagállami kormányokat is váratlanul érte – mondja brüsszeli tudósítónk.

„Van rá esély, de nem valószínű” – mondta brüsszeli tudósítónk, amikor podcastunkban a magyar kormányfő váratlan új lehetséges pozíciójáról beszéltünk. Bár a poszt ceremoniális, főleg a szóban forgó időszakban, a lehetőség beindíthat olyan folyamatokat, amelyekből a magyar kormány vesztesen jön ki.

A városok, települések közvetlen támogatásának lehetőségét mérte fel pár hónapja a Political Capital kutatása, melyben brüsszeli tudósítónk is részt vett. Nemcsak itthon vált politikai fegyverré vált a kormányok kezében az EU-s források elosztása, de lenne megoldás erre, ha lenne a közös akarat is.

A soros magyar elnökség idején két olyan döntés végrehajtása is időszerű lesz, amelyeket a magyar kormányfő ellenzett vagy megvétózott. Még nem tudni, hogy Orbán Viktor kihasználja-e a helyzetet saját politikai érdekeinek érvényesítésére vagy biztosítja a pozíciótól elvárt semlegességet.