Ha valaki korábban – hozzám hasonlóan – esetleg nem merült alá a terebélyes puzséri életmű legmélyebb bugyraiba, és kevéssé ismerte a neves médiaszemélyiség spirituális oldalát, első pillantásra akár meg is lepődhetett a Metafizika tavaly év végi megjelenésén. Ebben a vaskos és ránézésre is barátságtalan, fekete könyvben ugyanis a szerző nem kisebb feladatot tűz maga elé, minthogy kifürkéssze létezésünk végső titkait.
Valójában persze nincs ebben semmi meglepő, sőt, akár sorsszerűnek is nevezhetnénk a kötet megszületését. Elvégre Puzsér Róbert természetes hangfekvése mindig is az emelt hangú kinyilatkoztatás volt, amiből szinte magától értetődően következik, hogy nemcsak a politika, a kultúra és a közerkölcsök terén rendelkezik ellentmondást nem tűrő válaszokkal, de olyan témákban is, mint a lélek halhatatlansága, az Antikrisztus eljövetele, vagy épp Auschwitz üdvtörténeti értelme. A világegyetem nem tud olyan gyorsan tágulni, hogy az ő szigorúan fürkésző tekintete előtt bármi rejtve maradhatna.
Karácsony Gergely, Orbán Viktor és Hajdú Péter tehát fellélegezhet egy pillanatra, mert a Metafizika elolvasása világossá teszi: nemcsak az ő helyük van atombiztosan kijelölve a puzséri világrendben, de a kvarkoktól a fekete lyukakig gyakorlatilag nincs olyan eldugott szeglete az univerzumnak, ami ne lenne itt beárazva néhány jól irányzott mondattal.