Az európai jó gyakorlatokat figyelmen kívül hagyja, a fejlődést nem szolgálja, a betegek orvosokba vetett bizalmát nem növeli, az őszinteséget nem támogatja, ráadásul nem is transzparens az új orvosetikai kódex és ügyrend – állítja Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kollégiumának vezetője.
Új etikai szabályozás azért készül, mert a kötelező tagság felszámolásával a MOK-tól az etikai ügyek lefolytatásának feladatát is elvették. Az etikai eljárások lebonyolításával az eddig az egészségüggyel kapcsolatban csak véleményező feladatot ellátó, jelenleg a Belügyminisztérium alá tartozó Egészségügyi Tudományos Tanácsot (ETT) bízták meg, amihez új orvosetikai kódexet is írnak. Az ETT által elkészített orvosetikai kódex már a testület honlapján is elérhető, kérdésünkre pedig Mandl József elnök azt írta, a kódex összeállítói és írói a tanács elnökségének tagjai, bizottsági elnökei és titkárai voltak. A készülő szöveget a kamara véleményezhette, de a megírási folyamatban tevékenyen nem vehetett részt.
A magyar-angol kettős állampolgárként két ország három kórházában dolgozó Hegedűs Zsolt ortopéd főorvosként nyolc éve foglalkozik egészségügyi szakpolitikával, és azt mondja, nem ördögtől való, hogy egy országban függetlenítik a kamarától az etikai eljárásokat, éppen azért, hogy a testület ne legyen egyszerre ügyvéd, ügyész és bíró. Csakhogy a készülő kódexben nem látszik, hogy nyíltabb, átláthatóbb és a politikától teljesen független etikai bizottságok jönnének létre, hanem még zártabb, a kórházigazgatók által kijelölt és jóváhagyott bizottsági tagok járnak majd el az etikai ügyekben – zömében szubjektív alapon. Az orvos súlyos véleményt fogalmaz meg: