Best WordPress Hosting
 

Háziorvosok ellenőrzése: adminisztratív hibákról beszél a Magyar Orvosi Kamara

Értetlenségének adott hangot a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, Keczéry Attila amiatt, hogy az utóellenőrzések alkalmával is találtak hiányosságokat a népegészségügyi központ, illetve az egészségbiztosító szakemberei a látókörükbe került háziorvosoknál – írja a Népszava. A portál cikke alapján a héten mi is beszámoltunk arról, hogy a Belügyminisztérium adatai alapján csak részben volt hatásos a háziorvosok tavalyi ellenőrzése; a bejelentés nélkül érkező ellenőrök ugyanis számos esetben nem találtak rendelést, sőt, rendelőt sem. Az első ellenőrzés idején csak az alapellátók harmadánál nem bukkantak hiányosságokra. Ám egy későbbi utóellenőrzés idejére sem sikerült maradéktalanul kijavítani a korábban feltárt problémákat. Az újra vizsgált mintegy 1452 telephelyen, amit 401 háziorvosi szolgáltató működtetett, a rendelők 12 százaléka továbbra sem volt megtalálható, és az ellenőrzés időpontjában hiába volt éppen betegfogadási idő, 39 százalékukban nem zajlott orvosi ellátás.

Keczéry Attila elmondása szerint amikor ők április elején találkoztak a Belügyminisztérium munkatársaival, akkor ezeket az adatokat ismertették velük is, annyi különbséggel, hogy a feltárt hiányosságokat az utóellenőrzés idejére az érintettek már szinte teljes mértékben korrigálták.

A vizsgálattal feltárt hibák jó része adminisztratív probléma volt, mert a több telephellyel rendelkező orvosok hiába jelezték a hatóságoknak, ha valahol már megszűnt a rendelésük, ezt nem rögzítette az Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartása (ESZENY) – írja a Népszava. Az adatrögzítő rendszerbe ügyfélkapun keresztül lehet belépni, és ott tudja a háziorvos a munkájával kapcsolatos adatokat közölni. De Keczéry Attila szerint annyira bonyolult a rendszer, hogy maguk a kormányhivatali dolgozók, a volt ÁNTSZ munkatársai is csak nehezen tudják azt használni.

Pontokba szedte a MOK, mi a baj az ügyeleti rendszerrel

A MOK háziorvoscsoportja ismét 25 pontba szedte, és március elején elküldte az egészségügyi kormányzatnak az átalakított háziorvosi ügyeleti rendszerrel kapcsolatban megoldandó problémákat – írja hétfői cikkében a Népszava.

A lap emlékeztet: a kamara tavaly áprilisban is jelezte az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatos aggályaikat, ám arra nem kaptak hivatalos reagálást. Február utolsó napjaiban Porcsalmán az ügyeleti ellátást követően meghalt egy egyéves kisfiú, és a MOK a sajtóhírek és egyéb információk begyűjtése után úgy véli, felmerül a rendszerhiba lehetősége.

A Népszava kiemeli a MOK 25 pontjának legfontosabb elemeit. Így például a korábbiaknál harmadával kevesebb ügyeleti pont működik, ez több helyen megnövekedett várakozást, hosszú betegsorokat vagy indokolatlan mentőküldést okoz. Mint írják, sokszor 1,5–2 órát is kénytelenek várni lázas gyerekükkel a szülők, mire orvossal találkozhatnak. Megoldásként azt javasolja, a MOK, hogy az ünnepnapokon több ügyelet működjön párhuzamosan dolgozó orvosokkal és teljes személyzettel.

Van, hogy egy rossz monitor miatt kell a száz kilométerre lévő kórházba menni

Kemény állításokat fogalmaz meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) abban a tanulmányban, amelyet február közepén adott át a Belügyminisztérium számára.

Miért fontos ez? A dokumentumban a hazai egészségügy főbb kihívásait gyűjtötték össze, a megállapítások között több rendkívül súlyos állítás is szerepel. 

Az orvosok 38 százaléka egy klinikailag validált szűrőskálán is mérhetően diszfunkcionális pszichés állapotban van. A MOK szerint ennek többek között az az oka, hogy a járvány után orvosellenes központi kommunikáció alakult ki, az orvosokat sokszor megszégyenítő helyzetbe hozzák, ami rombolja az orvos-beteg kapcsolatokat.

MOK: néhol extrém orvoshiány van, máshol egyszerűen csak hiány

Sajtótájékoztatót tartott szerdán a Magyar Orvosi Kamara, amelynek főtitkára, Svéd Tamás azt mondta a Telex tudósítása szerint, hogy

Érdemben nincsenek tartalékok a rendszerben, jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben.

A lap azt írja, a  MOK február közepén tett közzé egy közel száz oldalas munkaanyagot. A dokumentum célja az volt, hogy az elnökség visszajelzést adjon a tárcáért felelős miniszternek az egészségügyi átalakítás hatásairól. A közel ötezer orvos által kitöltött munkaanyagban felmérték, hogyan érzik magukat a dolgozók. A dokumentumban javaslatokat is megfogalmaztak, amikről február végén a kamara vezetése közel három órán keresztül egyeztetett Pintér Sándorral és a Belügyminisztérium egészségügyi vezetésével.

„Csoda, hogy még élnek” – így működik a telemedicina, ami forradalmasíthatja a háziorvosi ellátást

Doktornő a képernyőn

– Kiakadt a műszer. Olyan magas lehet a vérnyomása, hogy azt már nem bírja. A buszon mennyit mért az asszisztens?

– Hát, úgy 220 körül. Adott is egy gyógyszert, hogy az azonnal leviszi.

A MOK az ügyeleti rendszerben is ragaszkodik a szabályok betartásához

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) ragaszkodik a szakmai szabályok betartásához, a betegek biztonságos ellátásához a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti rendszerben is – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

Azt írták, a Magyar Orvosi Kamarát olyan, a betegágyak mellett dolgozó orvosok, egészségügyi szakemberek alkotják, akik elkötelezettek a hivatásuk iránt, a MOK kizárólag szakmai szempontok alapján fogalmazza meg véleményét, és ha a gyógyítás feltételeinek romlását észleli, azt a jövőben is jelezni fogja. Úgy látják, az új ügyeleti ellátási rendszer továbbra sem problémamentes.

A hibák orvoslását az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a kamara egyaránt kezdeményezte, és a MOK háziorvosi munkacsoportja segíti a folyamatot – tették hozzá.

Átvezényléssel fenyegetik az érdi háziorvosokat

Más megyében történő átvezényléssel fenyegetik azokat az érdi háziorvosokat, akik nem hajlandóak ügyeletre jelentkezni – írja a Népszava egy birtokába jutott levél alapján, amelyet az ügyeletek irányításával megbízott Országos Mentőszolgálat (OMSZ) egyik munkatársa jegyzett, aki azt is kilátásba helyezte az irományában, hogy „feladatot negligálókat összeírják és a névsorukat leadják”.

Pest vármegyében, ahova Érd is tartozik, alig két hét múlva vezetik be a korábban nagy vitákat kiváltó új ügyeleti rendszert, amely ellen számos háziorvos tiltakozott.

Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi csoportjának vezetője azt mondta a  lapnak, hogy Pest megyében az elmúlt napokig egyetlen háziorvos sem írta alá az OMSZ által ajánlott szerződést.

Időpontot kér Pintér Sándorhoz a MOK-elnök

Tudja, hogy sokak számára ijesztően hathatnak a szavai – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában a Magyar Orvosi Kamara elnöke azzal kapcsolatban, hogy nemrég egy interjúban úgy fogalmazott: „aki teheti, kezdjen el takarékoskodni az egészségügyi ellátásra”.

Álmos Péter hozzátette: ez  jó példa arra, hogy milyen nehéz árnyalt üzenetet átadni, hiszen a fentebbi mondata egy egyórás interjún hangzott el, és az ezt követő mondatait senki nem idézte.

A MOK-elnök szerint egy nagyon aggasztó jelenségről van szó, és nagyon fontosnak tartja a kamara, hogy a lakosság hozzáférjen az egészségügyi ellátáshoz, ami megfizethető is, viszont ez nem realitás, tette hozzá.

Álmos Péter, a MOK új elnöke: Nehéz lesz

A küldöttek arra szavaztak, hogy folytassuk az előző négy év független és autonóm törekvését. Cél, hogy a Magyar Orvosi Kamara megtartsa azt a létszámot, ami Európában is egyedülálló egy nem kötelező tagságú testületben – mondta Álmos Péter, a MOK szombaton megválasztott új elnöke sajtótájékoztatón.

Nehéz lesz

– ismerte el az új elnök, de szerinte az orvosok nagy része belátja majd, szükség van a kamarára, mert ez az egyetlen orvosokat tömörítő testület, ami képes az érdekeiket képviselni. Álmos Péter elmondta, melyek a kamara legfontosabb feladatai. Fontos szerepet kap az érdekérvényesítés, itt az orvosi bérrendszert emelte ki.

Megválasztották a Magyar Orvosi Kamara új elnökét

Álmos Péter jelenlegi alelnököt választotta elnöknek a Magyar Orvosi Kamara Országos Küldöttközgyűlése szombaton. 192-en szavaztak érvényesen, ebből  109 szavazatot kapott Álmos, a másik jelöltre, Kozma Gáborra  83-an szavaztak.

Álmos négy év után váltja a MOK elnöki posztján Kincses Gyulát, aki idén nem indult.

Megszavazták Álmos Péter két alelnökét is: Böszörményi-Nagy Gézát és Meglécz Katalint. A fogorvosokat képviselő alelnök Skapinyelcz Tibor lett, aki Kozma Gábor listáján indult. Az orvoskamara főtitkárává Svéd Tamást választották.

Kozma Gábor háziorvos, MOK-elnökjelölt: Nem vagyok a kormány embere

Elnököt választ a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombaton. Egy valami biztos: új orvos vezeti majd a testületet, ugyanis Kincses Gyula mostani elnök nem méretteti meg magát. Egy pszichiáter és egy háziorvos közül kerül ki az új elnök.

A MOK egész szombaton ülésezik, maga az elnökválasztási szavazás csak délután, a program végén várható. Az új elnökről várhatóan a délután 5-re meghirdetett sajtótájékoztatón számolnak be.

Az egyik jelölt Álmos Péter, aki a jelenlegi elnökség egyik alelnöki pozícióját tölti be. A szegedi pszichiáterrel pénteken interjút közöltünk, amelyben többek között a programjáról is beszélt, valamint a Kincses-elnökség négy évéről. A másik jelölt Kozma Gábor háziorvos. Őt is megkérdeztük, megválasztása esetén mit tervez a következő négy évre, és lapunknak beszélt arról is, nem Takács Péter államtitkár kérte fel, hogy induljon az elnökválasztáson.

Álmos Péter MOK-elnökjelölt: Orbán Viktor harmadik ígérete soha nem teljesült

Miért döntött úgy, hogy elindul az elnökségért?

Az elmúlt ciklusban úgy láttam, hogy jó irányba tartunk, és elértünk olyan célokat, amelyek évtizedek óta vágyai voltak a kamarának, illetve az orvostársadalomnak: a hálapénz kivezetését és az orvosbérek rendezését. Nagyon kapacitáltuk Kincses Gyulát, hogy folytassa, akár egy részben megújuló csapattal. Magam úgy terveztem a következő időszakot, hogy a klinikai munkában és a kutatásban leszek főleg aktív. Nem szerepelt az eredeti terveim között a MOK elnöki pozíciója, de nyáron elkezdtünk beszélgetni arról, ki indul tovább a csapatból. Fontosnak tartottuk, hogy az általunk képviselt irányvonal menjen tovább, mert elindult egy megújulás, még akkor is, ha a Covid-járvány rengeteg energiát, figyelmet elvett ettől. Felelősséget is érzünk a kamaráért abban a helyzetben, amiben most van. Ezért is szerettük volna, hogy részben maradjon, részben újuljon meg a csapat. Kincses Gyula sokat hezitált, de végül úgy döntött, nem indul el. Ezt elég későn döntötte el, így meglehetősen kevés idő maradt eldönteni, ki az, aki tud akkorát fordítani az életén, hogy a kamarai tevékenységét helyezze előtérbe. Végül én tudtam ezt vállalni. Úgy gondolom, olyan terveim vannak, melyek előnyére válhatnak a kamarának. A legfontosabb a tagok megtartása és megszólítása lesz, miközben továbbvisszük a független kamarai irányvonalat.

A 2019-ben megválasztott csapatból, az Újratervezés orvoscsoportból nem mindenki indul újra. Lemorzsolódott, szétzilálódott a csapat?

Itt vannak a Magyar Orvosi Kamara hivatalos elnökjelöltjei

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jelenlegi alelnöke és Kozma Gábor,  korábbi titkár indul a kamarai elnöki tisztségért – közölte a minap a szakmai szervezet a honlapján. A MOK a november 25-i Országos Választói Küldöttközgyűlésen szavaz az új elnök és további tisztségviselők személyéről.

Kincses Gyula, a MOK leköszönő elnöke a múlt héten jelentette be távozását a tisztújításhoz kapcsolódóan a közösségi médiában a következő szavakkal:

Bár az elnökség tagjai egységesen maradásra akartak bírni, nem indulok a november 25-i választáson.

Kincses Gyula távozik az orvosi kamara éléről

Bár az elnökség tagjai egységesen maradásra akartak bírni, nem indulok a november 25-i választáson

– ezt írta ki a Magyar Orvosi Kamara Facebook-oldalára a testület elnöke. Kincses Gyula posztjában felidézi, hogy négy évvel ezelőtt az Újratervezés csoport hívására hagyott fel a nyugdíjas élettel, hogy közösen kezdjék el a Kamara megújítását, újraélesztését. Az akkor kitűzött célok közé tartozott

a hivatás presztízsének megfelelő bér elérése,

Beperelték a Belügyminisztériumot az egészségügyi reformról szóló titkos tanulmány miatt

Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató és Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is tanúvallomást tett kedden a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amelyet a K-Monitor indított a Belügyminisztérium ellen. A civil szervezet a tárca által 2020-ban a Boston Consulting Grouptól (BCG) megrendelt, majd tíz évre titkosított tanulmánynak, valamint az erről szóló szerződésnek a kiadását kéri – közadatra hivatkozva – bírósági úton a Belügyminisztériumtól.

Mivel a tanulmány nem nyilvános, ezért csak sejteni lehet, hogy a benne foglaltak mentén végzi a kormány az egészségügy átalakítását. A K-Monitor szerint elfogadhatatlan, hogy a kabinet úgy próbál átalakítani egy teljes ágazatot, hogy az ezzel kapcsolatos terveit nem osztja meg sem az ágazati dolgozókkal, sem a lakossággal – azokkal, akik a befizetéseiken keresztül nemcsak az egészségügyi rendszer valódi fenntartói, de annak az igénybevevői is.

A 277 millió forintba került, ezeroldalas tanulmányt arra hivatkozva titkosította a kormány, hogy egy döntés-előkészítő anyagról van szó.

„Az új orvosetikai kódex? Visszamegyünk vele 30–40 évet a szocializmusba”

Az európai jó gyakorlatokat figyelmen kívül hagyja, a fejlődést nem szolgálja, a betegek orvosokba vetett bizalmát nem növeli, az őszinteséget nem támogatja, ráadásul nem is transzparens az új orvosetikai kódex és ügyrend – állítja Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kollégiumának vezetője.

Új etikai szabályozás azért készül, mert a kötelező tagság felszámolásával a MOK-tól az etikai ügyek lefolytatásának feladatát is elvették. Az etikai eljárások lebonyolításával az eddig az egészségüggyel kapcsolatban csak véleményező feladatot ellátó, jelenleg a Belügyminisztérium alá tartozó Egészségügyi Tudományos Tanácsot (ETT) bízták meg, amihez új orvosetikai kódexet is írnak. Az ETT által elkészített orvosetikai kódex már a testület honlapján is elérhető, kérdésünkre pedig Mandl József elnök azt írta, a kódex összeállítói és írói a tanács elnökségének tagjai, bizottsági elnökei és titkárai voltak. A készülő szöveget a kamara véleményezhette, de a megírási folyamatban tevékenyen nem vehetett részt.

A magyar-angol kettős állampolgárként két ország három kórházában dolgozó Hegedűs Zsolt ortopéd főorvosként nyolc éve foglalkozik egészségügyi szakpolitikával, és azt mondja, nem ördögtől való, hogy egy országban függetlenítik a kamarától az etikai eljárásokat, éppen azért, hogy a testület ne legyen egyszerre ügyvéd, ügyész és bíró. Csakhogy a készülő kódexben nem látszik, hogy nyíltabb, átláthatóbb és a politikától teljesen független etikai bizottságok jönnének létre, hanem még zártabb, a kórházigazgatók által kijelölt és jóváhagyott bizottsági tagok járnak majd el az etikai ügyekben – zömében szubjektív alapon. Az orvos súlyos véleményt fogalmaz meg:

Pert nyertek Szabolcsban a megfenyegetett háziorvosok

Pert nyertek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a megfenyegetett háziorvosok, az ügyeletben való részvételre kötelező határozatokat a bíróság megsemmisítette – értesült a Medical Online. A lap emlékeztet: a kormányhivatalok tavasszal közigazgatási határozatban kötelezték az új ügyeleti szerződést alá nem író háziorvosokat az ügyeletben való részvételre, egyúttal figyelmeztetésben is részesítették őket. A határozatokat Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei háziorvosok a Magyar Orvosi Kamara által támogatott pertársaságba szerveződve támadták meg.

A Debreceni Törvényszék július 19-én ítéletében megállapította, hogy a kereset alapos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vitatott közigazgatási határozatokat megsemmisítette, és a hivatalokat új eljárás lefolytatására kötelezte.

Kimondta azt is, hogy a szerződés tartalmát – így például a díjazás kérdését, a sürgősségi ellátás feltételeit, az utazási költségtérítést, a helyettesítés rendjét – az Országos Mentőszolgálatnak és a háziorvosoknak közösen kell meghatározniuk.

Kilép a Magyar Orvosi Kamarából a testület korábbi alelnöke

Augusztus elsejével kilép a Magyar Orvosi Kamarából Lénárd Rita – értesült a hvg.hu.

A testület korábbi alelnöke a lapnak elmondta: azért döntött így, mert nem támogatja a jelenlegi vezetést.

Addig nem lesz a kamara tagja, amíg nem lát a vezetésben egy tiszta, transzparens változást

Hivatalos, elkerülnek az etikai ügyek az orvoskamarától

Szeptembertől nem a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hanem az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) dönt az orvosok, fogorvosok és egészségügyi dolgozók etikai ügyeiben. A március 2-án hatályba lépett úgynevezett MOK-törvény már az ETT jog- és hatáskörébe utalta az eljárást, ám eddig nem volt végrehajtási utasítás. A most a Magyar Közlönyben közzétett rendelet nem tartalmaz érdemi újdonságot a társadalmi egyeztetésre benyújtott tervezethez képest, noha bevezetése ellen a MOK tiltakozott, úgy vélte:

az etikai eljárásokat valótlan ürügyet kreálva vette el a kormányzat a 3 nap alatt levezényelt parlamenti döntéssel,

a demokratikusan megválasztott etikai bizottságok helyét a Belügyminiszter irányítása alatt álló szervezet veszi át,

A Belügyminisztérium szerint passzív ellenállásra buzdít a Magyar Orvosi Kamara

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) olyan valótlan állításokat tartalmazó felhívást juttatott el tagjaihoz, amely passzív ellenállásra buzdítva meg akarja akadályozni az orvosi hivatásrend etikai bizottságainak létrejöttét. A MOK azt a hamis látszatot kelti, hogy az új etikai bizottságok valójában államhatalmi szervek

– fogalmazott szombati közleményében a Belügyminisztérium. A tárca szerint „ezzel szemben az új rendszerben kizárólag a hivatásrend tagjai minden külső befolyástól mentesen választhatják majd meg az új etikai bizottságokat”.

Az új rendszerben a korábban közmegelégedésre tevékenykedő etikai bizottsági tagok értelemszerűen folytathatják munkájukat