Jelentősen egyszerűbb lesz január elsejétől szélkerekeket létesíteni – ígéri az energiaügyi tárca a pénteki közleményében. Mint írják, az új évtől
az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően 700 méterre csökken,
a megújított törvényi keretekhez igazodó rendeleti szintű részletszabályok kihirdetésével január elsejével megszűnik a pályáztatási követelmény,
Bűnügyi őrizetbe vettek a rendőrök két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy értéktelen festményekkel szerezték meg egy nyugdíjas nő értékes ingatlanát.
A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint K. Attila és M. Sándor úgy szerezte meg a hévízi ingatlant, hogy azért értéktelen festményeket adtak át az eladónak, akivel elhitették, hogy a képek jelentős értéket képviselnek. Ezzel 60 millió forint kárt okoztak az idős hölgynek. A ház tulajdonjogát az egyik csaló lánya szerezte meg.
Emellett K. Attila több személyt csapott be azzal, hogy nem létező pályázati források elnyerését ígérte, amikhez közel százmillió forintot vett át az áldozataitól különböző költségekre.
A Kétfarkú Kutya Párt derítette ki, hogy a Magyar Jelen című online portált működtető alapítvány korábban több millió forint közpénzhez jutott.
Tizenkét hírszervezet-konzorcium részesült az összesen 14 millió euró összegű, határokon átnyúló projekteknek szánt uniós támogatásból, amelynek célja a hírmédia-ágazat megerősítése az elkövetkező két évben – jelentette be csütörtökön az Európai Bizottság. A Media1 két magyar szerkesztőséget, a 444 és az Átlátszó Erdély nevét is megtalálta az uniós támogatás elnyert nemzetközi konzorciumok tagjait bogarászva.
Közös tartalmat is gyártanak majd a Szabadhírek néven összefogott független vidéki internetes lapok.
Mivel az EU feltételrendszerében a magyar kormány a közelmúltban jóformán csak az igazságügyi részben mutatott előrehaladást, júniusban tovább élesedett a helyzet a felsőoktatás és kutatásfinanszírozás területén. Az EU vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi aggályainak törvényi rendezése nem történt meg, ezért az Európai Bizottság (EB) decemberi határozata továbbra is megtiltja a szerződéskötést a magyar alapítványi egyetemekkel. Mostanra több alapítványi egyetem, a Semmelweis és a Debreceni Egyetem az Európai Unió Bíróságán támadta meg az EB-döntést, az Európai Parlamentben (EP) a fideszes képviselő által szervezett eseményen pedig magyar rektorok arról beszéltek, hogy az EU diszkriminatív eljárása a “békepártisága” és “genderellenessége” miatt bünteti a magyar egyetemeket és diákokat. Ugyanakkor a propagandaállítások mellett ezen az eseményen kormánypárti tisztségviselő – Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő – először mondta ki az, hogy a magyar alapítványi egyetemek “valószínűleg nem vehetnek részt a 2024-25-ös Erasmus- és Horizont-programokban.” A kár mindenképpen sok millió euróra tehető, de a magyar tudományos kutatásfejlesztés és innováció szempontjából felbecsülhetetlen – Kasza Gyula, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem kutatója és kutatócsoport-vezetője megfogalmazásában: “Ez óriási erkölcsi és anyagi veszteség számunkra. Tíz év erőfeszítéseit nullázza le”.
A kormány teremtette KEKVA-probléma
Érdekes egybeesés, hogy nem sokkal korábban, június első napjaiban a magyar kormány megkezdte annak kommunikációját, hogy megállapodás híján az Erasmus és a Horizont programot képes saját költségvetésből is finanszírozni. Túl azon, hogy ez az amúgy is jelentős hiányt produkáló magyar költségvetést terheli, csak részben csökkentené az egyetemek már elszenvedett és egyre csak gyarapodó veszteségeit – az európai kutatási összegekért folyó éles versenyben ugyanúgy hátrányba kerülnek a társult tagként, saját kormányuk finanszírozásában a konzorciumokba csatlakozó magyar tudósok. A magyar kutatók pozíciója így ugyanaz, mint az EU-n kívülről társuló angoloké vagy svájciaké.
Rekord árbevételt hozzott össze a Magyar Jeti Zrt., köszönhetően a sok pályázati pénznek.