Az Európai Bizottság ma, csütörtökön hivatalos eljárást indított annak értékelése céljából, hogy a Facebook és az Instagram mögött álló Meta megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály rendelkezéseit a kiskorúak védelmével kapcsolatos kérdésekben.
Archívum címkék: EU
Szankciók: az EU célba vette az orosz gázt, az Orbán-kormány vétóra készül
Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt bő két évben összesen 13 szankciós csomaggal sújtotta az orosz gazdaságot, ezen belül az energetikai szektort is. Előbb az orosz szén importját tiltotta be, majd az orosz olaj behozatalát is jelentősen korlátozta – emlékeztetnek a portálon.
A Politico információi szerint Brüsszel – a készülő, 14. szankciós csomag keretében – az orosz cseppfolyósított gázra (LNG) vetne ki büntetőintézkedést: a behozatalt ugyan nem korlátozná, viszont betiltaná a már behozott LNG újraexportálását, valamint az uniós országok részvételét a jövőbeni LNG-projektekben Oroszországban.
A Bizottság szerint az intézkedések korlátoznák “az orosz LNG-kapacitás terjedését és így Oroszország bevételeit is”.
Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára
Száz százalékra emeli az Egyesült Államok a kínai elektromos autókra kivetett, jelenleg 25 százalékos vámot, egybehangzó értesülések szerint a lépést magyar idő szerint kedd délután jelentik be.
Miért fontos ez? Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt attól tart, hogy az olcsó kínai elektromos autók elárasztják a piacot és tönkreteszik a hazai gyártókat.
A magas vámot elsősorban arra hivatkozva vethetik ki, hogy a nagyon alacsony árakat a kínai gyártók masszív állami támogatások felhasználásával érik el, vagyis szerintük a verseny egészen addig nem tisztességes, amíg ezt nem ellensúlyozzák.
A háború óta még többet is fogyaszt Európa abból az orosz gázból, amit most szankcionálna
A múlt héten először került napirendre az Európai Unióban az orosz földgáz, konkrétan az LNG (cseppfolyósított földgáz) kereskedelmére vonatkozó szankció. A javaslat alapján az EU-tagállamok továbbra is vehetnének orosz LNG-t, de nem értékesíthetnék tovább.
Míg az orosz vezetékes gáztól a 2021-es 40 százalékról 2023-ra százalékra csökkentette függőségét az EU, az LNG importja nőtt az elmúlt években, írja az Euronews.
Az EU vizsgálni kezdte a kínai napelemgyártók állami finanszírozását, el is álltak a beruházási ajánlataiktól
Kínai napelemgyártó vállalatok vonták vissza uniós beruházási ajánlatukat, miután az EU Bizottsága illegális állami támogatás gyanúja miatt vizsgálatot indított ellenük.
Az EU azzal vádolja Pekinget, hogy állami támogatásokkal juttatja versenyelőnyhöz a kínai gyártókat.
Az uniós vizsgálatok konkrétan egy romániai napelempark építésére és üzemeltetésére kiírt pályázattal összefüggésben indultak meg a Longi Green Energy Technology kínai napenergia-csoport német leányvállalata, a Longi Solar Technologie GmbH ellen, a romániai Enevóval együtt benyújtott ajánlatukkal kapcsolatban. Emellett a kínai állami tulajdonú Shanghai Electric Group két leányvállalata is visszavonta beruházási ajánlatát.
Európánkért díjat kapott Csernyánszky Judit, a Klubrádió munkatársa
Átadták csütörtökön a MÚOSZ Kül- és Biztonságpolitikai Szakosztályának Európánkért elnevezésű díját, amelyet idén Csernyánszky Judit, a Klubrádió munkatársa és Berend T Iván történész, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke kapott.
Magyarok Európáért díjat kapott az Európai Tükör folyóirat szerkesztősége
Szarka Judit, a Békés vármegyei Europe Direct vezetője a másik díjazott 2024-ben.
Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján
A legszegényebb magyar régiókban nőtt az elmúlt időszakban a legnagyobbat az ezer főre eső személyautók száma 2022 és 2016 között az európai unió statisztikai hivatalának friss adatai szerint.
Mi történt? Megjelentek az Eurostat friss adatai arról, hogy az egyes uniós régiókban átlagosan hány autójuk van az embereknek. Uniós szinten átlagosan 560 autó jut ezer lakosra 2022-ben.
Habár a magyar régiók közül egyik sem éri el ezt a szintet, számításaink szerint viszont az összes magyar régió szerepel a 25 legnagyobb növekedést felmutató uniós régió között.*2016 és 2022 között 183 régiót összehasonlítva, mivel 57, főként portugál, lengyel, német és francia régió esetében az egyik évre vonatkozóan nincs adat.
Budapestről küldhet hadüzenetet a kínai elnök a német autógyártóknak
Az AP által megszólaltatott Kína-szakértő szerint Matura Tamás szerint „a magyar kormány Kína utolsó igazi barátja az egész EU-ban” – mondta , a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki úgy véli, hogy „a kínaiak számára most nagyon fontos, hogy olyan országban telepedjenek le, amely az EU határain belül van és barátságos a kínai politikai rendszerrel” – idézi a jelentést az atv.hu.
Az EU-n belüli bázisok létesítésének egyik legnagyobb előnye Kína számára a magas vámok elkerülése. Az AP emlékeztet arra, hogy
az Európai Bizottság a kínai elektromos járművek behozatalára kivetett vámok emelését fontolgatja a jelenlegi 10 százalékról,
Hatályba lépett a médiaszabadságról szóló európai rendelet
A European Media Freedom Act (rövidített nevén az EMFA) az Európai Bizottság szerint új korszakot nyit az Európai Unió médiaszabályozásában.
Döntött az EU: erre költik a befagyasztott orosz vagyont
Az EU beleegyezik, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket 90 százalékban Ukrajna védelmi szükségleteire fordítsák.
Ezt Olaf Scholz német kancellár közölte kedden Lettország, Litvánia és Észtország miniszterelnökeivel közös sajtótájékoztatón mondta Rigában. A német politikus hozzátette: az erről szóló megállapodás jelenleg az összehangolás végső szakaszában van – idézi a portál.
Európában ma konszenzus van abban, hogy az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételeket szeretnénk újból felhasználni. Ez jelentős összeg, évente több milliárdot tesz ki. Egyetértünk abban, hogy ezeknek a pénzeknek a 90 százalékát ukrán védelmi célokra akarjuk felhasználni – jelentette ki a német kancellár.
Politico: Orbán egykori szövetségese győzhette meg Trumpot Ukrajna támogatásáról
Hónapokig tartó huzavona után április 20-án az amerikai Kongresszus alsóháza, a Képviselőház jóváhagyta az Ukrajnának szánt 60,8 milliárd dolláros támogatási csomagot. A késlekedés oka az volt, hogy a Republikánus Párt radikális, Donald Trump volt elnökhöz és jelenlegi legvalószínűbb elnökjelölthöz közel álló szárnya ellenezte a segélycsomag elfogadását; Mike Johnson, a Képviselőház republikánus elnöke ezért hosszú ideig akadályozta, hogy egyáltalán szavazzanak róla – írja összefoglalójában a portál.
Johnson végül beadta a derekát, és szavazás elé vitte az ukrajnai, valamint az izraeli és a tajvani katonai támogatásról szóló törvényjavaslatot. A jelenlegi házelnök szintén közel áll Trumphoz.
Mi történhetett, ami miatt Mike Johnson végül zöld utat engedett az ukrajnai támogatási csomagról tartott szavazásnak, amiről tudni lehetett, hogy amint a Képviselőház elé kerül, a demokraták, valamint a republikánusok mérsékeltebb szárnyának együttes többségével át fog menni a voksoláson?
Magyarország egyedül maradt, Navracsicsék álma a lengyeleknél valósul meg
A brüsszeli közlemény szerint Lengyelország jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatosan 2015 óta folyamatosan felvetődő, és ezért 2017-ben indított eljárásban megfogalmazott aggályok kezelésére.
Lengyelország elismerte az uniós jog elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal szemben, elkötelezett az Európai Unió Bírósága és a strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása mellett, és elismeri a bírói függetlenséget – idézi az MTI.
A 2023-a lengyel kormányváltás és Donald Tusk megválasztása a Varsó és Brüsszel közötti kapcsolatok szélesebb körű normalizálódásához vezetett, amelyek az előző kormány alatt évekig feszültek voltak – írja a portfolio.hu a Financial Times nyomán. Az enyhülés egyik jele volt, hogy Brüsszel beleegyezett a jogállamisági viták miatt befagyasztott 137 milliárd eurós uniós pénzeszköz felszabadításába, és a múlt hónapban 6,3 milliárd euró értékben kifizette az országnak a helyreállítási alap első részletét.
„Azt nem tudjuk, hogy az EU milyen irányba megy, de Magyarország lefele, az fix” – majálisozók a 20 éves EU-tagságról
Magyarország EU-s csatlakozásának 20. évfordulóján arról kérdeztük a majálisozókat, mit adott nekik az uniós tagság.
The post „Azt nem tudjuk, hogy az EU milyen irányba megy, de Magyarország lefele, az fix” – majálisozók a 20 éves EU-tagságról first appeared on 24.hu.
Dömötör Csaba: nem ilyen Európai Unióról álmodtunk
Videóüzenetben értékelte Magyarország EU-tagságát Dömötör Csaba parlamenti államtitkár, a közgondolkodáshoz való hozzájárulást az MTI szemlézte. Eszerint Dömötör azt mondta: húsz évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel várták az uniós tagságot, sokan érezték úgy, annak fontos szerepe lehet abban, hogy egy tragédiákkal terhelt huszadik század után a huszonegyedik század már a magyarok évszázada lesz. Abban az időben az uniós tagság a nagyobb jólét ígérete is volt. És ami épp ennyire fontos, az évszázadok után, amikor rendre rólunk a fejünk fölött kötöttek alkukat, úgy érezhettük, hogy végre egyenrangú tagok lehetünk – elevenítette fel.
Felidézte, hogy a csatlakozás melletti egyik szlogen így hangzott: egység a sokféleségben, ennek azonban mára nyoma sincs. Olyannyira, hogy sokan a nemzetek létjogosultságát is megkérdőjelezik, a kisebbségi véleményt pedig üldözik – mondta. Úgy gondolták, hogy az EU továbbra is épít majd a keresztény hagyományokra, azokra, amelyek megtartották Európát. Ehelyett a kereszténydemokrata politikát már „foltjaiban is alig látni”, elég csak megnézni egy tetszőleges családpolitikai vitát az Európai Parlamentben – fogalmazott a politikus.
Azt remélték, az uniós bővítés véget vet majd Európa megosztottságának. Azonban „kaptunk helyette egy nagy adag kettős mércét”, és sok-sok tapasztalatot arról, hogy egy intézkedés teljesen elfogadható, ha nagy tagállam, de „demokráciapusztító, ha mi alkalmazzuk” – mondta. Az is naiv elképzelés volt, hogy a brüsszeli döntések meghozói számon kérhetőek lesznek. Ehelyett szerinte azt látni, hogy hiába hoz valaki döntést gazdaságilag káros szankciókról, hiába hoz titkos megállapodást vakcinaszállítmányokról, vagy hiába kapják rajta egy koffer pénzzel, alig van következménye.
Ursula von der Leyen a magyaroknak üzent
A magyar emberek erősebbé tették Európát, a magyarok pezsgő kultúrája és a gazdasági dinamizmusa az egész európai uniót áthatja – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Magyarország uniós csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából szerdán. Ursula von der Leyen a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében azt mondta: „húsz évvel ezelőtt végre egyesült a családunk egy közös otthonban”. Magyarország mindig is Európa szívében helyezkedett el – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: a vasfüggöny mögött magyarok nemzedékei harcoltak azért, hogy visszaszerezzék a szabadságukat. „Önök húsz évvel ezelőtt úgy döntöttek, elfoglalják méltó helyüket kontinensünk közepén. Önök Európát választották” – fogalmazott.
Szavai szerint az Európai Unió azóta megerősödött, és Magyarország is számtalan módon gyarapodott: új iskolák, kórházak, autópályák létesültek, és saját fejlesztésű megújuló energiaforrások épültek ki. – Többségük európai uniós forrásból – jegyezte meg.
Húszméteres zászlót lógatott ki a Parlament ablakán a Momentum
Egy húsz méter hosszú uniós és magyar zászlót lógatott ki két momentumos képviselő a Parlament ablakából.
„Húsz éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz. Ebben a húsz évben rengeteget változott Európa és Magyarország is, de egy dolog biztos: hazánknak az EU-ban a helye” – kommentálta az akciójukat Bedő Dávid, aki szomorúnak nevezte, hogy több mint egy évtizede nincs kinn az EU-s zászló a Parlamenten.
„Hogy ezt pótoljuk, ma kilógattunk egy 20 méteres, magyar és EU-s zászlót, hogy legyen EU-s zászló is az ország házán” – tette hozzá.
Medgyessy Péter: Ez egy nagyon jó, dicsőséges menet volt
– Szép emlékként él bennem az a nap, a magyar történelem azon ritka pillanatainak egyike volt, amikor széles körű egyetértés volt az emberek között egy fontos kérdésben – mondta Medgyessy Péter a húsz évvel ezelőtti május 1-jéről, amikor Magyarország kilenc másik országgal együtt csatlakozhatott az Európai Unióhoz. Medgyessy volt akkor a miniszterelnök, ebből az apropóból adott interjút az index.hu-nak.
– Azt vártuk, hogy az uniós tagság elhozza magát a csodát. Ma már egyre inkább azt gondolom, hogy a csoda bennünk van. A csodát mi tudjuk kihozni az országból, rajtunk múlik, hogy ez megvalósul-e. Most ott tartunk, hogy részben megvalósult – fejtette ki gondolatait az egykori szocialista politikus, aki szerint még sok évre van szükség, hogy „teljesen megvalósuljon a csoda”.
Szerinte Magyarország gazdaságilag készen volt, mentálisan kevésbé a csatlakozásra.
Az Európai Bizottság eljárást indított a Facebook és az Instagram ellen
Az Európai Bizottság megtévesztő reklámok és politikai hirdetések miatt vizsgálja a Facebookot és az Instagramot tulajdonló Metát, illetve kifogásolja a cég panaszkezelési rendszerét és az átláthatóság hiányát is.
Meglépte az Európai Bizottság: uniós eljárás indult a Facebook és az Instagram ellen
A Meta a gyanú szerint megsérti a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA) rendelkezéseit.
Mi történt? Az Európai Bizottság ma hivatalos eljárást indított annak értékelésére, hogy a Facebook és az Instagram mögött álló Meta megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) rendelkezéseit. A feltételezett jogsértések a Meta megtévesztő reklámokkal és politikai tartalmakkal kapcsolatos szabályaihoz és gyakorlatához kapcsolódnak, közölte a Forbes.hu-val az Európai Bizottság.
Mi a gyanú? Mint az uniós döntéshozó testület írta: jogsértő lehet, hogy az európai parlamenti választások előtt nem áll rendelkezésre hatékony, harmadik fél által biztosított, valós idejű, a civil párbeszédet és a választások figyelemmel kísérését biztosító eszköz, mivel a Meta épp leépíti a CrowdTangle nevű, valós idejű, a különféle adatokba nyilvános betekintést nyújtó eszközt, és nem is pótolja azt mással. A Bizottság emellett azt gyanítja, hogy az illegális tartalmak jelentésére szolgáló mechanizmus, valamint a felhasználói jogorvoslat és a belső panaszkezelés mechanizmusa nem felel meg a DSA követelményeinek, és a Meta nem nyújt kellő hozzáférést a kutatók számára a nyilvános adatokhoz.