Best WordPress Hosting
 

Amíg Magyar Péter a fideszes EP-listán viccelődött, a nevére került egy NER-közeli cég

Akár jól is indulhatott volna Magyar Péter hétvégéje, most mégis a nevére került tanácsadócég miatt kell magyarázkodnia.

Mi történt? Tanácsadócéget vett a nevére Magyar Péter, a kegyelmi ügybe belebukott, a közéletből távozott volt igazságügyi miniszter, Varga Judit exférje. Az információra a hvg.hu bukkant rá a nemrégiben megjelent Cégközlöny sorai között.

Az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt.-t Császár Dániel, a Miniszterelnökség korábbi helyettes államtitkára alapította 2020-ban, aki bő két éven át a közbeszerzésekért felelt: stábjával ő dolgozta ki a közbeszerzési törvény 2016-os módosítását, ami több ponton is felmentést adott az államnak a pályázati kiírások alól.

Hiába ellenzi Orbán, mégis újrázhat Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élén

A német kereszténydemokraták konzervatívabb politikát várnak tőle támogatásukért, a Fidesz pedig pénzt. Minden egyéb úton Orbán Viktor és pártja ellenezné Ursula von der Leyen újraválasztását.

Mi történt? A Politico hírleveléből derült ki, hogy Ursula von der Leyen újabb ciklusra készül az Európai Bizottság (EB) élén. Hétfőn Berlinben ülésezik a Kereszténydemokrata Unió (CDU), ami őt fogja jelölni a tisztségre, és délután fél 1-kor sajtótájékoztatón tesznek erről bejelentést.

Mi áll a háttérben? Von der Leyen, aki korábban német védelmi miniszter volt, 2019-ben váratlanul lett az EB elnöke, de hamar olyan kihívásokkal találta magát szembe, mint például a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja. A jobbközép Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjeként – amely jelenleg is vezet a felmérésekben a júniusi európai parlamenti választások előtt –, Ursula von der Leyen újabb öt évre biztosíthatja pozícióját, ha elnyeri az uniós vezetők támogatását és az új parlament többségét. A 65 éves von der Leyent várhatóan hivatalosan a német CDU fogja jelölni, és valószínűleg a görög Új Demokrácia és a lengyel Polgári Platform is támogatná. Jelölése az uniós tisztviselők és diplomaták körében felmerült spekulációkra reagál, és széles körű támogatottsága van egy második ciklusra, már amennyiben bármely szélsőségesebb jelölttel kell felvennie a harcot.

Ursula von der Leyen második ciklusra készül az Európai Bizottság élén

Ursula von der Leyen hétfőn Berlinben, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ülésén jelenti majd be terveit, hogy az uniós választásokat követően egy második ciklust is elvinne az Európai Bizottság élén, írja a Guardian.

A lap cikke szerint a 65 éves politikus az előző évben nagyon óvatos volt a nyilvánosság előtt ebben a témában, és minden erre vonatkozó kérdést próbált megkerülni.

Hétfőn viszont sajtóértesülések szerint bejelenti, hogy harcba száll a poszt megőrzéséért. A Guardian szerint egyik kihívója majd Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke lehet a nyáron.

Krekó Péter: Ez az ügy az Orbán-rendszer alapjait fenyegeti

Meg még nem roppant a NER, de látványosan küszködik azért, hogy megőrizzen valamit abból az értelmezési monopóliumából, aminek választási sikereit köszönheti – állítja Krekó Péter politikai pszichológus, politológus, az ELTE habilitált egyetemi docense. A Political Capital igazgatója azt mondja, idén sem kell világvégét kiáltani, de a világbéke bizonyosan nem jön el. Interjú a kegyelmi botrány belpolitikai hatásairól, 2024 választásainak jelentőségéről, és arról, milyen geopolitikai változásokra érdemes felkészülni.

Forbes.hu: Mit jelez a kegyelmi botrány a rendszernek?

Krekó Péter: Két dolgot mindenképpen. Egyrészt, hogy egy ilyen monolit hatalmi berendezkedésben is lehet politikai következménye a normasértéseknek – amitől már eléggé elszoktunk az utóbbi években. Másrészről, hogy most olyan időszak következik, amikor a belpolitika szerepe felértékelődik. Orbán Viktornak és a rendszernek az utóbbi években a belpolitikai kihívások hiányában nagyon sok ideje volt külpolitikai kérdésekkel foglalkozni, és ezért is tudott a rendszer a külpolitikai kalandozásokba kezdeni a világ minden részén, az Egyesült Államoktól kezdve Csádon át Izraelig és Kínáig, mindenfelé. Ennek most egy időre bizonyosan vége.

A nagyobb minimálbér-emelése nem az EU, hanem a magyar munkaadók és szakszervezetek szándéka

A magyar médiát is körbejárta a hír, hogy egy uniós szabály miatt jelentősen emelni kell itthon a minimálbért, majd pedig arról is jelentek meg cikkek, hogy Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is erről beszélt egy szakmai rendezvényen. Ahogy azonban arra a Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős szóvivője emlékeztetett a Telexnek adott nyilatkozatában, ez a szabályozás nem kötelezi ilyesmire a tagállamokat.

Rolek a múlt héten a HRportal.hu tudósítása szerint arról beszélt, hogy egy EU-s rendelkezés miatt a minimálbért a medián kereset 60 százalékára kell emelni, ami olyan ütemű emelkedést vetít előre, amit a magasabb bérkategóriában dolgozó munkavállalók bérfejlesztése nem fog tudni lekövetni. A magyar médián február elején az Economix.hu cikke nyomán ment végig az az információ, hogy EU új, 2024. november 15. hatályba lépő irányelve szerint a bruttó átlagbér 60 százalékában „kötelesek” megállapítani az uniós országok a minimálbért.

Ilyesmiről azonban szó sincs. A szóban forgó uniós irányelv a tagállamokat csak arra kötelezi, hogy alakítsanak ki egy követelményrendszert, amely alapján megállapíthatóvá válik, hogy az adott országban hatályos minimálbér „megfelelő” nagyságú-e. Arra viszont nem, hogy egy megadott mutatóhoz zárkóztassák fel a legkisebb törvényileg kötelező béreket. A Telex cikkében idézett jogszabály külön meg is említi, hogy az irányelv nem érinti a tagállamok minimálbér-megállapításra vonatkozó hatáskörét. 

Bejelentették: nulla százalékos hitelkamat jön a 900 milliárdos EU-s pénz pályázataihoz

Nagy Márton bejelentette, hogy mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható a következő hónapokban. Két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesznek, a kamatláb nulla százalékos.

Mi történt? Kedd reggel sajtótájékoztatón mondta el Nagy Márton, hogy a következő hónapokban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében összesen mintegy 910 milliárd forint EU-forrás meghirdetése várható – írta meg a Portfolio. Ezekből két pályázati keretösszeget már jövő héten közzétesznek, a vállalkozásfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó hitelnél pedig nulla százalékos kamatlábról határozott a nemzetgazdasági miniszter.

Mi lesz a menetrend? A jövő héten azt a két pályázatot jelentik be, amelyek már márciusban indulnak. Az egyik pályázat a vállalkozásfejlesztési prioritáshoz tartozik, 130 milliárd forintos lesz a keretösszege, a másik az aktivitásnövelési prioritáshoz tartozik és 130-150 milliárd forint körüli kerettel várható. Nagy azt is elmondta, a következő negyedévekben újabb programokat jelentenek be, és azt szeretné, hogy a 900 milliárd forint a jövő év közepéig el is fogyna.

Szijjártó a Harvardon panaszolta el, hogy Európában Putyin barátjának tartják

A Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén vendégeskedett pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A külügyi tárca tájékoztatása szerint itt mások mellett a múlt heti EU-csúcson elfogadott ukrajnai segélycsomag megszavazásának hátteréről fejtette ki véleményét, igaz, továbbra sem derültek ki részletek arról, hogy mért ment szembe a kormány az általa az utolsó pillanatig hangoztatott elképzelésével.

Szijjártó ehelyett arról beszélt: szerinte gyakran előfordul, hogy a kormány „felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi”. Szerinte ez azt mutatja, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az észszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és „a helyzet folyamatosan romlik”.

Ha előterjesztünk egy ilyen igényt, akkor nem az a válasz, hogy vitassuk meg, tanulmányozzuk, hogyan találhatunk megoldást, hanem Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket

Közel 300 ezres minimálbérrel és szigorúbb gyermekvédelemmel fenyegeti hazánkat az EU

Ez nem Novák Katalin hete. A magyar fejleményeket az EU is megfejelte egy szigorított gyermekvédelmi irányelvvel és egy kötelezettségszegési eljárással. Minimálbér-hírek és zöld fordulat. Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Véletlen időzítés?

Novák Katalin kibontakozó, igazán magyaros pedofilbotrányának kellős közepén terjesztette elő az Európai Bizottság az új, minden eddiginél szigorúbb gyermekvédelmi szabályozását, pontosabban javaslatát a gyermekek szexuális bántalmazására és szexuális kizsákmányolására vonatkozó uniós büntetőjogi szabályok korszerűsítéséről.

Egyre kevesebb értelme látszik a magyar kormány külpolitikai hazardírozásának

Orbán Viktor kockázatvállaló politikus. Ez azt jelenti, hogy sűrűn tesz fel olyan politikai téteket, amelyek ugyan kis eséllyel térülnek meg, ám ha bejönnek, komoly hasznot hoznak. Az ilyen lépéseknek akkor van értelmük, ha azt gondoljuk, hogy a haszon nagyobb, mint a kockázat, illetve ha plusz információnk van „a piachoz” képest, és azt gondoljuk, hogy a döntések rosszul vannak beárazva.

Valami ilyesmi történt a magyar miniszterelnök két eddigi legnagyobb kockázatvállalásakor is. A 2015-ös migrációs hullám idején azt gondolhatta, hogy a politikai piac a centrumban alulértékeli, mennyit lehet közép és hosszú távon nyerni egy markánsan migrációellenes politikával. Ehhez képest elviselhetőnek ítélhette az akkori politikai kockázatokat, amelyek leginkább a politikai centrum elítélő nyilatkozatai voltak. Ezek után Orbánt hosszú ideig meghatározó migrációellenes politikussá tették az európai kontinensen, ám a politikai centrum elítélő nyilatkozatait a kormányfő itthon haszonként realizálta: szavazatszerzésre használta fel.

A másik nagy kockázatvállalás Donald Trump támogatása volt 2016-ban. Orbán volt az első – hivatalban lévő – kormányfő, aki nyíltan támogatta a republikánus elnökjelöltet, amikor annak még valószínűtlen volt a győzelme. Magyarország egésze számára ez nem járt érdemi politikai haszonnal, ám Orbán személyesen mégis profitált belőle: az Egyesült Államok jobbszélén is meghatározó arccá vált. Ezekben az esetekben viszont a kockázatok sem voltak túl magasak.

Csak Görögország támaszkodott jobban a napenergiára áramtermelésben tavaly, mint Magyarország

A háború és az energiaválság nem a fosszilis energiahordozók reneszánszát hozta az el Európai Unióban. A megújulók kapacitásnövekedése és részben az áramkereslet visszaesése miatt  földgázra és szénre is egyre kevésbé támaszkodik az áramtermelés Európában.

Mi történt? 2023-ban magasabb fokozatba kapcsolt az energiaátmenet az Európai Unióban az Ember nevű energetikai agytröszt elemzése szerint.

Miközben az áramtermelésben a fosszilis energiahordozók felhasználása rekordszinten, csaknem 20 százalékkal csökkent, és így ezek az energiamixben már csak kevesebb, mint 33 százalékot tesznek ki, a megújulók aránya 44 százalékra emelkedett, ami szintén rekord.

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag miatt az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a szuverenitásvédelmi törvénycsomag uniós jogba való ütközése miatt.

Felléphet az EU a szuverenitásvédelmi törvénnyel szemben

Az Európai Bizottság hamarosan bejelentheti az eljárás indításáról szóló döntést.

Mi történt? Kötelezettségszegési eljárást indíthat a magyar kormány szuverenitásvédelmi törvénye miatt az Európai Bizottság. Erről a Népszava brüsszeli forrásoktól értesült, az EB hamarosan bejelenti az eljárás indításáról szóló döntést.

Miért indulhat eljárás? A szuverenitásvédelmi törvény uniós normákat sérthet, többek között emiatt indítana kötelezettségszegési eljárást az EB. A törvényt itthon és brüsszeli körökben is érti kritika: a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekménynek nyilvánítja, ha egy párt „tiltott külföldi támogatást” vagy „e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt” fogad el. Egyben felállít egy új államigazgatási szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Mindez új fejezetet nyithat az EU és Magyarország közötti jogállamiságról szóló vitában.

Az EU 700 milliárdot ad a pedagógus-béremelésre

Az Európai Unió az Európai Szociális Alap Pluszból 1,8 milliárd euróval – jelenlegi árfolyamon mintegy 700 milliárd forinttal – támogatja a magyar pedagógusok tartós béremelését. Ez azt jelenti, hogy az első években a béremelés javarészt EU-s forrásból valósulhat meg, írta az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. A tartós béremelés célja a pedagógus hivatás vonzerejének növelése, ezáltal az oktatás minőségének, hozzáférhetőségének javítása.

Lépcsőzetes emeléssel a pedagógusok átlagbérének 2025. január 1-ig kell elérnie a diplomás átlagbér legalább 80%-át, és ezt a szintet legalább 2030. december 31-ig fent kell tartani. 2017 óta az Európai Bizottság országjelentései, 2019 óta az Európai Tanács országspecifikus ajánlásai visszatérően felhívták a figyelmet a tanárhiány növekvő problémájára, a bérek alacsony szintjére, ami a diplomás átlagbér 60%-a körül alakult, szemben a 90%-os EU-átlaggal.

2022-ben Magyarország és az Európai Unió megállapodott a pedagógus hivatás vonzerejét növelő tartós béremelés minimális feltételeiről, és ezt rögzítette két dokumentumban is: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (HET) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP Plusz).A közszolgáltatások, így az oktatás működtetése az EU-ban a tagállamok feladata. Az EU az oktatás minőségének vagy hozzáférhetőségének javítását támogathatja.

Sokkolóan nagyot esett a magyar export

Csökkent a külkereskedelmi forgalom szintje decemberben a novemberi adatokhoz képest, az export erőteljesebben esett vissza az importnál.

Mi történt? Tavaly decemberben 188 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány, az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 20, az importoldalon 7,6 százalékkal csökkent – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Mekkora bukás ez? Az export euróban számított értéke 7,8, az importé 8,6 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 110 millió euróval javult. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 20, az importoldalon 7,6 százalékkal csökkent. 2023. decemberben a kivitel értéke 10,4 milliárd eurót (3950 milliárd forintot), a behozatalé 10,5 milliárd eurót (4021 milliárd forintot) tett ki.

Az EU-s vezetők siettek lecsillapítani a gazdatüntetéseket, mielőtt a szélsőjobboldal még tovább erősödött volna

A gazdák elégedetlensége fellángolt szerte az Európai Unióban, traktoraikkal és szalmabáláikkal hatalmas fennforgást okoztak Franciaországtól Belgiumon és Olaszországon át Lengyelországig. Az erőteljesen támogatott szektor dolgozóinak haragját elsősorban az egyre nehezebb megélhetésük és az unió szerintük szigorú környezetvédelmi szabályozásai gyújtották be.

Az előző napok számos erőteljes jelenetet szültek:

a belga gazdák két jelentős kikötőt is blokkoltak, majd több mint ezer traktorral érkeztek az Európai Parlament brüsszeli épületéhez, összecsaptak a rendőrökkel, tüzeket gyújtottak és szobrot döntöttek, kifejezve tiltakozásukat a bent ülésező bürokraták és az EU agrárpolitikája ellen.

Mégiscsak találkozott Orbán és a svéd kormányfő Brüsszelben

Negyedórás megbeszélésre került sor Orbán Viktor és Ulf Kristersson svéd kormányfő között, de egyelőre nem lett tisztább a kép Svédország NATO-csatlakozása kapcsán. Arról, hogy pontosan miről lehetett szó, csak a svéd sajtóból lehet értesülni, a kormánymédia nem számolt be a találkozóról.

Mi történt? A hvg.hu úgy értesült, hogy körülbelül 15 perces megbeszélésre került sor Orbán Viktor és a svéd kormányfő, Ulf Kristersson között az uniós csúcsot követően. Az eseményt sem Orbán, sem a kormánymédia nem verte nagydobra. A két vezető a tanácsteremben ült le azt követően, hogy a többi kormányfő kiment.

Miről volt szó? A svéd sajtó szerint Kristersson azt mondta Orbánnak, szívesen találkozik vele Budapesten, de csak azt követően, hogy Magyarország ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Arra nem kapott választ, hogy pontosan mikor szavazhat a kérdésről az Országgyűlés, és arra sem, hogy mikor jöhet létre a budapesti találkozó.

Reagált a forint az uniós alkura

A forint mérsékelt erősödését hozta, hogy az EU-csúcson Orbán Viktor is megszavazta Ukrajna támogatását

Jelentős erősödésben a forint az euróval szemben, amit az elmúlt órákban az EU-csúcson meghozott döntés tovább támogatott. Ismét mérsékelten erősödött a magyar deviza.

Mi történt? Amikor a befektetők tartani kezdtek attól, hogy nem biztosított a megállapodás az EU-csúcson Ukrajna finanszírozásáról, 0,2 százalékos gyengülést mutatott a forint. Egy euró 384 forint 60 fillérbe került.

Megegyeztek Ukrajna támogatásáról az EU-csúcson. Mind a 27 tagállam

Mind a 27 EU-tagország állam- és kormányfője beleegyezett az Ukrajnát támogató 50 milliárd eurós támogatási csomagba az EU költségvetésén belül. Orbán Viktor sem vétózott, megszavazta.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az X-en jelentette be az egyhangú döntést.

Mi történt? A csúcsról tudósító újságíróknak a német kormány egyik képviselője úgy fogalmazott, nagyon gyorsan világossá vált az előbb kis körben ülésező vezetők között, hogy Orbán nagyon egyedül volt a pozíciójában. Ezért sem lepődtek meg, mikor a kiskörű egyeztetésről egyszer csak kisétált Orbán, ami egyértelmű jele volt annak, hogy nem blokkolja a megállapodást tovább – írja a hvg.hu. A diplomata az is hozzátette, 20-25 perc tárgyalás után világossá vált, hogy meglesz a 27 igen, így, amikor huszonhetes körben összeültek az állam- és kormányfők, néhány perc alatt megszületett a kompromisszum.

Kormányinfó: SMA-szűrésről, pedagógusbérekről, EU-csúcsról beszélt Gulyás Gergely

Mit tesz a kormány? címmel tartotta meg a csütörtöki kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Mutatjuk a főbb pontokat.

A szerdai kormányülés legfontosabb döntéseiről számolt be a kormányinfón Gulyás Gergely. Szó esett a pedagógusok és a nyugdíjba készülő pedagógusok béremeléséről, az SMA-szűrésről, és persze az EU-csúcsról.

Nézőpontbeli különbségek vagy zsarolás

Az Amazon kihátrál a Roomba-üzletből

Az Amazon és a Roomba-tulajdonos iRobot cég hétfőn jelentették be, hogy elállnak a felvásárlási tervektől, köszönhetően az erősödő Európai Uniós trösztellenes nyomásnak.

Mi történt? A Reuters közlése alapján hétfőn a két cég bejelentette, hogy elállnak a felvásárlási tervektől, mert az Európai Bizottság trösztellenes szervei szerint az „iRobot akvizíció lehetőséget adott volna az Amazon számára, hogy a Roomba versenytársait ellehetetlenítse azáltal, hogy limitálja hozzáférésüket az Amazon piacteréhez”. Az EU felvásárlás körüli aggályairól a múlt héten mi is írtunk.

Hogyan Tovább? A meghiúsult felvásárlás nyomán az iRobot dolgozóinak 31 százalékát bocsátja el, ami nagyjából 350 főt jelent. Továbbá az alapító, Colin Angle is elhagyja a vezérigazgatói pozíciót, helyére az igazgatótanács egy új, válságkezelésben és változás-menedzsmentben jártas vezetőt kíván igazolni.