Best WordPress Hosting
 

Kedd éjfélig lehet dönteni róla, kinek adja az adó egy százalékát 

Hétmilliárd forinttal többet ajánlottak fel az adózók a személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékából a mostani bevallásukban, mint tavaly – közölte a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, szombaton az MTI-vel.

Tállai András felhívta a figyelmet arra is: kedden éjfélkor jár le a személyijövedelemadó-bevallás határideje.

Hozzátette „kiemelkedően magas összeget” ajánlottak fel az adózók a személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékából: tavaly 23 milliárd 746 milliót, míg idén eddig 30 milliárd 974 millió forintot. Ez 7,2 milliárddal magasabb ez egy évvel korábbinál.

Nem lehet két hazád – Film készül a jövőre nyolcvanéves Hobóról

Zenés road movie készül Földes László Hobo monumentális életművéről. A Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával születő munka a Nem lehet két hazád címet kapja, forgatókönyvírója Turczi István, rendezője Szalay Péter, producere pedig Csáky Attila – olvasható az NFI közleményében.

A Filmintézet 151,2 millió forint támogatást szavazott meg a 2025 februárjában nyolcvanadik születésnapját ünneplő Földes László Hobo Kossuth-díjas dalszerző, énekes, szövegíró, előadóművész életét és páratlan életművét bemutató tévéfilm gyártására. A közlemény hozzáteszi: Hobo az elmúlt évtizedek hazai kulturális-zenei életének korszakos alakja, az általa alapított Hobo Blues Band pedig a magyar rock és blues történetének egyik legfajsúlyosabb, rendkívül népszerű, a zenei közízlést ma is formáló zenekara.

A hatvanas évek végén dalszerzőként indult Hobo ma is alkot, fellép, könyveket ír, új dalokkal jelentkezik. Kevés olyan ikonikus alakja van mai kulturális életünknek, aki zenekarával, dalszövegeivel, színházi és előadóművészi produkcióival, műfordításaival és nem utolsósorban dokumentum-értékű könyveivel egyszerre alkotott maradandót a tömegkultúra és a magaskultúra szférájában. Személyében egy megkerülhetetlen zenei ikon és generációk művészi-emberi példaképe

Nagy pénzosztásba kezd a Magyar Turisztikai Ügynökség májustól

A hazai vendéglátó üzletek mintegy kétharmadát adják Magyarország turisztikai bevételeinek, így versenyképességük javítása érdekében elsőként ők igényelhetik a vissza nem térítendő támogatást. A program további ütemeiben júniustól a cukrászdák, júliustól a zenés táncos szórakozóhelyek, míg augusztustól az alkalmi vendéglátó üzletek pályázhatnak majd a vidéki Magyarországon – idézi az MTI.

Szeptembertől a kávézók, míg októbertől a büfék számára biztosít forrást a kormány, az italüzletek és bárok pedig novembertől jelentkezhetnek majd a program további ütemeire – sorolta az ügynökség. A vidéki vendéglátó üzletek támogatása a harmadik eleme a kormány átfogó ágazati támogatási konstrukciójának, mely összességében 15 milliárd forintot biztosít a turizmus fejlesztésére és versenyképességének erősítésére.

Könnyid László, az ügynökség vezérigazgatója kiemelte: a szolgáltatás minőségének egyik meghatározó és a fejlődést potenciálisan korlátozó eleme a technológia korszerűsége. Az ágazati támogatási konstrukció ezért a teljes vidéki vendéglátó szektor fejlesztését célozza, az értékesítést támogató beruházásoktól kezdve a technológiákon és eszközökön át az energiahatékony és gazdaságos üzemelésig bezárólag.

A kormány és a multik sem járnak rosszul az ország gazdasági függőségével

Habár a magyar kormány gazdaságpolitikája önmeghatározása szerint patrióta, tehát a külföldi cégek támogatása helyett a hazai vállalkozások megerősítése a fő célja, a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányok a rendszerváltás utáni időszak más kormányaihoz hasonlóan támaszkodnak a külföldi cégek beruházásaira. Erre kifejezetten büszkék is, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeres győzelmi jelentéseket tesz közzé az országba beáramló külföldi beruházások nagyságáról: legutóbb például az év elején számolt be a tavalyi év 13 milliárd eurós beruházási rekordjáról.

Ahogy azt az elmúlt években több elemzés is bemutatta, a 2010 előtti időszakhoz képest ugyan több közvetlen támogatást kaptak a magyar tulajdonú cégek is, de a multinacionális cégek is több támogatásra számíthattak. Az elmúlt évek befektetési rekordjai tehát nem pusztán piaci alapon valósultak meg, azokhoz a kormány is hozzájárult azzal, hogy bőséges közvetlen támogatásokkal ösztönözte, hogy ezeket a projekteket Magyarországra hozzák. Ráadásul a régióban nem a magyar gazdaságpolitika az egyetlen példa az ilyesmire, ugyanis a magát nemzetiként vagy patriótaként meghatározó, 2015 és 2023 között kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormányzása alatt is több támogatást kaptak a külföldi cégek, mint a korábbi kormányok alatt.

Szinte csak a külföldi tőke

Olyant ígért Magyar Péter, amit a kormány eddig negyvenszer söpört le az asztalról

A juttatás összege egyébként 2008 óta nem emelkedett, egy gyerek után 12 200 forint, két gyerek esetén gyerekenként 13 300 forint, három vagy több gyereknél pedig gyerekenként 16 ezer forint.

A családi pótlék emelésére irányuló módosításokat, javaslatokat a jellemzően az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága tárgyalja. Lényegében az összes lap által vizsgált jegyzőkönyv arról árulkodik, hogy a kormánypárt álláspontja szerint az ellenzék és a kormány közt szemléletbeli különbségről szól a „családi pótlék vita”.

Sztojka Attila kormánypárti politikus egy vita alkalmával ennél úgy érvelt az ellenzéki képviselőknek, hogy míg ők munkaalalapú társadalom létrehozásában hisznek, addig „önök szakpolitikai gondolkodása alapvetően a segélyalapú társadalom megteremtésében nyilvánult meg, azt jelentette, hogy az emberek kiszolgáltatottságát szándékosan akarták fenntartani.”

Otthonfelújítási program: ettől tarthatnak a nyugdíjas pályázók

Április elején az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárai közösen jelentették be, hogy az uniós helyreállítási alap (RRF) REPowerEU fejezetének forrásaiból mintegy 108 milliárd forintos keretösszeggel egy új, lakossági energiahatékonysági programot hirdetnek meg. A június 3-ától induló Otthonfelújítási Programot az 1990 előtt épült, gázhálózatra csatlakozott családi házak tulajdonosai vehetik igénybe, egyebek közt szigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtésrendszer-korszerűsítésre.

A támogatási program feltétele, hogy a beruházásnak legalább 30 százalékos energia-megtakarítási arányt kell elérnie, ezt a beruházás előtt és után egy-egy energetikai tanúsítvány segítségével kell igazolni.

A támogatás maximum 7 millió forintos beruházási összeg erejéig vehető igénybe. A pályázóknak 1 millió forint önrészt kell biztosítaniuk, a fennmaradó, legfeljebb 6 millió forintnyi rész egy vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitel között oszlik majd meg. A hitel tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet mérsékelni maximum 2,5–3,5 millió forinttal. Ez utóbbi arány az igénylő jövedelmi helyzetétől, valamint attól függ majd, hogy milyen fejlettségű az a járás, ahol az ingatlan elhelyezkedik. Minél kisebb egy adott járásban az átlagjövedelem, annál magasabb lehet az ott élők vissza nem térítendő támogatásának az összege. A hitelt 8 éven belül kell visszafizetni, így a havi törlesztőrészlete 25–36 ezer forint között mozoghat.

„A fejünk felett zajlik az egész” – egy győri társasházban január óta nincs gáz

Február elején számoltunk be egy győri – a Gyárváros negyedben található – társasház, a Stadion utca 14-16. lakóinak viszontagságairól. Még januárban két lépcsőházban is leállították a gázszolgáltatást, így az ott élők a fűtési idény közepén kénytelenek voltak villanyradiátorral vagy más eszközzel gondoskodni a lakás felmelegítéséről. A helyzet azóta sem nagyon változott.

Január 17-e óta a gáz el van zárva, így csináltuk végig a fűtési időszakot. A nyomáspróba alapján a gázórát, illetve a lakáson belüli gázcsövet is cserélni kellene, de a Győr-Szol ezt a mai napig nem csinálta meg, pedig azóta már eltelt három hónap. Ez az önkormányzati tulajdonú lakásokban az cég dolga lenne, mégsem történik semmi

– mondta el a 24.hu érdeklődésére az 14-es lépcsőház egyik önkormányzati lakásában jelenleg három gyerekkel élő Kósa Zoltánné Tímea. „Amikor januárban leállították a gázszolgáltatást, levelet írtam a polgármesternek, de hiába kértem segítséget, azóta sem jött érdemi válasz. Bennünket, akik önkormányzati lakásban bérlőként élnek, még annyira sem tájékoztatnak, mint a saját tulajdonú ingatlanban lakókat. Mi nem szavazhatunk a közgyűlésen, nem is mondanak nekünk semmit, gyakorlatilag a fejünk felett zajlik az egész. Azóta lakógyűlés sem volt, mi pedig emelt közös költséget fizetünk egy fűtetlen lakás után, ahol főzni sem lehet gázzal” – panaszolja Tímea, akit már a februári riportunkban is megszólaltattunk. Elmondta, hogy villanyradiátorral fűt, de csak este tudja használni, mert ha több gép egyszerre megy, „például a mosógép vagy a mikró, akkor már levágja a biztosítékot, nem bírja el a hálózat” – mondta el akkor.

300 millió forint lóg a levegőben a makói Continental egyik pályázatánál

A makói Continental állami támogatásaival kapcsolatban közérdekű adatigényléssel azt az információt kaptuk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) és a HIPA-tól, hogy a cég (ConiTech Fluid Automotive Hungária Kft.)

158,4 millió forint pályázati pénzt fizetett vissza.

Ami az EKD/FELD-2018/11 támogatás második ütemének kamattal növelt összege. Azt írták még, hogy a cég azért fizette vissza az összeget, mert elállt a 2018-as támogatási szerződés kisebb, második üteméhez vállalt kötelezettségek teljesítésétől. Hogy pontosan milyen kötelezettségektől, azt nem részletezték.

Bíróság elé álltak az ikrek, akik feltűntek Borkai Zsolték mellett az adriai jachton

Szerda délutánra tűzték ki a Pesti Központi Kerületi Bíróságon egy fiatal testvérpár büntetőperének előkészítő ülését. A két nővel, K. Lilivel és K. Csengével szemben azért emeltek vádat, mert olyan támogatásban részesültek, amit a vállalkozásukra kellett volna fordítaniuk, az ügyészség szerint ugyanakkor másra költötték a pénzt, aminek leplezésében az anyjuk is részt vett, így ő is a vádlottak padjára került. Ahogy az Index rámutatott, a két nőt a Borkai Zsolt féle „hajókupleráj” kapcsán már megismerhette a nyilvánosság 2019 őszén, az önkormányzati kampány hajrájában.

A lap tudósítása szerint a jelen büntetőügy független a borkais esettől, a testvérpárnak azért kell felelnie, mert vissza nem térítendő támogatásban részesültek egy, a fiatalok munkanélküliségének csökkentését és vállalkozóvá válásukat segítő programban benyújtott pályázat útján, de a támogatási kérelemben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítették: a részükre utalt pénzt vállalkozói tevékenységükhöz nem köthető célokra használták fel. Ebben közreműködött az édesanyjuk is, aki saját vállalkozását felhasználva valótlan tartalmú számlákat állított ki lányai részére, ezzel közel 6 millió forintnyi pályázati támogatás jogosulatlan felhasználásához nyújtott segítséget. Az ügyészség nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás büntette és hamis magánokiratok felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.

Az elékészítő ülést ugyanakkor el kellett napolni, mert a testvérpárnak nem volt védője, ezért kérelmezték, hogy a bíróság vagy rendeljen ki számukra ügyvédet vagy engedélyezze, hogy ők maguk meghatalmazhassanak egyet. Az ügy várhatóan szeptemberben veszi majd kezdetét.

Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár

(Hartvig Áron a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzője, az Ekonomi a G7 véleményrovata)

A háztartási napelemek elszámolási rendszerének tavalyi megváltoztatása arra ösztönzi az otthonokat, hogy telepítsenek akkumulátort is a napelem mellé. Az akkumulátorok azonban pluszköltséget jelentenek, így támogatás nélkül nem, vagy sokkal lassabban térül meg egy háztartási napelem-beruházás. Ez pedig jelentősen visszavetheti a háztartási napelemek hazai elterjedését. A villamosenergia-ellátó rendszernek azonban szüksége van erre a változásra, mert akkumulátorok nélkül a háztartási napelemek elszaporodása további gondokat okozna a hálózatban és időről-időre újabb napelem-csatlakozási stopokra lenne szükség, hogy ne váljon túlterheltté a hálózat.

A háztartási napelemek által megtermelt áram nettó elszámolásáról bruttó elszámolásra történt átállással a napelemek megtérülési ideje jelentősen megnőtt. Korábban a nettó elszámolási rendszerben a betáplálással – azaz a napelem által megtermelt, de a háztartásban fel nem használt és a rendszerbe betermelt áram esetén – a saját fogyasztás teljes értékét, vagyis a jelenlegi normál rezsicsökkentett áramárak mellett kilowattóránként 36,9 forintot lehetett így elszámolni. A bruttó elszámolás azonban a korábbi rendszerhez képest alacsonyabb betáplálási árakat kínál – jelenleg kilowattóránként 5 forintot – és ezzel arra ösztönzi a háztartásokat, hogy a megtermelt villamos energiát inkább maguk használják fel és ne öntsék rá a hálózatra.

A Nobel-díjas Krausz Ferencről és Wittner Máriáról is portréfilm készül

A Nemzeti Filmintézet (NFI) televíziós produkciók gyártására szavazott meg támogatásokat, köztük Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus életét és munkásságát, valamint az 1956-os szabadságharcos, Wittner Mária életét bemutató dokumentumfilmekre. A komoly mozis nézettséget hozó A nemzet aranyai című dokumentumfilmet követően sorozat dolgozza fel a Kemény Dénes vezette magyar férfi vízilabda-válogatott sikereit.

Az NFI közleménye szerint a Televíziós Döntőbizottság hét produkciónak szavazott meg gyártási támogatást:

Dramatizált dokumentumfilm készül Prof. Dr. Krausz Ferencről, aki kutatótársaival elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, amelyért elnyerték a fizikai Nobel-díjat 2023-ban. A Kiss Gábor István által rendezett egész estés alkotás bemutatja a tudós életét és munkásságát, rávilágítva kutatásainak mindennapi életünkre is hatást gyakorló jelentőségére. Gyártó: Szupermodern Stúdió Kft., NFI támogatás: 151,9 millió Ft

A Médiatanács újabb eljárást indít a Balázsék című műsor miatt

Itt az összefoglaló az NMHH Médiatanácsának heti üléséről, ahol a Rádió 1 Balázsék című műsorának két ügyével, valamint az RTL egyik műsorával foglalkoztak, de jutott idő rádiós és tévés műsorok támogatási pályázati programjára és néhányan egyéb ügyre is.

Az EU 700 milliárdot ad a pedagógus-béremelésre

Az Európai Unió az Európai Szociális Alap Pluszból 1,8 milliárd euróval – jelenlegi árfolyamon mintegy 700 milliárd forinttal – támogatja a magyar pedagógusok tartós béremelését. Ez azt jelenti, hogy az első években a béremelés javarészt EU-s forrásból valósulhat meg, írta az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. A tartós béremelés célja a pedagógus hivatás vonzerejének növelése, ezáltal az oktatás minőségének, hozzáférhetőségének javítása.

Lépcsőzetes emeléssel a pedagógusok átlagbérének 2025. január 1-ig kell elérnie a diplomás átlagbér legalább 80%-át, és ezt a szintet legalább 2030. december 31-ig fent kell tartani. 2017 óta az Európai Bizottság országjelentései, 2019 óta az Európai Tanács országspecifikus ajánlásai visszatérően felhívták a figyelmet a tanárhiány növekvő problémájára, a bérek alacsony szintjére, ami a diplomás átlagbér 60%-a körül alakult, szemben a 90%-os EU-átlaggal.

2022-ben Magyarország és az Európai Unió megállapodott a pedagógus hivatás vonzerejét növelő tartós béremelés minimális feltételeiről, és ezt rögzítette két dokumentumban is: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben (HET) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Pluszban (EFOP Plusz).A közszolgáltatások, így az oktatás működtetése az EU-ban a tagállamok feladata. Az EU az oktatás minőségének vagy hozzáférhetőségének javítását támogathatja.

Orbán reagált az ukrajnai segélycsomagról szóló megállapodásra

A miniszterelnök Facebook-oldalán tett közzé egy videót, miután megszületett a megállapodás az EU-csúcson az 50 milliárd eurós segélycsomagról Ukrajnának. Korábban elemzők úgy értékeltek, hogy Orbán Viktor győzelemként tudja majd tálalni a megállapodást hazánkban, és ez így is történt, hiszen a videót azzal a kommentárral tette közzé:

Kiharcoltuk!

A videóban a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a tárgyalások decemberben megszakadtak, mert két magyar problémára nem kaptak megoldást. „Féltünk attól, hogy a magyaroknak járó uniós pénzek, amit a bizottság eddig nem adott ide nekünk, előbb-utóbb Ukrajnában kötnek majd ki. Attól is féltünk, hogy túl hosszú távra, ellenőrizetlenül bocsátunk forrásokat Ukrajna rendelkezésére”, vélekedett Orbán, aki végül közölte:

Itt az idő Ukrajna uniós támogatásáról dönteni, a magyar vétó esélye minimálisra csökkent

Holnap kezdődik az Európa Tanács ülésén az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás tárgyalása. A tervet egyedül elutasító, és azt tavaly decemberben egyszer már megvétózó magyar delegáció pozíciója másfél hónap alatt a jelek szerint nagyon meggyengült.

Tágabb kontextus: Magyarország az elmúlt heteket arra igyekezett felhasználni, hogy megváltoztassa az ukrajnai támogatás szerkezetét, és bizonyos előnyöket szerezzen a beleegyezésért cserébe. Az alábbi javaslatok azonban az előzetes jelek szerint egységes és rendkívül merev elutasításba ütköznek:

Magyarország szeretné elérni, hogy az 50 milliárd eurót ne közvetlenül az uniós költségvetésből fizessék ki Ukrajnának, és ne kelljen ehhez közös hitelt felvenni. Nincs hír arról, hogy ezt a lehetőséget a tagállamok egyáltalán mérlegelnék.

Latorcai Csaba: Álhír, hogy a kormány a BYD-re szabta pályázatát

Valóban a BYD járműveire szabja majd a kormány az elektromos autók uniós vásárlási támogatását?

Erről kérdezte Vadai Ágnes (DK) az uniós ügyekért felelős minisztert, Bóka Jánost, miután erről írt iparági forrásokra hivatkozva a VSquare hírlevelében. A kormány november végén határozott arról, hogy uniós finanszírozással 90 milliárd forintból támogatja, hogy a vállalatok elektromos autókat vásároljanak és kiépüljön a magyarországi töltőhálózat.

Azt, hogy a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU fejezetéhez kapcsolódó pályázatot a kínai autógyártó járműveire szabták, a VSquare-nek egy korábbi magas beosztású kormánytisztviselő is megerősítette. Így Magyarország az uniós zöldítési projekt pénzéből garantálhatná a BYD autóira a folyamatos keresletet, segítve a kínai gyártót, hogy ne csak a magyar, de az európai piacon is megvethesse a lábát, idézte a DK politikusa az írást.

Cáfolják a Financial Times értesülését, hogy megvonnának minden uniós támogatást Magyarországtól

A Szabad Európának arról beszélt egy nevének mellőzését kérő, magas rangú EU-tisztviselő, hogy bár valóban készült egy tényszerű háttéranyag az EU-tanács főtitkárságán a magyar gazdaság kilátásairól, de az a Financial Times (FT) cikkének állításával szemben semmilyen tervet nem vázol fel az Orbán-kormánnyal szemben.

Megírtuk mi is, hogy az Financial Times arról számolt be, hogyha Orbán Viktor újra megvétózná az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást, akkor élesítenék az Orbán- tervet. Ami azt jelentené, hogy  „az állam- és kormányfők nyilvánosan bejelentenék, hogy a magyar miniszterelnök destruktív hozzáállására való tekintettel (…) elképzelhetetlennek tartják, hogy az EU pénzügyi forrásokat folyósítson Budapestnek”. Ha ez megtörténne, „a pénzpiacok és az európai és nemzetközi cégek kevesebb késztetést érezhetnek aziránt, hogy Magyarországon fektessenek be”.

A Szabad Európa forrása szerint van ugyan egy jelentés Magyarországról, de ez egy „tényszerű anyag”, de az a „feljegyzés nem vázol fel semmilyen, az MFF-re vagy az Ukrajna-eszközre vonatkozó specifikus tervet, és Magyarországra vonatkozó tervet sem” – szögezte le a névtelenségbe burkolózó uniós tisztviselő. A Szabad Európa azt írja: arra egyelőre nem kaptunk világos választ, hogy vajon miért készült éppen a magyar gazdaság állapotáról egy tényszerű felmérés, és miért éppen az ukrán finanszírozásról is dönteni hivatott csúcstalálkozó előtt.

Ennyi pénzt kapott a Fradi az elmúlt években a cégtől, amelybe Kubatov most keményen beleszállt

Napok óta tart a Fradi-Mahart sztori, amely azzal indult, hogy az FTC elnöke, Kubatov Gábor keményen kritizálva jelentette be, hogy elhagyta a női kézilabdacsapatot a többségében állami tulajdonú, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Mahart PassNave Kft.

Egy nappal később kiderült, hogy a cég a szerződést Lázár János építési és közlekedési miniszter utasítására mondta fel.

Az ügyben a Fradi-szurkolók is kifejtették az álláspontjukat, amikor egy olyan molinót raktak ki a Belgrád rakparti hajóállomás bejárata fölé, amelyen az állt: „El a kezekkel a Fraditól! Bényi takarodj!”