Best WordPress Hosting
 

Jön az a meleg, amikor az izzadság már nem hűt

A másfél fok mára a klímaváltozás elleni küzdelem közismert jelképe lett. Az iparosodást megelőző szinthez képest a Föld éves átlaghőmérsékletének ilyen emelkedése mellett a klímaváltozás még kezelhető, viszonylag kevés veszteséggel túlélhető szinten marad. Ez az úgynevezett klímacél, amelyet az emberiségnek teljesítenie kellene. Azonban 2023-ban a globális átlag már 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti szintet, a 1,5 fok helyett pedig egyre inkább a 2 Celsius-fok válik szimbolikus küszöbértékké.

Egyébként még most sem tűnik úgy, hogy hajlandók lennénk tenni is érte, a tavalyi klímacsúcson ugyanis még mindig csak látszateredményekre futotta az emberiségtől.

Pára és meleg

Az emberi tűrőképességet meghaladó hőhullámok jöhetnek idén

A tavalyi év volt az első, amikor a világ közel 1,5 Celsius-fokkal (1,48 °C-kal) melegebb volt az iparosodás előtti (1850-1900) átlagnál. Egyes tudósok, köztük a NASA korábbi klimatológusa, James Hansen azt jósolják, hogy 2024 lesz az emberiség első éve, amely meghaladja a 1,5 °C-ot – írja a Kiderül.hu. A 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 °C-os hőmérsékleti cél nem törik össze az érték első érintésekor, a legtöbb éghajlati fordulópont, amelyek a felmelegedést kontrollálhatatlanná teheti, csak akkor várható, amikor a Föld stabilan átlépi az 1,5 fokos értéket.

A globális átlaghőmérséklet valószínűleg ismét csökkenni fog, amint a jelenlegi El Niño – az egyenlítői Csendes-óceánra összpontosító természetes ciklus meleg szakasza – lecseng. Idén azonban megtapasztalhatjuk az 1,5 fok hatását életünkre, amelyben sok köszönet nem lesz sem a természet, sem az ember számára. Másfél Celsius-fok felett ugyanis fennáll a veszélye olyan heves hőhullámok kialakulásának, amelyek dacolnak az emberi szervezet hűtési képességével. Az intenzív hő és páratartalom ritkán szövetkezik össze 35 Celsius-fokos „vizes, izzó” hőmérséklettel:

ez az a pont, ahol a levegő túl meleg és párás ahhoz, hogy az izzadtság lehűtse az embert.

„Volt horgászat meg vadászat, csipkeverés, faszverés” – Réz András könyvet írt

Lakatos Regina a tűhegynyi lyukakról és az azokon áramló mindenfélékről

A lyuk tűhegynyi, de a damil egyre hosszabb… Hát én aztán tudom, hogy egy tűhegynyi lyukon mi mindent lehet benyomni egy emberbe. Meg hogy mit lehet kivenni. Ez a szakmám. Elég jól csinálom. Ha jött a laborba egy új ember, mindig engem hívtak, mutassam már meg neki, hogy kell tisztességesen vért venni. Sztóma, katéter, kanül, drén – az is jöhet. Mert én sose felejtem el, hogy milyen szar annak, akibe dugdossák. Szóval ezt finoman kell csinálni, érzéssel. Ráadásul én még érzem is, ahogy megfeszülnek… A várható fájdalomtól való félelem. Van, aki a vérvételtől is elájul. Majd a robotok megoldják… Mostanában mindenre ezt mondják.

Mi az a Matiné?