Szűk két napig tart még ki a száraz, napos, már-már nyáriasan meleg idő, kedden és szerdán 21-26, 20-25 fokos csúcsokra számíthatunk, és csak néhol fordulhat elő egy-egy májusi zápor, zivatar. Csütörtök reggelre azonban minden megváltozik.
Folyamatos eső pénteken
Egy lassan mozgó front csapadékrendszere éri el hazánkat, az ország délnyugati harmadában már csütörtök hajnaltól eleredhet az eső
Szombaton sok napsütésre számíthatunk a kevés gomoly- és fátyolfelhő mellett. Néhol kialakulhat zápor, esetleg egy-egy zivatar, írja a kiderül.hu.
Délelőtt az Észak-Dunántúlon még lehetnek erős, másutt élénk széllökések, de délután mindenütt veszít erejéből a szél.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 27 fok között várható. Késő este 10, 17 fok valószínű.
Nyári napokat élünk április közepén, és hogy ez mennyire nem szokványos, arra csak egy példa, hogy szombaton a 118 éves országos és a 85 éves fővárosi melegrekord is megdőlt. Hétfőn marad még az extrém meleg, az Időkép.hu előrejelzése szerint azonban délután észak-északnyugat fölé azonban már elkezd beszivárogni a hideg, emiatt akkor akár 10-15 fokos kontraszt is kialakulhat az északi és déli területek között. A legmelegebb a déli-délkeleti régiókban lesz, ahol ismét átléphetjük a 30 fokot, és a portál szerint
egész biztosan meg fog dőlni a 72 évvel ezelőtt regisztrált, 27,6 fokos melegrekord. A kérdés csak az, hogy mennyivel.
A részleteket illetően a Kiderül.hu azt írja, hétfőn az ország déli felén derült vagy fátyolfelhős, csapadékmentes idő várható. Eközben az északi tájakon is többórás napsütés valószínű a változó felhőzet mellett, de ott délutántól fokozatosan beborul az ég, és szintén délutántól egyre többfelé számíthatunk esőre, záporra, sőt néhol zivatar is lehet. Az ország délkeleti felén erős lesz a délnyugati szél, északon, északnyugaton ezzel szemben az északnyugatira forduló szelet csak záporok, zivatarok körül kísérhetik erős széllökések.
Országszerte napos, száraz időre számíthatunk szombaton, fátyolfelhők csak időszakosan szűrhetik a napsütést, gomolyfelhők az északkeleti tájakon képződhetnek. Az északnyugati szél többfelé megélénkül, majd estére mérséklődik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 27 fok között valószínű. Késő este 16, 18 fok várható – írja a Kiderül.
Vasárnap változóan napos-felhős idő várható, bár vastagabb felhőtömbök is kialakulhatnak, csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet erősebb lökések kísérhetik, 25 és 31 közé melegszik a levegő.
Hétfőn hidegfront érkezik majd, északon, északnyugaton, nyugaton alakulhat ki elsősorban zápor, zivatar. Kedden már sokfelé számíthatunk csapadékra.
A pára- és ködfoltok feloszlását követően napközben alapvetően napos, száraz idő lesz a jellemző, de időnként fátyolfelhők szűrhetik a napsütést – írja vasárnapi előrejelzésében a HungaroMet.
A keleti, délkeleti szél helyenként, főleg az Észak-Dunántúlon megélénkülhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 28 fok között alakul, északkeleten lesz a hűvösebb. Késő estére 13 és 20 fok közé süllyed a hőmérséklet.
Vasárnap estétől derült vagy fátyolfelhős marad az ég, de az északkeleti harmadban helyenként pára- és ködfoltok képződhetnek. Csapadék nem lesz. A déli, délkeleti szél – a kevésbé szeles északkeleti tájakat kivéve – mérsékelt, időnként élénk lehet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 13 fok között várható, de a szelesebb Észak-Dunántúlon ennél kicsivel enyhébb idő valószínű.
Egy tőlünk nyugatra örvénylő ciklonnak köszönhetően nyarat idéző meleggel telt a húsvét, több melegrekord is megdőlt, hétfőn Kelebiában egészen megdöbbentő, 30,2 Celsius-fokot mértek (a korábbi rekord 27,7 fok volt Körmenden 1989-ben). Éjszaka aztán egy markáns hidegfront érkezett, kedd reggel már esőre, sok helyen erős szélre és jóval hűvösebb időre ébredtünk.
A front nyomában jó 10 fokkal esik vissza a hőmérséklet – ami egyébként ilyenkor a normális érték –, de nem tart sokáig, hétvégére megint itt a »nyár«
–mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa. Nézzük a részleteket.
Késő délelőtt a Dél-Alföldön egy-egy mérőállomáson már elérte a hőmérséklet a 25 fokot, így idén március 30-án lett meg először a nyári nap, írja Facebook-oldalán a HungaroMet.
Mint írták: nyári napnak nevezzük, amikor a hőmérséklet csúcsértéke meghaladja a 25 fokot.
A mai napra vonatkozó melegrekord 26, 9 fok (1911, Szerep), amelynek megdőlésére is van esély, tették hozzá.
Napos idővel indul nagypéntek, később átmenetileg megnövekszik a gomoly- és fátyolfelhőzet, de számottevő csapadék nem valószínű. A délnyugati, nyugati szelet erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő este 8, 16 fok valószínű – írja a Kiderül.
Nagyszombaton napos-fátyolfelhős lesz az idő, esőre nem kell számítani. A sokfelé élénk a déli, délkeleti szelet, a Dunántúl északnyugati tájain viharos lökések kísérik. A hajnalban 6 és 14 fok közötti hőmérséklet napközben 21 és 27 fok közé melegszik.
Húsvétvasárnap már vastagabb felhők is felbukkanhatnak az égen, de csapadék továbbra sem várható, sok helyen megerősödik a déli szél. A nappali hőmérséklet a szombatihoz hasonlóan alakul, 21 és 27 fok körüli csúcsértékekkel.
Néhány héttel ezelőtt összeomlott a poláris örvény – itt mutattuk be részletesebben –, aminek következményeit úgy fogalmazhatjuk meg a legegyszerűbben, hogy az északi félteke egyik legjelentősebb időjárást alakító tényezője bedobta a gyeplőt. Megszűnt a kiszámítható, könnyen előre jelezhető és szélsőségeket csak ritkán produkáló nyugatias áramlás, a helyébe relatív kis méretű, kaotikusan jelentkező légköri képződmények léptek.
Melegszik az idő
Átmeneti időszakról van szó, de a fennálló helyzet igencsak megnehezíti az előrejelzést, az elmúlt napokban tapasztalt lehűlésért, enyhe fagyokért felelős hideg levegőt például egy Románia és Ukrajna felett örvénylő, kis kiterjedésű ciklon sodorta fölénk északról.
Lassacskán túl vagyunk az aktuális csapadékos perióduson, pontosabban az elmúlt napok esőiért felelős front kelet felé elhagyja hazánk területét. A nyomában szárazabb idő és némi felmelegedés érkezik, a hőmérséklet jócskán meghaladja az ilyenkor szokásos értéket. De nem maradunk sokáig szárazon:
Rövidesen újabb csapadék érkezik, a háromnapos hétvége nem lesz zavartalan
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa. Nézzük a részleteket.
A tavaly kezdődött El Nino a déli félteke nyarán, decemberben érte el a csúcsát, és már a szezon kezdetén tudni lehetett, hogy a 2023/2024-es tél még a mostanában megszokottnál is enyhébb és csapadékosabb lesz hazánkban– itt részleteztük az összefüggést. Így is történt, ez a tél volt 1901 óta a legmelegebb, miközben a február sorra hozta az áprilist idéző rekordmelegeket.
A hétköznapokban nyilván sokan pozitívan fogadták az extrémitást, hiszen kevesebbet kell fűteni, és nagykabátra sincs feltétlen szükség, ugyanakkor a jövőt illetően némi aggodalom is megfigyelhető a közhangulatban: „meglesz ennek a böjtje, márciusban, áprilisban jön majd a fagy és hóvihar.”
Egyelőre nem látszik
Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint az extrém meleg február után az átlagosnál melegebb tavasz várható – írja az MTI. A szakértő cikkében kiemelte: a tendencia tökéletesen beleillik az elmúlt 40 év intenzív melegedési trendjébe, és ez a változás várhatóan növekvő szélsőségekkel gyorsulni fog a jövőben.
Kovács Erik szerint az elmúlt 125 év legmelegebb éve volt 2023, és rekordmeleggel indult 2024 is. Az idei február középhőmérséklete országos átlagban 8,2 Celsius-fok volt, ami 7 Celsius-fokkal lépte át az 1991 és 2020 közötti klímanormál átlagát. Ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő.
Hozzátette: az előzetes becslések alapján Európa nagy részén – az északi részek kivételével – a februári átlaghőmérséklet legalább 2 Celsius-fokkal volt magasabb a normálnál, sőt Közép- és Délkelet-Európa egyes részein 4-6 Celsius-foknál is nagyobb volt az eltérés, akárcsak Magyarországon. Kovács Erik kiemelte, a klímaváltozás következtében az 1980-as évektől egyre melegebbek az egyes évszakok, és jelenleg egyetlen klímaszimulációban sem látszik, hogy a melegedési tendencia a következő évtizedekben csillapodna, vagy ellentétes irányba változna.
Folytatódik a megszokottnál enyhébb időjárás a tavasz első hétvégéjén is: pénteken még több helyen lehet eső, majd csökken a csapadékhajlam, és gyengén felhős, napos idő várható 12-19 Celsius-fok körüli csúcshőmérsékletekkel – derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
Péntek délelőtt még erősen felhős vagy borult lesz az ég, majd a déli óráktól délnyugat felől csökken a felhőzet, és a déli tájakon több órára kisüt a nap, de az északi területeken egész nap felhős marad az idő. Dél felől csapadékzóna érkezik, és – az északkeleti harmad kivételével – több helyen várható eső, zápor, délután délnyugaton zivatar sem kizárt. A délkeleti, keleti szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 12-17 fok között alakul, de a déli megyékben ennél is melegebb lehet az idő.
Szombat reggelre főleg a Dunántúlon és északkeleten köd, illetve rétegfelhőzet képződhet, amely napközben fel is oszlik. Délnyugat felől csökken a felhőzet, általában több órára kisüt a nap, de az északkeleti országrészben maradhatnak borult körzetek. Elszórtan előfordulhat eső, zápor. A déli, délkeleti szél sokfelé megélénkül. A minimum 2-10, a maximum-hőmérséklet 12-19 fok között alakul.
Az Ibériai-félszigetet, az Alpok déli és nyugati térségét ostromló mediterrán ciklon hazánkat elkerüli, a múlt hét elején látszó állapothoz képest tehát a nagyobb esőzések második hulláma elmarad. Hazánk időjárását a következő napokban egy tőlünk keletre elterülő anticiklon alakítja, amely meleg levegőt sodor régiónkba.
Ennek nyomán pedig kedden már délelőtt megdőlt az aktuális melegrekord, és csütörtökön is jó eséllyel ez fog történni
– mondja a 24-hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
A következő napokban jelentősen melegszik időjárásunk, a hőmérséklet kedden már többfelé a 20 fokot is meghaladhatja – írja a Kiderül.hu.
Vasárnap a felhők között több órára is kisüthet a nap, a déli, délutáni órákban délnyugat felől viszont megnövekszik a felhőzet. Estig csapadék nem valószínű, majd a nyugati és délkeleti tájak kivételével szórványosan lehet számítani esőre, záporra. A szelet helyenként élénk, északnyugaton néhol erős lökések kísérhetik, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű.
Hétfő reggelig több helyen – főként északkeleten – előfordulhat eső, zápor, majd csökken ugyan a csapadék esélye, de kisebb eső, zápor továbbra is előfordulhat. A déli szél megélénkül, a Kisalföldön és az Alpokalja északi felén időnként megerősödik, a hőmérséklet hajnalban 1, 8, kora délután 13, 19 fok között várható. Kedden a ködfoltok feloszlása után fátyolfelhős, napos idő valószínű, de a Dunántúlon megvastagszik a felhőzet. Néhol kisebb zápor előfordulhat. A délkeleti, keleti szél sokfelé megélénkül.
Rekordmelegről, átalakuló óceáni áramlásról és aszályról beszélgetünk a Zöldövezet legújabb adásában.
The post Katasztrofális átalakulás küszöbén állhatunk first appeared on 24.hu.
Bármelyik jelölt is nyerje a vasárnapi elnökválasztást, Európa-párti, globalista elnök lesz Finnországban, aki határozottan Ukrajna támogatása mellett áll – írja a Reuters.
A választás első fordulóját január 28-án szűk többséggel nyerte Alexander Stubb volt miniszterelnök, a jobbközép Nemzeti Koalíció Pártjának képviselője, a felmérések szerint pedig 6-8 százalékponttal vezet a másik jelölttel, Pekka Haavisto, a balközép-liberális korábbi külügyminiszterrel szemben.
Mindketten jellegzetesen városi jelöltek, és mindkettőjüknek erős a nemzetközi profilja
Múlt hét közepén 220 km/órát is meghaladó, hurrikán erejű széllel csapott le az Ingunn viharciklon Norvégiára, ami viszont itthon tavaszi időt okozott. Az időjárási jelenség ugyanis „beállította” azt a nyugat-kelet irányú áramlást, ami Spanyolország térségéből hozott meleget a Kárpát-medencébe, és jelenleg is március végi, április eleji állapotokat tart fenn.
Pár nap még ilyen marad, majd még melegebb lesz, leszakad az ég, és végül visszatér a tél
– foglalja össze előzetesként az előttünk álló mintegy 10 napot Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa. Nézzük a részleteket.
Pénteken egy hidegfront vonult át hazánkon és hozott több helyre csapadékot, majd szombaton – bár az erős szél kitartott – már egy anticiklon biztosította a verőfényes napsütést. Vasárnapra a szél megszűnt, és a hétfő is még nyugodt, napfényes idővel telik 4-9 fokos csúcsokkal.
Keddtől azonban egyre ködösebbé válik az idő, csütörtökre pedig egy hidegfront hoz komoly változást: erős felmelegedést
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
A tavalyi év volt az első, amikor a világ közel 1,5 Celsius-fokkal (1,48 °C-kal) melegebb volt az iparosodás előtti (1850-1900) átlagnál. Egyes tudósok, köztük a NASA korábbi klimatológusa, James Hansen azt jósolják, hogy 2024 lesz az emberiség első éve, amely meghaladja a 1,5 °C-ot – írja a Kiderül.hu. A 2015-ös párizsi megállapodásban rögzített 1,5 °C-os hőmérsékleti cél nem törik össze az érték első érintésekor, a legtöbb éghajlati fordulópont, amelyek a felmelegedést kontrollálhatatlanná teheti, csak akkor várható, amikor a Föld stabilan átlépi az 1,5 fokos értéket.
A globális átlaghőmérséklet valószínűleg ismét csökkenni fog, amint a jelenlegi El Niño – az egyenlítői Csendes-óceánra összpontosító természetes ciklus meleg szakasza – lecseng. Idén azonban megtapasztalhatjuk az 1,5 fok hatását életünkre, amelyben sok köszönet nem lesz sem a természet, sem az ember számára. Másfél Celsius-fok felett ugyanis fennáll a veszélye olyan heves hőhullámok kialakulásának, amelyek dacolnak az emberi szervezet hűtési képességével. Az intenzív hő és páratartalom ritkán szövetkezik össze 35 Celsius-fokos „vizes, izzó” hőmérséklettel:
ez az a pont, ahol a levegő túl meleg és párás ahhoz, hogy az izzadtság lehűtse az embert.