Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: molnár lászló

Meghalt Molnár László volt parlamenti képviselő

Közzétette szerző

Molnár László 1957. augusztus 22-én született Békéscsabán, ahol általános és középiskolai tanulmányait is végezte. Eredetileg autókarosszéria-lakatos végzettséget szerzett, de mellette 1967–1981 között az Előre Spartacus SC labdarúgója is volt.

Politikai karrierjét 1978-ban kezdte, 1989-ben a Magyar Szocialista Párt alapítói között volt. 1991-ben a Testnevelési Egyetemen kapott sportvezetői oklevelet. 1993-ban végzett a Közgazdaságtudományi Egyetem vállalkozó-menedzseri szakán, 2001-ben a Janus Pannonius Tudományegyetemen jogi szakokleveles vállalkozói menedzseri képesítést szerzett.

1998 és 2002 között a Békés Megyei Önkormányzat tagja volt. Molnár Lászlót 2002-ben választották meg először országgyűlési képviselőnek. 2004-től 2006-ig az MSZP frakcióvezető-helyetteseként dolgozott. 2006 és 2010 között újra a Békéscsaba központú választókerület képviselője volt az Országgyűlésben, ahol több bizottság munkájában is részt vett.

PostPin It!

Hóval, faggyal jöhet a februári meleg böjtje?

Közzétette szerző

A tavaly kezdődött El Nino a déli félteke nyarán, decemberben érte el a csúcsát, és már a szezon kezdetén tudni lehetett, hogy a 2023/2024-es tél még a mostanában megszokottnál is enyhébb és csapadékosabb lesz hazánkban– itt részleteztük az összefüggést. Így is történt, ez a tél volt 1901 óta a legmelegebb, miközben a február sorra hozta az áprilist idéző rekordmelegeket.

A hétköznapokban nyilván sokan pozitívan fogadták az extrémitást, hiszen kevesebbet kell fűteni, és nagykabátra sincs feltétlen szükség, ugyanakkor a jövőt illetően némi aggodalom is megfigyelhető a közhangulatban: „meglesz ennek a böjtje, márciusban, áprilisban jön majd a fagy és hóvihar.”

Egyelőre nem látszik

PostPin It!

Miért esett az eső, ha azt mondták, hogy nem fog?

Közzétette szerző

Az időjárás kétségkívül életünk alapvetően meghatározó tényezője, ha másért nem is, de a hőmérséklet- és csapadékviszonyoktól függő mezőgazdaság működése, minősége élet-halál kérdés. Az elmúlt évezredekben a rossz termés vagy néhány szűk esztendő komoly éhínséget, a nyomában pedig járványokat, háborúkat okozhatott, és bár a tudomány és technológia fejlettsége árnyalatnyit csökkentette kitettségünket, ez ma sincs alapvetően másként.

Teljesen érthető, hogy elődeinket aggodalommal töltötte el az időjárás alakulása, nem véletlen, hogy annyi népi időjóslat maradt fenn. Manapság pedig minden eddiginél nagyobb figyelem irányul az előjezésekre: a többség ugyan már nem a gabonát félti az elemektől, de napi szinten kíváncsi arra, hogyan öltözzön, mikor menjen a szabadba, mikorra időzítse a szabadságát. A legnagyobb kihívást pedig a villámsebességgel terjedő napelemparkok és szélturbinák várható teljesítményének előrejelzése jelenti 15 perces felbontásban.

Szajki Bálint / 24.hu

PostPin It!

Jön az a meleg, amikor az izzadság már nem hűt

Közzétette szerző

A másfél fok mára a klímaváltozás elleni küzdelem közismert jelképe lett. Az iparosodást megelőző szinthez képest a Föld éves átlaghőmérsékletének ilyen emelkedése mellett a klímaváltozás még kezelhető, viszonylag kevés veszteséggel túlélhető szinten marad. Ez az úgynevezett klímacél, amelyet az emberiségnek teljesítenie kellene. Azonban 2023-ban a globális átlag már 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti szintet, a 1,5 fok helyett pedig egyre inkább a 2 Celsius-fok válik szimbolikus küszöbértékké.

Egyébként még most sem tűnik úgy, hogy hajlandók lennénk tenni is érte, a tavalyi klímacsúcson ugyanis még mindig csak látszateredményekre futotta az emberiségtől.

Pára és meleg

PostPin It!

18 milliárd forint nyereség folyik Dubajba a magyarok vérplazmáján megkeresett pénzből

Közzétette szerző

Szintet lépett a Tiborcz István üzleti köreihez kapcsolódó Plasma Expert Kft.: az emberi vérplazmabizniszt az emírségek adóparadicsomával kombináló cég 18,3 milliárd forint adózás utáni nyereséget jelentett a 2022-es évről. A miniszterelnök vejéhez futó szálakról, a kormányzati intézkedéssel bombaüzletté tett vérplazmalevételről, valamint az emírségek különleges gazdasági övezetéről, a helyenként az offshore adóparadicsomokat is verő kedvezményekről itt írtunk korábban részletesen.

A 2016-ban alapított cég eddig is szépen hozott a konyhára, 2020-ban 1,6 milliárd, egy évvel később 1,845 milliárd forint osztalékot vehetett ki az akkori tulaj, a Golden Bay Trading FZE, 2022-re azonban megtízszereződött a profit.

A Plasma Expert szokás szerint kissé megcsúszott a mérleg benyújtásával, az előírt 2023. május végi határidő helyett fél évvel később, karácsony előtt néhány nappal adta be a cégbíróságnak a dokumentumokat. A tulajdonos a dubaji székhelyű Atlantis International Holding L.L.C.-F.Z. a mérlegbeszámolóval együtt leadott alapítói határozatában nem jelzi, mihez kezd a 18,3 milliárd profittal, kiveszi-e osztalékként, vagy az eredménytartalékba helyezi.

PostPin It!

Időzített klímabomba robbant az óceánokban

Közzétette szerző

A 2015-ben elfogadott párizsi éghajlatvédelmi egyezmény a klímaváltozás elleni harc addigi legfontosabb mérföldköve volt: a világ 195 országa írta alá a dokumentumot, amely szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani az ipari forradalom előtti szinthez képest. Reális célnak tűnt a mára szállóigévé vált másfél fok alatt maradni, átlépésére mindössze 10 százalék esély mutatkozott. Csupán nyolc év telt el azóta, ám a valószínűség már 66 százalékra nőtt, vagyis „inkább bekövetkezik, mint nem”.

Megugrott a hőmérséklet

Sőt, a Meteorológiai Világszervezet májusi jelentése szerint a következő öt évben valamikor meg is haladjuk majd ezt a szintet, igaz, még csak átmenetileg. Ha pedig tényleg nem teszünk lépéseket a szén-dioxid kibocsátásának drasztikus csökkentésére, egyre gyakrabban lépjük át a másfél fokot, és ha maradunk a jelenlegi pályán, 2035 körül már ez lesz az „alap”, 2050-re pedig a 2 Celsius-fokot is elérhetjük.

PostPin It!

Időjárás: nem normális, ami október végén történt

Közzétette szerző

Október folyamán többször, majd november legelején is országszerte tapasztalhattuk, hogy a csapadék egy része dörgés, villámlás kíséretében, vagyis zivatar formájában érkezett. A késő ősz viszont köztudottan a csendes esők időszaka, a nagy égszakadással, földindulással járó nyári zivatarok ilyenkor már jellemzően nem alakulnak ki. Elsősorban ugyanis meleg földfelszín szükséges hozzájuk, ami heves feláramlást generál, és a benne lévő nagy mennyiségű vízpára létrehozza a zivatarfelhőt – ezek az adottságok pedig leginkább késő tavasszal és nyár folyamán adottak a Kárpát-medencében.

Az októberi zivatar nem példa nélküli hazánkban, ám az ideiek nagy száma, hevessége, sőt szupercellák kialakulása nagyon is rendhagyó

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

PostPin It!

A Margot hurrikánt mi is megérezzük szombaton

Közzétette szerző

A hurrikánok a bolygó legvadabb természeti jelenségei közé tartoznak, óriási pusztításra képesek, közismert viszont, hogy Európát nem fenyegetik. Ám ez csak akkor igaz, ha leragadunk a nevezéktannál, az Atlanti-óceán északi részén kialakuló mérsékelt övi ciklonok ugyanis a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban alakulnak úgynevezett extratrópusi ciklonokká, amelyek ereje már az 1-es vagy 2-es osztályba sorolt hurrikánokéval vetekszik (itt mutattuk be őket részletesen). És az elmúlt napokban:

Egymás után három olyan hurrikán is született az Atlanti-óceán trópusi régiójában, amely közvetlen hatást gyakorolt vagy gyakorol Európára, sőt még Magyarországra is

– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.

PostPin It!

Idén elmaradhat a vénasszonyok nyara

Közzétette szerző

Nemzedékek óta kőbe vésett igazságnak tekintjük a modern kori népi jóslatot, miszerint augusztus 20. után már nem szervezünk nyaralást, mert onnantól elromlik az idő. Ez persze a múltban is vagy bejött, vagy nem, de az augusztus végén érkező frontok azért általában gyorsan véget tudtak vetni a nyárnak. Aztán a vénasszonyok nyara még egy utolsó feltöltődésre adott lehetőséget szeptember végén, október elején, mielőtt a borongós, hideg őszi idő végleg ránk telepedett.

A múlt időt a mindent feje tetejére állító klímaváltozás indokolja, amely miatt tavaszról és őszről szinte már nincs értelme beszélni, és az augusztus 20-ai ökölszabály is egyre kevésbé érvényes. Ha csak az idei évet nézzük, a nyár utolsó hónapjában napokig tartott a nyaralók rémálma, a kifejezetten hűvös és esős idő, majd ismét bőven 30 fok feletti csúcsokkal tért vissza a nyár.

Most, szeptember utolsó harmadára fordulva még mindig ez dominál, ha visszakeressük az időjárási híreket, a lapok hetek óta vénasszonyok nyaráról vagy indián nyárról cikkeznek. Csakhogy

PostPin It!

Ezért lesz más az idei tél, mint amit megszoktunk

Közzétette szerző

A legifjabb generációk tagjai már nem is ismerik a hóval borított, fagytól csikorgó magyar telet, amikor még Budapest közepén is szánkózni lehetett a töltéseken vagy a lakótelepek építése után maradt, kevés földdel épp csak szemérmesen borított sitthalmokon. Lassan az idősebbek is beletörődnek, hogy ehhez ma már Kékestetőig kell menni, de legalább hegységeink hűvösebb mikroklímájára van szükség, ha komolyabb hóval fedett tájban akarunk gyönyörködni – és még délutánra se olvadjon el.

Nincsenek véletlenek, Magyarország éghajlata a klímaváltozás összetett hatásaiként hasonul egyre inkább a mediterránhoz, miközben bármikor megvan az esélye komoly fagyokkal járó, napokig, hetekig tartó hidegbetöréseknek is. Globálisan tekintve pedig kifejezetten nyugtalanító a helyzet, szinte nem telik el hét, hogy ne érkeznének hírek extrém időjárási jelenségekről a világ valamely pontjáról.

Mohos Márton / 24.hu

PostPin It!

A klímaváltozás miatt életünk gyökeresen megváltozik a közeljövőben

Közzétette szerző

„Olyan teleink lesznek, hogy újra befagy a Duna, nyáron viszont 45-48 fokos hőségektől fogunk szenvedni”- Európában éppúgy kell számítani folyók kiszáradására, mint pusztító árvizekre. Molnár László meteorológus szerint ideig-óráig geomérnöki megoldásokkal fékezni lehet a bajt, de jobban tesszük, ha felkészülünk.

Molnár László meteorológus, a hosszú távú előrejelzések kutatója a 24.hu-nak adott nagyinterjút az AMOC tengeráramlat leállásáról, a már szemünk előtt zajló és felgyorsuló klímakatasztrófáról, az emberi civilizáció összeomlásáról:

Bár a korábbi előrejelzések a következő évszázadra valószínűsítették, egy új kutatási eredmény szerint akár néhány évtizeden belül leállhat az a tengeráramlat, amelynek a mérsékelt égövet köszönhetjük. Nyáron nem lesz ritka a 40 fok feletti hőség, télen pedig a harminc fok alatti fagy Európában, ahol éppúgy kell számítani folyók kiszáradására, mint pusztító árvizekre. Molnár László meteorológus szerint ideig-óráig geomérnöki megoldásokkal fékezni lehet a bajt, de jobban tesszük, ha felkészülünk: az életünk gyökeresen megváltozik a közeljövőben.

PostPin It!

„Olyan teleink lesznek, hogy újra befagy a Duna, nyáron viszont 45-48 fokos hőségektől fogunk szenvedni”

Közzétette szerző

Júliusban publikálták a Nature tudományos folyóiratban a koppenhágai egyetem kutatói a tanulmányukat, amely szerint a Föld éghajlatát döntően befolyásoló AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation) tengeráramlat az évszázad közepére valószínűleg leáll. Igazuk van-e, és ha igen, abból mi következik?

A tanulmány szerint ez az esemény 95 százalékos valószínűséggel, vagyis szinte biztosan meg fog történni 2025 és 2095 között. A dán kutatók, Peter és Susanne Ditlevsen helyes módszertannal és jó adatokkal dolgoztak, a következtetéseik sajnos helytállók. A korábbi hivatalos kalkulációk azt mutatták ki, hogyha be is következhet az AMOC – vagy ahogy magyarul talán legpontosabban megfogalmazható, az Észak-atlanti bukóáramlás – leállása, az csak a viszonylag távoli jövőben, a 22. században várható.

A tengeráramlatok lassulása és lehetséges leállása több évtizedes téma. A Holnapután című, 2004-es film pont erről szól, és ott elég durvák-látványosak a következmények. De két éve egy IPCC-jelentés még azt mondta, 10 százalék alatti az esélye annak, hogy ez ebben az évszázadban megtörténhet.

PostPin It!

Félnünk kell az Európát elérő füstfelhőtől?

Közzétette szerző

Messze van tőlünk, nem fenyegeti emberi életek és infrastruktúrák tömegét, mégis az utóbbi évek egyik legnagyobb tragédiája játszódik éppen Kanadában: égnek az erdők. Nem egy-két fenyves, kiszáradt facsoporttal végzett a természet lángok formájában, hanem kisebb országnyi területek váltak üszkös romhalmazzá. És még korán sincs vége, senki nem tudja megjósolni, mennyi erdő, azaz növény és állat válik még áldozattá – az okokról és az éghajlatváltozás szerepéről itt írtunk részletesen.

Csaknem magyarországnyi terület

Több száz helyszínen ég a tűz a vadonban, nagy része ellenőrizhetetlen, a számok megdöbbentők:

PostPin It!

Áramársapka: „Megint kerestek valami olyasmit, ami nem kerül sok pénzbe, de jól hangzik”

Közzétette szerző

Igen soványka gazdaságvédelmi akciótervet ismertetett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn a Kormányinfón, különösen ahhoz képest, hogy a kormány a vállalkozásokat sújtó legkomolyabb problémának tartja a magas energiaárakat. A tavaly májusban bejelentett, 2000 milliárdos megszorító csomaghoz, illetve a következő évi költségvetéshez sok száz milliárdos plusz bevételt jelentő adócsomaghoz viszonyítva még inkább eltörpül a bejelentett három kedvezmény:

az ötezer vállalkozás számára július 1-jétől az év végéig bevezetendő áramársapka, 200 euró/megawattóra (MWh) limittel,

a SZÉP-kártya keretének 200 ezer forinttal történő megemelése,

PostPin It!