Best WordPress Hosting
 

Újra szerelmes a világ legöregebb vad madara

A nagytestű madarak még emberi léptékkel mérve is sokáig élnek, ismereteink szerint pedig a világ legidősebb, vadon élő madara Wisdom, a Laysan-albatrosz tojó: a kutatók szerint 72-73 éves lehet. Először 1956 decemberében, a Midway-atollon figyelték meg, ahogy tojásokat rak, azóta a becslések alapján 30-36 fiókát nevelt fel, még 70 éves korában is anya lett.

A fajra monogámia jellemző, Wisdom párját Akeakamainak hívják, vagyis hívták. Merthogy 2021-ben a hím már nem jelent meg a költőhelyen, minden bizonnyal elpusztult – írja az IFLScience. A tojó a következő évben és 2023-ban is magányos maradt, és az albatroszok hiába egy életre választanak maguknak párt, ilyen esetben azért általában új kérő után néznek.

Az amerikai Halászati és Vadászati Hivatal Facebook-bejegyzése szerint három évnyi gyász után a madár ismét szerelmes, a hivatal biológusa udvarlási tánca közben fotózta le egy hónapja.

Péniszével kapaszkodik a bodobács a nősténybe

Az idei első meleg napokon máris lépten-nyomon feltűnő színezetű rovarok tömegeivel találkozhatunk akár a városok közepén is. Ők a verőköltő bodobácsok, a fedőszárnyukon viselt, szmájlira emlékeztető vörös és fekete mintának és jellegzetes „vonatozásuknak” köszönhetően semmi mással nem keverhetők. A szín és a minta a védelmet szolgálja, a hivatalosan tandemnek nevezett összeállásuk pedig – mintha össze lennének ragadva a feneküknél – a párzási viselkedésük.

Téli ébredésük után azonnal hozzá is fognak az utódnemzéshez, a név kötelez: a verőköltő azt jelenti, hogy az első verőfényes tavaszi napon megkezdődik a költési szezon.

Rendszertanilag nem is bodobácsok, a név csupán az alaktani hasonlóság miatt ragadt rájuk, és főleg nem bogarak, hanem poloskák: a poloskák úgynevezett Pyrrhocoridae családjába tartoznak (e tudományos név tükörfordításaként az angol tűzbogaraknak nevezi őket), vagyis a helyes elnevezés a verőköltő poloska lenne. És nyilván a feneküknél sem tudnak összeragadni, a rovarok vonatkozó szerve ugyanis a potroh, de ettől még nagyon is feltűnő a jelenség.

Ez az állat erényövet tesz a párjára

A természet két legfontosabb törvénye: maradj életben és szaporodj. Sőt, ha még szigorúbban vizsgáljuk a kérdést, az élet célja nem más, mint a genetikai örökség továbbadása, a saját utódok biztosítása. Az élővilág számtalan stratégiát követ, akár még adott fajon belül is találunk eltéréseket, csak a példa kedvéért: míg a legnagyobb gím bikák kemény harcok árán őrzik háremüket, addig a kisebbek alig várják, hogy a nagyok figyelme lanyhuljon, ők pedig potyázhassanak.

Valójában az emberek közti házasság alapját is visszavezethetjük evolúcióbiológiailag „a nőstény őrzésére”, és bár a keresztes háborúk korából közismert erényövek minden bizonnyal csak a képzelet szüleményei, a mítosz puszta léte bizonyítja, hogy mennyire fontos témáról van szó. Az állatvilágban azonban nagyon is létezik, sőt elterjedt a módszer, amely fizikailag akadályozza meg a hímivarsejtek célba jutását.

A kis apollólepkék hímjei például a párosodást követően úgynevezett szfrágiszt helyeznek a nőstényre, így akadályozva meg azok további párosodását. Egy magyar kutatócsoport pedig a közelmúltban azt találta, hogy a már ismert, szabad szemmel jól látható nagy pajzzsal ellátott szfrágiszok helyett egyes esetekben jóval kisebb, alig észrevehető plombák készülnek.

Hatalmas krokodilorgiát okozott egy katonai helikopter

Óriási krokodilorgiát okozott egy alacsonyan repülő katonai helikopter Ausztráliában – írja a Live Science. A több mint 3000 hüllőnek otthont adó Koorana Krokodilfarm tenyésztői szerint az elhaladó légi jármű izgalomba hozta az állatokat.

A farm tulajdonosa, John Lever elmondta, a Chinook helikopterek pilótái gyakran repülnek el a farmja felett, most azonban egyikük szokatlanul alacsonyan szállt, hogy a fedélzeten tartózkodók fényképeket tudjanak készíteni a krokodilokról. Amikor a jármű megjelent, a hímek felkeltek és az ég felé üvöltöttek, távozása után pedig eszeveszett párzásba kezdtek.

Hogy miért is hozhatta ennyire lázba a helikopter a krokodilokat, arra Mark O’Shea herpetológus tud választ adni. A szakértő szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy a repülő jármű hangjai egy erős zivataréhoz hasonlítanak. A krokodilok gyakran viharok idején kezdenek párzásba, hogy a később kikelő utódaik nagy eséllyel már jó időben jöjjenek világra, és ne fulladjanak bele a megáradt vizekbe.

Vezessen óvatosan, megkezdődött az őzek párzása!

A címben megfogalmazott tanácsot az Országos Magyar Vadászati Védegylet fogalmazta meg, és az MTI tette közzé kedden. Július második felétől augusztus közepéig az állatok sokkal aktívabbak, nappal is mozognak és gyakran kereszteznek közutakat.

Mint írják, az őz a legnagyobb egyedszámú nagyvadfajunk, a becslések szerint csaknem 380 000 él az országban. Emellett a legelterjedtebb is, így bármely régióban számíthatunk rá, hogy párzás idején – vadásznyelven: üzekedéskor – suta vagy bak szalad ki elénk az útra. Nem véletlen, hogy a csaknem 7500 nagyvadelütés során több mint 5800 esetben (78 százalék) őzet gázolnak el, jelentős részüket pontosan ebben az időszakban.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadgazdálkodást folytató szervezetek érdekképviselete, azt kéri az autósoktól: a szokásosnál is óvatosabban vezessenek a következő hetekben! A balesetek jelentős része megelőzhető, ha a vezetők észben tartják az alábbiakat:

Ez az állat megnyúzza a partnerét párzás előtt

Amikor a hím pókatkák készen állnak a párzásra, egy furcsa rituálé részeként letépik a nőstények bőrét – írja a ScienceAlert osztrák kutatók friss megfigyelései alapján.

Az osztrák szakemberek megállapították, hogy a hímek sokáig hajlandók őrizni a nőstényeket, amelyek jellemzően 10 napos korukban érik el az ivarérettséget. Peter Schausberger zoológus, a Bécsi Egyetem viselkedés- és kognitív biológia tanszékének professzora szerint a hímek akkor nyitnak a nőstények felé, amikor azok bőre ezüstössé válik, mivel a levegő beszorul aközé és az új bőr közé.

Ahhoz, hogy a nőstény hamarabb készen álljon a párzásra, a hím a nőstény alá csúszik, és rágószerveivel lehúzza a felesleges bőrt a nőstényről. Ha ez sikerült, a hím már be tudja helyezni a szaporítószervét a nősténybe.