Best WordPress Hosting
 

Ötvenezer éves vírusokra bukkantak

A valaha talált legősibb emberi vírusokra bukkantak a São Paulo-i Szövetségi Egyetem kutatói – írja az Arkeonews. Az ősi kórokozókat neandervölgyi emberek több mint 50 ezer éves csontjaiból sikerült kimutatni.

A szakértők két neandervölgyi férfi DNS-ét vizsgálták meg, akiknek a maradványait egy oroszországi barlangban fedezték fel. Az analízis szexuális úton terjedő humán papillomavírus (HPV), légzőszervi megbetegedést okozó adenovírus, valamint számos másik vírus jelenlétét mutatta ki.

A tudósokban már régen felmerült, hogy a neandervölgyi emberek kihalását vírusok okozhatták, a mostani kutatás pedig alátámaszthatja ezt az elméletet.

Új típusú sejteket találtak az emberi májban

Teljesen új sejttípust azonosítottak az emberi májban, amely a sérülések helyreállításában játszhat fontos szerepet – írja a Live Science. Ezek az úgy nevezett „vezérsejtek” ugyanis azért felelősek, hogy egészséges szöveteket juttassanak a gyógyuló sebekbe, ezzel elősegítve a regenerálódást.

A szakértők szerint az új felfedezés hozzásegítheti őket ahhoz, hogy jövőben új módszereket dolgozzanak ki a májbetegségek kezelésére.

Májunk alapvető feladata az, hogy segítsen eltávolítani a méreganyagokat a vérünkből, illetve a felesleget az emésztőrendszerünkből. Ez szervünk ismeretes továbbá kitűnő öngyógyító képességéről is, amellyel akár a vírusok, drogok és az alkohol okozta károkat is helyre tudja állítani.

2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok

Egyre közelebb kerül a gyapjas mamut feltámasztásához egy amerikai startup – írja a Business Insider. A vállalat a közelmúltban áttörést ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában.

Ben Lamm, a Colossal Biosciences társalapítója és vezérigazgatója szerint az eredmény számos kutatási terület előtt utat nyithat. A cégnél abban bíznak, hogy a kihalt fajok visszahozatalával erősíthetik a biológiai sokféleséget, emellett a kipusztulás szélén álló állatoknak is segíthetnek.

A Colossal Biosciences a mamutok mellett többek között a dodókat és a tasmán tigriseket is feltámasztaná. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – nyilatkozta Lamm.

Hogyan élheti túl az ember, ha eltalálja egy villám?

Egy friss tanulmányban azt vizsgálják, mi növelheti a túlélés esélyét, ha közvetlenül a fejet éri villámcsapás – írja az IFLScience. A túlélési arány ilyen esetekben alacsonyabb, mint egyéb villámcsapásos sérüléseknél (ahol az arány 70-90 százalék), de úgy tűnik, így sem lehetetlen az életben maradás.

René Machts, a Technische Universität Ilmenau munkatársa és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a bőrön lévő nedvesség nem javíthatja-e az esélyeket. A bőrön kialakuló kisülési útvonal a testen áthaladó áram belépési és kilépési pontja között jön létre a nagy feszültségkülönbség miatt, ezt nevezik felületi flashovernek.

Felületi flashover esetén a villám energiájának nagyobb hányada az emberi testen kívülre csatornázódik, és csak néhány amper áramlik be a szövetekbe. A kutatók vizsgálatukhoz három, a fejbőr, a koponya és az agy rétegét is modellező műfejet használtak fel, melyeket egyenként tíz nagyfeszültségű töltésnek tettek ki. Az egyik fej száraz volt, a másikat pedig esővízhez hasonló, sós vízzel permetezték be.

Ez az állat erényövet tesz a párjára

A természet két legfontosabb törvénye: maradj életben és szaporodj. Sőt, ha még szigorúbban vizsgáljuk a kérdést, az élet célja nem más, mint a genetikai örökség továbbadása, a saját utódok biztosítása. Az élővilág számtalan stratégiát követ, akár még adott fajon belül is találunk eltéréseket, csak a példa kedvéért: míg a legnagyobb gím bikák kemény harcok árán őrzik háremüket, addig a kisebbek alig várják, hogy a nagyok figyelme lanyhuljon, ők pedig potyázhassanak.

Valójában az emberek közti házasság alapját is visszavezethetjük evolúcióbiológiailag „a nőstény őrzésére”, és bár a keresztes háborúk korából közismert erényövek minden bizonnyal csak a képzelet szüleményei, a mítosz puszta léte bizonyítja, hogy mennyire fontos témáról van szó. Az állatvilágban azonban nagyon is létezik, sőt elterjedt a módszer, amely fizikailag akadályozza meg a hímivarsejtek célba jutását.

A kis apollólepkék hímjei például a párosodást követően úgynevezett szfrágiszt helyeznek a nőstényre, így akadályozva meg azok további párosodását. Egy magyar kutatócsoport pedig a közelmúltban azt találta, hogy a már ismert, szabad szemmel jól látható nagy pajzzsal ellátott szfrágiszok helyett egyes esetekben jóval kisebb, alig észrevehető plombák készülnek.

Ellentmondanak a spermiumok Newton törvényének

Egy friss tanulmány alapján az emberi spermiumok ostorszerű farkukkal úgy hajtják magukat a folyadékokon keresztül, hogy az látszólag ellentmond Newton harmadik, a hatás-ellenhatásra vonatkozó mozgástörvényének – írja a ScienceAlert. A publikációban a hímivarsejtek és egysejtű moszatok mozgását jellemzik.

Isimoto Kenta, a Kiotói Egyetem matematikusa és kollégái azt akarták felmérni, hogy miként jutnak át az úszó sejtek olyan anyagokon, amelyeknek elméletileg meg kellene akadályozniuk a mozgásuknak. Mint kiderült, Newton harmadik törvénye nem feltétlenül igaz a ragacsos folyadékokon keresztül haladó sejtekre.

Az iskolából is ismert axióma lényege, hogy két test kölcsönhatásakor mindkét test egyenlő nagyságú és ellentétes irányú erővel hat a másikra. A természetben ez elvileg sajátos szimmetriát okoz, persze a természet kaotikus, akadnak kölcsönhatások, amelyek kivételt jelentenek. Ezek közé tartoznak a madárrajok vagy éppen a folyadékban úszó spermiumok. A madarak például saját energiát termelnek, minden egyes szárnycsapásukkal hozzáadódik a rendszerhez, amelyre így már más szabályok vonatkoznak.

500 év után döntötték meg Da Vinci szabályát

Egy új tanulmányban több mint 500 évvel Leonardo da Vinci halála után cáfolják egyik híres megállapítását – írja a ScienceAlert. A polihisztor rajzai már életében ámulatba ejtették az embereket, biológiai megfigyelései közül többet még ma is felhasználnak.

Da Vinci egyik feltételezése az volt, hogy a faágak vastagsága megegyezik az adott ágból kinövő további ágak összvastagságával. A szabály igen hasznos a kezdő művészeknek, a kutatók pedig azóta kimutatták: a polihisztor által leírt összefüggés magyarázatot adhat arra, hogy a fák miként állnak ellen a szél okozta szilánkosodásnak.

A friss publikáció alapján azonban az arány – mikroszkopikus szinten legalábbis – nem állja meg a helyét.

Olyan hasmenése volt egy utasnak, hogy vissza kellett fordulnia a repülőgépnek

Vissza kellett fordítani a Delta Airlines Atlantából Barcelonába tartó egyik járatát, mert „fedélzeti egészségügyi probléma” lépett fel – írja a Daily Mail.

Két órával a felszállás után ugyanis az egyik utasnak olyan súlyos hasmenése lett, hogy a pilótának nem volt más választása.

 Ez biológiai veszélyforrás

Ezért élvezhetjük annyira a szexet

Egy friss tanulmány alapján különleges szerepet töltenek be a szexuális élvezetben azok a struktúrák, amelyeket az 1850-es években fedezett fel Wilhelm Krause német anatómus a férfi és női nemi szervekben, illetve az ajkakban, a nyelven és egyéb helyeken – írja a ScienceAlert. A kutatók korábban úgy vélték, az idegekkel teli kapszulák a hőmérséklet csökkenését érzékelhetik.

A Howard Hughes Orvostudományi Intézet csapata egereket vizsgált, hogy felmérje a finomabb szövetekben jelen lévő Krause-féle végtestek szerepét.

Az eredmények alapján a speciális struktúráknak nincs közük a hideghez, ehelyett a rezgések és a gyenge érintések jeleit közvetítik a központi idegrendszer felé.