Rendkívül mozgalmas volt az elmúlt hét időjárás szempontjából. Egy mediterrán ciklon hatalmas mennyiségű csapadékot hozott, csütörtökön és pénteken országszerte 30-60 milliméternyi eső hullott, sok helyen pedig vastag hó borította be a tájat.
Történelmi mennyiségű csapadék hullott, pont a hónapfordulón, kis túlzással ezért azt mondhatjuk, a novemberi és a decemberi átlag is megvolt két nap alatt
– mondja Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Egy új, az ENSZ dubaji éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28) ismertetett tanulmány alapján az Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított inváziója több üvegházhatású gázt eredményezett, mint Belgium egész éves emissziója – írja az MTI a DPA alapján.
A Lennard de Klerk holland kutató vezette csoport szerint 150 millió tonna, kifejezetten a háború miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a konfliktus kezdete óta.
A tanulmány alapján ennek csaknem egynegyede a katonai műveletek során, például a csapatok által használt üzemanyagokból került a levegőbe, 15 százalék tüzekből, 12 százalék pedig a légtérzárak miatt hosszabb útvonalra kényszerülő repülőgépekből származott.
Két évtizedes adósságot egyenlítettek ki a Debreceni Egyetem munkatársai, amikor ötévnyi munka után idén ősszel befejezték a Pannon régió növényfajainak jellegeit és tulajdonságait összegző adatbázist.
Az interneten szabadon elérhető PADAPT (Pannonian Database of Plant Traits) névre keresztelt gyűjtemény hazai és nemzetközi szinten is alapvető információkkal segíti a kutatókat számos tudományterületen a botanikától az ökológiáig, a természetvédelemig, illetve a laikusok számára is hasznos adatokat tartalmaz az egyes fajok jellemzőiről, elterjedéséről, védettségéről vagy akár inváziós mivoltáról.
A nagyobb eredmények a projektre épülő komplex kutatások formájában jönnek majd, ám önmagában ebből az iszonyatos adatmennyiségből első ránézésre is látszik, hogy a hazai növények levelei kisebbek, az általuk érlelt magok tömege szerényebb, mint nyugat- vagy észak-európai fajtársaiké.
A déli féltekén mostanában veszi kezdetét a nyári időszak, Ausztráliában egyre többen készítik elő a kerti medencéket. Csakhogy a mesterséges víztömegek adott esetben csapdába ejthetik az állatokat.
Múlt pénteken egy Gold Coast-i lakos lett figyelmes egy kis kígyóra medencéjében, ahogy az egyed a lebegő tisztítócsőbe kapaszkodott – írja a Yahoo News.
Mint kiderült, az állat a Hemiaspis signata faj egyik képviselője volt.
Továbbra is egy mediterrán ciklon alakítja időjárásunkat, nyugat, délnyugat felől folyamatosan érkeznek az újabb csapadéktömbök hazánk térsége fölé. Péntek délután azonban dél felől átmenetileg egyre több helyen csökken a csapékhajlam, és
pénteken késő estére országszerte megszűnik az esőzés
– írja a Kiderül.hu.
Hím szumátrai orrszarvúborjú született hétvégén az indonéziai Szumátrán, ahol már csak alig ötven példány él a veszélyeztetett fajból – írja az MTI. Az újszülött 25 kilósan jött világra a sziget déli részén, a Way Kambas Nemzeti Parkban létrehozott rezervátumban.
A kis hím borjút szombaton reggel látták meg a rezervátum munkatársai anyja mellett. Közlésük szerint tíz nappal hamarabb született, mint várták, de szemmel láthatóan jól van, már felállt, járni és szopni is tud.
A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a kihalás szélén álló fajok között szerepel a szumátrai rinocérosz, amelyből mindössze 30 felnőtt példány maradt. Jelenleg a világ összes szumátrai orrszarvúja Indonéziában él, várható élettartamuk 35-40 év.
Elefántok zúztak szét egy gépkocsit egy malajziai autópályán vasárnap – írja a CNN. A helyi rendőrség közleménye szerint a fehér Perodua márkájú járművet egy 48 éves férfi vezette, akivel felesége és 23 éves fia is együtt utazott.
A látási viszonyokat szitáló eső és köd rontotta, amikor az apa – helyi idő szerint este 7 óra 35 perckor – neki ütközött egy elefántborjúnak. A fiatal állat csordájával kelt állt az úttesten, a baleset következtében pedig a földre esett. Az esetet látván a csorda többi tagja feldühödött és taposni kezdték az autót, majd elhagyták a helyszínt, miután az elütött példány talpra állt.
A rendőrség nyilatkozataiból nem derül ki, hogy a család a járműben tartózkodott-e, amikor az elefántok rátámadtak, de súlyos sérülésekről vagy halálesetről nem számoltak be. A gépkocsi eleje és oldalai súlyosan megrongálódtak, ajtajai behorpadtak, ablakai pedig betörtek.
A világ egyik legritkább emlőse, egy kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis michaeli) született egy angliai állatkertben – írja az IFLScience. A súlyosan veszélyeztetett fajba tartozó újszülött komplikáció nélkül jött világra, születéséről pedig videó is készült.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A történelem során először sikerült fényképet készíteni a Vangunu szigetén élő, kókuszdiókat feltörő óriáspatkányokról – írja az IFLScience. A ritka, különösen nagy méretű rágcsálókat a helyi lakosok segítségével kihelyezett vadkamerákkal sikerült megörökíteni, egy év alatt 95 fotó készült 4 példányról.
A vangunui óriáspatkányok (Uromys vika) tömege megközelítheti az 1 kilogrammot és akár 46 centiméter hosszúságúra is nőhetnek. A sziget lakói régóta ismerik ezeket az állatokat, amelyek jól tudnak fára mászni és akár a kókuszdiókat is képesek feltörni, de a tudomány számára sokáig ismeretlenek maradtak. Tyrone Lavery, a képeket közlő új tanulmány egyik szerzője elmondta, a kutatók évtizedeken keresztül próbáltak a nyomára akadni ennek a különleges rágcsálónak, de egészen mostanáig nem sikerült. Ezelőtt csupán 2017-ben tudtak megvizsgálni egy elpusztult egyedet.
Lavery et al. / Ecology and Evolution 2023
Hétfőn változóan felhős lesz az ég, majd nyugat felől megvastagszik a felhőzet, főleg a nap második felétől helyenként előfordul csapadék: északon, északkeleten inkább hó, havas eső, másutt jellemzően eső. A délnyugati, déli szél sokfelé megélénkül. Hajnalban többnyire -7, 0, a szélvédett fagyzugos vidékeken -10, -8 fokot is mérhetnek, kora délután 0, +8 fok valószínű – írja a Kiderül.hu.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőre elsőfokú figyelmeztetést adott ki Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém vármegyére, ahol
hétfőre virradó éjszaka folyamán gyenge ónos eső várható.
Ez a kullancs képes zárt térben és ugyanazon a kutyán táplálkozva végigmenni a teljes életciklusán és szaporodni, ezért egyetlen lakásban is száz- vagy ezerszámra jelenhet meg. A faj a klímaváltozás egyik nyertese, terjedése várható Magyarországon is
– mondja Dr. Földvári Gábor biológus, parazitológus.
A horrorfilmbe illő invázióra képes ízeltlábúak a Rhipicephalus sanguineus faj tagjai, idegenhonos, hazánkba a mediterrán területekről behurcolt kullancsok, magyar nevük még nincs. Angolul barna kutyakullancsnak vagy kennelkullancsnak nevezik, de színük inkább vörösesbarna, és embereken, illetve más emlősökön is táplálkoznak.
Hétfő éjjel egy mediterrán ciklon éri el hazánkat, ami főként az ország déli felére és a Dunától keletre okoz majd többfelé kiadós csapadékot – írja az Időkép.hu. A ciklonnal dél-délnyugat felől érkező enyhébb levegő hatására az ország nagy részén eső várható, északon, északkeleten azonban ez az enyhülés nem lesz számottevő, így itt végig hó formájában hullhat a csapadék.
Az első nagy havazással Borsodban 10-15 centiméter hó is lehullhat
A legtöbb hó előreláthatóan a borsodi, zempléni térségében hullhat, itt kedd estig akár síkvidéken is 10 centimétert meghaladó hóréteg alakulhat ki, a hegyekben ennél több, néhol a 15-20 centi sem kizárt.
Elképesztő szárazság sújtja az egyesült államokbeli Arizona államot, ami a természetes vizeket is komoly veszélynek teszi ki. Ezért a Gila-folyó indián közössége az amerikai hadsereggel együttműködve egy formabontó projektbe kezdett: napelemekkel fedik le a folyó felszínét – írja az Interesting Engineering.
A projekttel két legyet ütnének egy csapásra, ugyanis amellett hogy tiszta energiát termelnek, megoldhatják a vízpárolgás problémáját is a régióban. A beruházás első lépéseként egy 305 méteres részen húzzák fel a napelemeket a víz felett.
A csatornák feletti napelemparkok telepítésekor kulcsfontosságú kérdés a gazdasági életképesség is. Az állam azért szavazott bizalmat a projektnek, mert a már meglévő csatornainfrastruktúra felhasználásával nem kell további földterületeket feláldozni napelemparkok kialakítására. Egy hasonló projekt már Kaliforniában is megtervezésre került, azonban ott lassabban őrölnek a bürokrácia fogaskerekei.
Elpusztult óriáskalmárra bukkantak a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife déli részén – írja a Canarian Weekly. A szigetnél globálisan nézve meglehetősen gyakran észlelik a ritka fajt.
A több mint 1 méter hosszú, elhullott példányt El Médano egyik strandján találták meg járókelők. Az állatról készült fotót a Médano Coffeeshop nevű Facebook-oldalon osztották meg.
A Tenerife és La Gomera közötti csatorna az egyik legnépszerűbb hely a világon a faj megfigyelésére, némelyik helyi példány karokkal együtt akár 7 méter hosszúra is megnőhet.
Az óceánok mélye néhány igazán furcsán viselkedő állatnak is otthont ad. A tengerbiológusok most például felfedezték, hogy léteznek olyan horgászhalak, amelyek egész életüket fejjel lefelé töltik – írja az Interesting Engineering.
Ezek a halak rémisztő megjelenésükről, valamint fejük elején található, fényt árasztó nyúlványaikról ismertek, amellyel magukhoz csalogatják zsákmányukat. A fejjel lefelé úszó példányokat a kutatók olyan felvételeken szúrták ki, amelyeket távirányítású tengeralattjárók rögzítettek. A különös horgászhalfaj nagyjából 900-2500 méteres mélységben él, ezért a tudósok nagyon keveset tudnak róla.
Az első fejjel lefelé úszó egyedet még 1999-ben figyelték meg, ekkor azonban azt hitték, hogy csupán egy egyszeri furcsa esetről van szó. Csak évekkel később észlelték újra ezt a viselkedést, később pedig nyolc másik alkalommal is találkoztak vele.
Az évezredek alatt rengeteg hajó végezte különböző balesetek következtében a tengerek és óceánok mélyén. Ezek többsége napjainkban is az elsüllyedésük helyén találhatók meg, különböző becslések szerint csak az Egyesült Királyság partjainál nagyjából 50 ezer hajóroncs található. Ezek a maradványok azonban mint kiderült, nemhogy károsítják a vizeket, sokszor a kihalás elől is menedéket jelenthetnek bizonyos állatfajoknak – írja az Interesting Engineering.
Napjainkban elképesztő mértékű túlhalászat zajlik, melynek hatására sorra kerülnek veszélybe, a kihalás szélére egyes fajok. A technikák közül talán az egyik legpusztítóbb hatása a vonóhálós halászatnak van. A folyamat során hatalmas hálókat engednek le a tengerfenékre, hogy halakat és más élőlényeket gyűjtsenek.
Ezek a nehéz eszközök azonban összezúzhatják az egyes állatcsoportokat, és súlyosan károsíthatják a tengerfenék élőhelyeit.
Újratölthető, környezetbarát cink-levegő akkumulátor prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem kutatói – írja az MTI az intézmény csütörtöki közleménye alapján. Az új típusú energiatároló a lítium-alapú akkumulátorok egyik legígéretesebb alternatívája, mivel nagy teljesítményű és biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként.
A mai lítium-akkumulátorok fejlődését behatárolja, hogy kapacitásuk korlátozott és az újrahasznosításuk körülményes, ami a hosszú távú gazdasági és környezetvédelmi célokat korlátozza. Éppen ezért számos kutatás zajlik a lítium-alapú rendszerek ezen nehézségeinek megoldására, illetve a lítium más fémekkel történő kiváltására. Ilyen a Debreceni Egyetem új fejlesztése is.
Fahroni / Getty Images
Az Egyesült Államokban is megjelenhetnek a veszélyes kanadai „szuperdisznók” – írja a Business Insider. Ezek az állatok olyan hibridek, amelyek egy vaddisznó túlélési képességeivel és egy házisertés méretével bírnak, emellett nagyon szívósak és szaporák.
A szakértők szerint a szuperdisznók számítanak a világ egyik leggyorsabban terjedő inváziós fajának, mivel olyan iramban szaporodnak, hogy példányszámuk akkor is növekedne, ha évente megölnék állományuk 65 százalékát.
Ez azért óriási probléma, mert hatalmas károkat okoznak a mezőgazdaságnak, valamint az élővilágnak is, hiszen kiszorítják az őshonos állatfajokat. Az AP arról számol be, hogy a vadon élő disznók gyakran feldúlják a gazdák földjeit az élelemszerzés érdekében, ráadásul fertőző betegségeket is terjeszthetnek, mint az afrikai sertéspestis.
30 évvel a megfeneklése után ismét mozgásba lendült a bolygó legnagyobb jéghegye – írja a BBC. Az A23a jelű jégtömeg 1986-ban vált le az antarktiszi Filchner-jégselfről, majd szinte azonnal elakadt a Weddell-tengeren.
A mintegy 4000 négyzetkilométeres jégsziget 400 méter magas, tehát nagyjából akkora, mint Győr-Moson-Sopron vármegye, és közel háromszor magasabb a Mol-toronynál.
Az elmúlt egy évben az A23a nagy sebességgel sodródott, és rövidesen az antarktiszi vizeken kívülre kerülhet.
Az alacsony hőmérséklet veszélyt jelenthet az állatokra, beleértve a házikedvenceket és a vadakat is, ezért ilyenkor mindenkinek fontos tennie az állatok védelméért – írja az MTI Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos csütörtöki közleménye alapján.
Koska Hedvig állatorvos szerint télen a hipotermia (alacsony testhőmérséklet) és a fagyás (testrészek fagyás miatti károsodása) komoly veszélyt jelenthetnek, különösen a rövidebb szőrű vagy kisebb testű állatoknál. A hideg növelheti a légúti betegségek előfordulását is, továbbá fokozhatja a meglévő egészségi problémákat, például az ízületi gyulladást.
Hűvös időben az állatok viselkedése is megváltozhat: például több időt tölthetnek pihenéssel, kevesebb energiát használva. Ebben az időszakban nélkülözhetetlen megfelelő táplálékot és jól szigetelt vagy fűtött menedéket biztosítani számukra, hogy fenntarthassák testhőmérsékletüket és energiaszintjüket. Emellett ajánlott a rendszeres állatorvosi ellenőrzés is.