Best WordPress Hosting
 

Eddig ismeretlen mérges kígyót fedeztek fel Kínában

Korábban ismeretlen mérges kígyót találtak Kínában – derül ki a Pensoft Publishers közleményéből. Az új faj az Ovophis jenkinsi tudományos nevet kapta, amellyel a 2023-ban elhunyt Robert „Hank” William Garfield Jenkins hüllőkutató előtt tisztelegnek.

Amint a felfedezésről szóló tanulmányban olvasható, az O. jenkinsi példányai jellemzően barnásszürkék és trapézhoz hasonló minták díszítik. Többnyire lassan mozognak, de ha háborgatják őket, kifejezetten agresszívan reagálnak: felfújják testüket, hogy nagyobbnak tűnjenek és gyorsan lecsapnak ellenfelükre.

Ennek ellenére egyelőre nincs róla tudomásunk, hogy bármikor is megmartak volna embereket.

Ellenszert találtak az európai fekete özvegy mérgére

Új ellenszert fejlesztettek ki az európai fekete özvegyek mérgére – írja a Live Science. A kutatók szerint a készítmény sokkal hatásosabb, mint amelyekkel jelenleg kezelik ezen pókok csípéseit, ám még sok kísérlet vár rájuk, mire elérhetővé tehetik a páciensek számára.

Az európai fekete özvegyek (Latrodectus tredecimguttatus) harapásukkal erős mérget, úgynevezett alfa-latrotoxint juttatnak áldozatukba. Ez az anyag az idegrendszert támadja meg, és egy latrodektizmus nevű állapotot okoz, amely nagy fájdalmakat és émelygést okoz.

Ha nem kezelik, a latrodektizmus több napon keresztül is eltarthat, de csak ritka esetekben végződik halállal.

Több mint száz védett bálna megölését engedélyezte Izland

Több mint 100 védett bálna megölésére kapott engedélyt Izlandtól Európa utolsó bálnavadász cége – írja a The Guardian. A természetvédő szervezetek mélységesen elkeserítőnek és veszélyesnek nevezték a döntést.

A Hvalur nevű izlandi vállalat az idei vadászidényben 128 közönséges barázdásbálna megölésére kapott felhatalmazást. Ez az előző szezonhoz képest több mint ötször annyi bálna pusztulását jelentheti, tavaly ugyanis összesen 24 barázdásbálna esett áldozatul a vadászatnak.

Izland a második ország Japán után, amely engedélyt adott arra, hogy idén is folytatódjon tengereiben a bálnavadászat.

Visszatértek a vadlovak a kazah sztyeppére

Kétszáz év után először ismét vannak vadlovak a kazahsztáni sztyeppén – írja a The Guardian. A súlyosan veszélyeztetett állatok európai állatkertek kitartó munkájának köszönhetően térhettek vissza egykori otthonukba.

A vadlovak (Equus ferus) egykor elterjedt fajnak számítottak a közép-ázsiai füves pusztákon, ám vadászatuk, illetve élőhelyeik feldúlása az útépítési munkálatok miatt a kihalás szélére sodorta őket az 1960-as évekre. Mongóliában kis példányszámban fennmaradtak, Kazahsztánból azonban teljesen eltűntek. Most viszont öt kancát és két csődört engedtek ott szabadon, amelyeket a müncheni és a prágai állatkert nevelt fel.

Utóbbi intézmény szóvivője elmondta, ezek a világ utolsó igazi vadlovai, a többi szabadon élő ló – például az amerikai musztángok – ugyanis csak a háziasított ló elvadult populációi.

Különösen ritka cápát mosott partra a tenger

Egy cápát mosott partra a tenger Rhode Island államban, Amerikában – számolt be róla a Miami Herald. A tengeri ragadozó tetemét egy járókelő vette észre a múlt héten, aki értesítette az illetékes hatóságokat.

A helyszínre érkező szakértők megállapították, hogy az állat egy homoki tigriscápa (Carcharias taurus), amely a világ egyik legveszélyeztetettebb faja.

A Természetvédelmi Világszövetség súlyosan veszélyeztetett kategóriába sorolja a homoki tigriscápákat, populációjuk pedig csökkenőben van, így egyre közelebb kerülnek a kihaláshoz. Ennek oka a túlhalászás és a vizek szennyezése, valamint az is, hogy cápákhoz képest nagyon lassan szaporodnak. Két-három évente csak egy vagy kettő utódot nemzenek, így nehezen tud helyreállni egyedszámuk. Ritkaságuk miatt minden egyes megtalált példány vizsgálata kiemelten fontos, hogy többet tudjunk meg az állomány aktuális helyzetéről.

Nevet adnak egymásnak az afrikai elefántok

Neveket adnak egymásnak az afrikai elefántok – írja az AP egy új tanulmány alapján. Ezeket a neveket mély dörmögések formájában ejtik ki, amelyeket jó távolról is hallani lehet, így messziről is tudnak szólni egymásnak.

A tudósok szerint azok az állatok, amelyeknél komplex társadalmi struktúrák és családok is megjelennek, nagyobb eséllyel használhatnak neveket, így könnyen megtalálhatják egymást, ha szétválnak. A nagyobb családok, csoportok összetartásához fontos képesség az, ha meg tudják szólítani egymást az állatok.

A kutatók autókkal követték az elefántcsordákat, hogy megfigyeljék, melyik hívásokra, melyik példányok reagálnak. Mivel azonban az elefántok olyan mély hangokat is képesek kiadni, amelyeket az emberek nem hallanak, technológiai segítségre is szükségük volt. Sok hívóhangok rögzítettek, amelyeket aztán mesterséges intelligenciával is kielemeztek, azt azonban nem tudták pontosan meghatározni, hogy az elefántok dörmögésének pontosan melyik része a név.

Először sikerült levideózni egy borneói ködfoltos párducot kölykeivel

Első alkalommal sikerült videót készíteni a veszélyeztetett borneói ködfoltos párduc egy családjáról – írja a Live Science. A felvétel az indonéziai Borneó egyik erdejében készült.

A Tanjung Puting Nemzeti Parkban elhelyezett kameracsapdák egy nőstényt és két fiatal kölykét rögzítették. A felvételek arra utalnak, hogy a populáció még mindig szaporodik. A kamerákat az Orangutan Foundation természetvédelmi szervezet munkatársai helyezték ki, hogy dokumentálják a területen élő állatfajokat.

A csapat április 9-én fedezte fel a példátlan videót.

Egészben nyelt le egy nőt egy 5 méteres kígyó

Ötméteres piton nyelt le egy 45 éves nőt Indonézia Dél-Celebesz tartományában – írja az MTI a helyi média szombati beszámolóira hivatkozva.

A Kalempang nevű faluban lakó nőt csütörtökön látta utoljára a férje, amikor elindult otthonról, hogy csilipaprikát adjon el egy felvásárlónak. Mivel nem tért haza a rokonai keresni kezdték, közölte a falu vezetője a Detik.com indonéz hírportállal.

Másnap reggel a nő elhagyott holmijai közelében egy pitont találtak. A falubeliek, akik hozzá vannak szokva a környezetükben a félelmetes ragadozók jelenlétéhez, megölték a kígyót, felhasították a testét, és megtalálták az egészben lenyelt, halott nőt.

Aligátorokkal harcoló medvét vettek videóra

Aligátorokkal harcoló medvéről készült videó Amerikában – számolt be róla a USA Today. A ragadozók összecsapása egy floridai folyóban történt, és egy kajakozó örökítette meg.

A felvétel elején az látható, amint a medve szembeúszik egy aligátorral, majd lecsap a hüllőre és kezdetét veszi az ütközet.

Az emlős látszólag könnyedén felülkerekedett ellenfelén, és tovább úszott, ám nem sokkal később egy másik kihívó is feltűnt. A második aligátort két gyors csapással rendezte le, és folytatta útját, mintha mi sem történt volna.

Óriási halat mosott partra a tenger Amerikában

Egy hatalmas méretű, ritka halat mosott partra a tenger Amerikában, Oregon állam északi partjainál – írja az AP. Erről a fajról mindeddig azt hitték, hogy kizárólag a bolygó déli féltekéjén fordul elő, ezért a tudósokat is megdöbbentette az eset.

A mintegy 2,5 méteres rejtőzködő holdhal (Mola tecta) még hétfőn tűnt fel a parton, de teteme még hetekig ott maradhat, mivel a dögevők nehezen jutnak túl vastag bőrén.

A Mola tecta fajt egyébként csak nemrég, 2017-ben fedezték fel, éppen ezért nem sokat tudunk még róluk. A szakértők viszont azt feltételezik, hogy életmódjuk a többi holdhalféléhez hasonló lehet, vagyis főként medúzákkal táplálkoznak, és leginkább több mint 200 méteres mélységben érzik jól magukat, ezért viszonylag ritkán látni őket.

Űrlényszerű állatot találtak a Csendes-óceán mélyén

Sosem látott, űrlényszerű állatot fedeztek fel a Csendes-óceán sötét mélységeiben – írja a ScienceAlert. A kutatók a Mexikó és Hawaii közötti vizekben bukkantak rá a korábban ismeretlen fajra.

Ezek a világ legkevésbé felderített területei, a becslések szerint csupán minden tizedik itt élő állatfajt ismerjük

– nyilatkozta Thomas Dahlgren ökológus. Ezért kifejezetten izgalmasnak is tartja az itt végzett kutatásokat, ugyanis itt a tudósoknak olyan élménye lehet, mint a 18. században, amikor teljesen új ökoszisztémákat tártak fel.

Így gyilkolták le bölények millióit Amerikában

Egykor sok millió bölény élt az amerikai kontinensen, a 20. századra viszont a kihalás szélére sodródtak. A Viasat Nature közleményéből kiderül, hogy jutott erre a sorsa ez a faj, és hogyan vált később az amerikai nemzet szimbólumává.

A vastag bundás állat szoros kapcsolatban állt az indián kultúrával, az amerikai őslakosok ugyanis számos módon hasznosították: húsát megették, bundáját viselték, húgyhólyagjából tarisznyát csináltak, vérével festették magukat, de még az ürülékét is felhasználták, méghozzá tüzelésre.

Volt idő, amikor 60 millió példányuk élt a kontinensen, nem ritkán 100-200 ezres csordákba tömörülve. Ám az 1800-as években, amikor a telepesek elkezdték meghódítani Amerika középső részét, nagyszabású vadászatot indítottak az állatok ellen, részben élelmezési céllal, részben sportvadászatként, ugyanakkor a helyi őslakosok ellehetetlenítésének céljából is.

Tenyérnyi méretű pókok lepik el Amerikát

Hatalmas, idegen pókok terjednek az Egyesült Államok területén, idén nyáron New Yorkban és New Jerseyben is felbukkanhatnak – írja az ABC News. A dzsoró pókok (Trichonephila clavata) inváziós állatok, amelyek feltehetőleg 2014 környékén juthattak Japánból Amerikába, azóta pedig egyre nagyobb részét szállják meg a kontinensnek.

Nőstény példányai akár tenyérnyi méretűre is nőhetnek, és kifejezetten erős, a napfényben aranyszínűnek látszó hálót tudnak szőni, amely átmérője a 2-3 métert is elérheti.

Ez a faj kifejezetten jól tud alkalmazkodni az urbánus környezethez, így akár a nagyvárosokban is képesek terjedni. Térnyerésüket az is elősegíti, hogy – más pókokkal ellentétben – a nagy autóforgalomból származó rezgések látszólag nem gátolják őket a vadászatban, ezért főutak mellett is megélnek.

Éghajlati pokolra figyelmeztet az ENSZ főtitkára

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár cselekvést sürgetett június 5-én az éghajlati pokol elkerülése érdekében, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus is a klímaváltozás hatásainak felgyorsulásáról számolt be – írja az MTI. A Copernicus szerint éves összehasonlításban az elmúlt 12 hónap mindegyike rekordmeleg volt, a május végével záruló 12 hónap globális átlaghőmérséklete 1,63 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot.

A 12 havi átlag ugyanakkor nem jelenti azt, hogy átléptük volna az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt, mivel az az évtizedek átlaghőmérsékletére vonatkozik. Ennek a küszöbértéknek az átlépésével szélsőségesebb és visszafordíthatatlanabb hatások léphetnek fel.

A WMO külön publikált jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg már 80 százalék az esélye annak, hogy a következő öt évben legalább egy olyan naptári év lesz, amelynek átlaghőmérséklete átmenetileg meghaladja az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 Celsius-fokot. Tavaly ennek a valószínűsége még csak 66 százalék volt.

Mérges kígyó és hiúz harcát vették videóra

Egy hiúz és egy csörgőkígyó harcát vették videóra az amerikai Saguaro Nemzeti Parkban – számolt be róla a The Bellingham Herald. A ragadozó feltehetőleg azért támadt a mérges kígyóra, hogy megölje és elfogyassza.

A képsorokon az látható, amint a hiúz lecsap a hüllőre, ám néhány pillanattal később már ijedten ugrik hátra, mivel a csúszómászó ellentámadásba lendült.

A felvétel véget ér az előtt, hogy kiderülne, melyik fél nyerte meg a különös összecsapást. Hogy végül ki kerekedett  felül a másik, azt még a nemzeti park dolgozói sem tudták megmondani, amint az Instagramon írták: mindketten elfutottak, mielőtt erre választ kaphattunk volna.

Egy egész hangyászsünt öklendezett fel egy cápa

Egyben öklendezett fel egy hangyászsünt egy tigriscápa Ausztráliában – számolt be róla a The Guardian. A különös jelenetnek egy csapatnyi tudós volt a szemtanúja, akik éppen tengeri állatokat jelöltek.

Az emlős teljesen egyben volt, de természetesen már nem élt. A szakértők szerint a világon egyedülálló esetről lehet szó, korábban még senki nem számolt be hasonlóról.

Az egyik kutató úgy gondolja, a hangyászsün éppen egy két sziget közötti apró keskeny csatornán úszhatott keresztül, amikor a tengeri ragadozó lecsapott rá. Azt is hozzátette, hogy az állat valószínűleg meg tudta volna emészteni a tojásrakó emlőst a tüskéivel együtt is, az öklendezés pedig egy egyszerű stresszreakció lehetett arra, hogy lefogták a megjelölés idejére. A tetemen viszont nem látták emésztés nyomait, ami arra utalhat, hogy a hangyászsünt csak néhány órával az eset előtt nyelhette le.

Óriásvírusokra bukkantak Grönland jegében

Egy új tanulmány alapján rejtélyes óriásvírusokat találtak a grönlandi jégben és hóban – írja az IFLScience. A mikroorganizmusok algákkal osztoznak a környezeten, ez az első alkalom, amikor ilyen élőhelyen fedezik fel ezeket a vírusokat. Az organizmusok mikroalgákat fertőznek, az emberre nem jelentenek veszélyt, és még le is lassíthatják az olvadást.

A normál vírusok 20-200, míg az óriásvírusok akár 2500 nanométeresek is lehetnek. Így szabad szemmel továbbra sem láthatóak, de jóval nagyobbra nőnek, mint a többi vírus.

Óriásvírusokat korábban számos környezetben találtak, de most először fedezték fel őket mikroalgáktól hemzsegő felszíni jégen és hóban.

Különös rejtőzködő állatokat találtak az afrikai erdőkben

Korábban ismeretlen fajt találtak egy ugandai erdőben – írja a Miami Herald egy új tanulmány alapján. A szakértők leírása szerint a rejtőzködő állat a talajszinten él, ahol halott levélnek álcázza magát, hogy észrevétlen maradjon.

Az új faj a Rhampholeon nalubaale vagyis az istennő-törpekaméleon nevet kapta, és mintegy 7 centiméteres testhosszával kifejezetten nagynak számít a törpekaméleonok között. Érdekes módon a kutatók eddig kizárólag nőstény egyedeket találtak, közülük néhány terhes volt, ám a tojásaiban nem figyeltek meg számottevő DNS-különbségeket. A tudósok ez alapján arra következtetnek, elképzelhető, hogy hím példányok nem is léteznek, a faj pedig hiányukban kizárólag ivartalanul szaporodik.

Daniel F. Hughes

Az idei volt Magyarország legmelegebb tavasza

Az idei tavasz volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta Magyarországon – írja az MTI a HungaroMet Zrt. szerdai közleménye alapján. Az évszak középhőmérséklete országosan 13,4 Celsius-fok volt, 2,3 fokkal magasabb az 1991–2020 közötti évek átlagánál.

Az idei tavasz legmagasabb nappali hőmérsékletét április 15-én, Kiszomboron mérték, 31,4 fokot, a legalacsonyabbat pedig Kakucson március 20-án, mínusz 6,5 fokot.

Mindhárom hónapban magasabb volt az átlaghőmérséklet az átlagosnál, a március 3,7 fokkal, az április 1,8 fokkal, a május pedig 1,4 fokkal haladta meg az 1991-2020-as évek átlagát. A tavasz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 13-14 fok között alakult, de a Dél-Alföldön többfelé meghaladta a 14 fokot is, míg 10 fok alatti értékek csak az Északi-középhegyég magasabb hegyein fordultak elő.

Figyelmeztető jel az emberiségnek az, ami most Indiában történik

Magyarországról nézve szinte felfoghatatlan, hogy 40-50 Celsius-fokot mutasson a hőmérő, az elmúlt időszakban viszont ez vált valósággá India egyes területein. A forróság napok óta nem enyhül, és az elkövetkező időszak is igen melegnek ígérkezik.

A teljes városi régióját tekintve mintegy 30 milliós Delhiben múlt héten még 52,9 Celsius-fokos értéket is mértek, amit ha sikerül hitelesíteni, nemcsak városi, hanem országos rekord is lesz. A korábbi, 49,2 Celsius-fokos delhi csúcsot 2022-ben dokumentálták, az országos rekordot pedig a 2016-os 51 Celsius-fok jelenti, amelyet a Thár-sivatag szélén regisztráltak.

Elképzelhető, hogy ezúttal mérési hibáról volt szó, de az sem kizárható, hogy az érintett városrészen, Mungespurban a helyi adottságok különösen kedveznek a forróságnak. A rekordtól függetlenül a hőmérsékleti értékek így is egészen extrémek, a mungespuri állomáson kívül a maximumok 45,2 és 49,1 Celsius-fok között alakultak a fővárost, Újdelhit is magába foglaló metropoliszban.