Best WordPress Hosting
 

Célunk, hogy Magyarországra hozzuk a nemzetközi szakmai színvonalat! – A Rajk Szakkollégium díjas rendszere

A Rajk Szakkollégium díjas rendszere

A Rajk Szakkollégium szakmai rendszerének általános célja, hogy diákjai magas szintű, nemzetközi színvonalú oktatásban részesüljenek. A rendszer elősegíti, hogy a kollégisták egy közös tudáshalmazt és fogalmi keretet sajátítsanak el, amely elengedhetetlen a társadalomtudományok területein való elmélyedéshez. Fontos számunkra, hogy a kollégium tagjai a társadalmi felelősségvállalás szellemében járjanak el, és a helyi, valamint a globális problémákat egyaránt tudományos szemlélettel közelítsék meg, alkalmazva a legkorszerűbb társadalomtudományi megközelítéseket. Ennek megvalósulásához a díjasaink nagymértékben hozzásegítenek.

A John von Neumann-díj (1994), a Herbert Simon-díj (2004) és az Andorka-medál (2020) alapításával a Rajk Szakkollégium tagjai a közgazdaságtan, az üzleti tudományok, illetve a tágan értelmezett társadalomtudomány kiemelkedő képviselőit ismerik el. A megválasztott díjasok munkássága hosszú időn keresztül gyakorolt jelentős hatást a szakkollégium hallgatóinak tanulmányaira és szellemi tevékenységére, valamint inspirálta a kollégium tagjainak gondolkodásmódját és szakmai fejlődését.

Köztársaság a paloták között

A Rajk nem csak hogy ilyen élményeket ad, de a mindennapi létezés elengedhetetlen feltételévé teszi, hogy átérezd a demokratikus működés felelősségét, és kihasználd az általa kínált lehetőségeket. Ez a kettőség alapjaiban határozza meg a rajkosok hétköznapjait. Mit tanulnál, ha bármit tanulhatnál? Dobd be kurzusként és ha van 3 érdeklődő, a szakmai rendszert működtető kollégisták segítenek megszervezni. Szeretnéd átrendezni a géptermet? Megteheted, csak futtasd meg a közösségben, hogy ne legyen háborgás. Vagy csak csináld meg és viseld a háborgók szúrós tekintetét, esetleg számolj azzal, hogy visszarendezik. Amikor 100 egyetemista a saját életét szervezi, a saját lakhelyén okvetlenül megtanulják hogyan lesz az önérdekből közérdek.

A Rajk Szakkollégium a felnőtté válás sajátos helyszíne, ahol a 19-25 éves diákok szoros közösségben élve fejleszthetik személyiségüket. Az intézmény pedagógiai programja tudatosan épít a különféle társadalmi és családi háttérrel érkező tagok sokszínűségére, és célja, hogy egyéni döntéseiken keresztül valós kihívások elé állítsa őket. A Rajk közössége biztonságos környezetet teremt a kockázatvállaláshoz és önkifejezéshez, miközben az egyéni döntésekhez kapcsolódó közösségi visszajelzések olyan erővel hatnak, hogy az itt szerzett tapasztalatok sokak számára életre szóló élményekké válnak.

A kollégium szervezeti életének csúcsán a Kollégiumi Gyűlés áll, amely dönt az egész közösséget érintő kérdésekben, de bármilyen kérdés napirendre tűzhető a Diákbizottság vagy a kollégisták 20%-ának javaslatára. A Kollégiumi Gyűlés általában alapos előkészítés után dönt, és a Szervezeti és Működési Szabályzatot 2/3-os többséggel módosíthatja.

Sose lesz vége! – A Rajk Szakkollégium története

A 60-as, 70-es évek fordulóján a korábbiakhoz képest sokkal kedvezőbb feltételei alakultak ki a szellemi mozgásoknak. Chikán Attila tanársegéd 1969 tavaszán vetette fel egy nevelési tanácskozáson egy „rendes” kollégium alapításának ötletét. A közvetlen minták nem pusztán az angol és francia elitképzők, college-ok, hanem a magyar kollégiumi hagyomány, nevezetesen a népi kollégiumok intézményei voltak, ahol már megjelent a szakmai specializáció, innen származik a szakkollégium elnevezés. Szabó Kálmán, az egyetem akkori rektora, egykori népi kollégista képviselte személyében is azt az átmenetet, ami összekötötte a népi kollégiumi és szakkollégiumi mozgalmat. Ő volt, aki a hivatalos fórumokon segített átvinni a diákszervezkedés ezen új irányának gondolatát, de az intézmény Szervezeti és működési szabályzatának létrehozásában is jelentős szerepe volt. Az egykori NÉKOSZ alakjaival később is szoros kapcsolata volt a kollégiumnak az eszmei és személyes színtereken is. A szakkollégium végül 1970-ben alakult meg, akkor még a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma néven. Az intézmény 25 fővel kezdett a Veres Pálné utcában, 16 vidéki, bentlakó diákkal, ekkor még a budapestiek nem is lakhattak bent.

A kollégium szervezeti gerincét az első évben öt-, később hétfős, választott diákbizottság jelenti azóta is, amely igen sűrűn (az utóbbi évtizedekben minden hétfőn) ülésezik és az operatív feladatokért felelős.  A kollégium szakmai fókusza és szakmai rendszerének alapjai már a 70-es évek elején kialakultak: rendszeres heti találkozások, olvasás és év végi beszámolók. Ez napjainkban kurzusrendszerként működik, évente 40-45 kurzussal, ahol a kollégisták 4-8 fős csoportokban dolgoznak együtt. A Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel is korai időktől kezdve támogatott és elvárt.

Az intézmény 1974-ben vette fel a politikailag ellentmondásos Rajk László nevét. A kibontakozó politikai-kulturális munka, amit a kollégisták végeztek egyre nagyobb népszerűségnek örvendett a 80-as évek elejére, azonban ez belső és külső konfliktusokkal járt. A belső politikai törésvonalból született 1981-ben a Társadalomelméleti Kollégium, a Rajkból kivált marxista filozófiával foglalkozó szekció és külső szimpatizánsaik, ehhez támogatóan fordult a kollégium akkori vezetősége. Ez a nagytestvéri gondosság később is megjelenik a szakkollégisták hozzáállásban: hirdetik a diákönkormányzatiság adta lehetőségeket az országban, és segítették olyan intézmények létrejöttét, mint a Bibó István, vagy a Széchenyi István Szakkollégiumok. A politikai aktivitás, mint külső konfliktus, veszélyt jelentett a szocialista rendszer számára, ami hozzájárult a kollégium első költözéséhez: a Veres Pálné utcából, a Makarenko (ma Horánszky) utca 20-ba. A politikai munkának és a megerősödő szakkollégiumi kapcsolatrendszernek köszönhetően jött létre az első szakkollégium nyári találkozó, a NYATA, ami napjainkban évente megrendezésre kerül. A rendszerváltás előtti ellenzéki diskurzusoknak meghatározó fóruma és alakítója volt a szakkollégiumi közösség. A Rajk tagsága ugyanakkor reflektált a pártalakulásokkal jelentősen megváltozó politikai hangulatra és megszüntette az intézményi politizálást. Ez együtt járt a szakmai munka megerősítésével: erősebb követelmények, magasabb színvonalú kurzusrendszer jött létre. A kollégisták 1994-ben megalapították a Neumann-díjat (amit 2004-ben a Simon-, 2021-ben Andorka-díj követett), hogy kitüntessék azokat a kutatókat akik nagy hatással voltak a szakmai fejlődésükre. Kilenc Neumann-díjas azóta a Nobel-díjat is megkapta, ami rámutat a kollégisták  nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő szakmai érdeklődésére.

Egy jól finanszírozott munkanélküliségi rendszer nem teher, hanem az ország fejlődésének záloga

A Rajk Szakkollégium Neumann János-díjának 2023-as díjazottja Raj Chetty, a Harvard Egyetem professzora. A Neumann János-díjat 1995 óta évente olyan tudósoknak adományozza a Rajk Szakkollégium, akik kiemelkedően járultak hozzá az egzakt társadalomtudományok fejlődéséhez, és ezáltal komoly hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására. 

Raj Chetty a Harvard professzora, akinek munkássága empirikus eredményeket és elméletet ötvözve járul hozzá, hogy az állam hatékonyabb és jobban működő döntéseket hozhasson. Az általa kutatott témák a közgazdaságtan széles spektrumát lefedik, az adópolitikától kezdve, a munkanélküli biztosításon és az oktatáson át, egészen a megfizethető lakhatásig. Fő kutatási iránya az esélyegyenlőtlenséggel és társadalmi mobilitással foglalkozik, és ezeket a jelenségeket hatalmas mennyiségű, korábban nem összegyűjtött adat segítségével vizsgálja.

Az utóbbi években bővelkedünk a gazdasági viszontagságokban: a koronavírus-járvány után alig álltak helyre a globális ellátási láncok, az orosz-ukrán háború és az ezzel összefüggésben elszabaduló energiaárak újból felbolygatták a nemzetközi gazdasági vérkeringést. Az idei első negyedévben zsugorodó magyar GDP érzékeltette hatását a foglalkoztatási adatokban is.