Best WordPress Hosting
 

A városi zaj a madarak fejlődését is visszaveti

A zajszennyezés hatására – egy friss tanulmány alapján úgy tűnik – már a tojásban is az átlagosnál lassabban növekednek a fiókák. Később pedig kevesebb utódot nevelnek fel, mint az életük kezdetén forgalmi zajoktól nem szenvedő fajtársaik.

Zajszennyezésről leginkább akkor hallunk, amikor az autópályák közelében lévő településeken panaszkodnak az állandó hangra. Időszakosan pedig a nyári fesztiválok idején ugorhatnak meg a zajszennyezéssel, az erre vonatkozó jogszabályi előírásokkal kapcsolatos Google-keresések. Márpedig az emberi zajszennyezés az állatokat is érinti, a problémakört így ilyen aspektusból is meg kellene vizsgálni.

Egy közelmúltban a Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a városi forgalom hangjai már a tojásban visszafoghatják a fiókák növekedését. A zajszennyezés hosszú távú negatív hatást gyakorol az egészségükre és a szaporodásukra is.

Klímaváltozás: a gyakori fajok sem ússzák meg

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint 40 éve tartó együttműködése újabb gyümölcsöt érlelt a klímaváltozás hatásainak kutatásában. A kutatás eredményei fölhívják a figyelmet arra, hogy hosszabb távra előre vetítve még a gyakorinak mondható fajok is veszélynek vannak kitéve.

Az éghajlatváltozás az időjárás számos vetületében megnyilvánul, például a csapadék éven belüli eloszlásában, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások gyakoriságában. A változásoknak a laikusok számára is egyik legfeltűnőbbje a hőmérséklet emelkedése. A legtöbb tanulmány is, amely a klímaváltozásnak az élővilágra gyakorolt hatását vizsgálja, elsősorban azt veszi górcső alá, hogy a hőmérsékleti változások mennyire „izzasztják” meg az élővilágot. Már ismert, hogy a madaraknál, melyek az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások kedvelt alanyai, a hőmérsékletváltozás és a költéskezdés szoros kapcsolatban van. Érdemes volna azonban szakítani az efféle atomisztikus megközelítéssel, hogy csak egy-egy időjárási és biológiai változót ragadunk ki a sokaságból. Azzal a módszerrel nem feltétlenül észlelhetjük, hogy valójában mennyire súlyosak a klímaváltozás következményei a vizsgált fajnál, amely gyakori, és ezért nem tűnik veszélyeztetettnek.

A Pilisi Parkerdő Zrt. jóvoltából a kutatók 1982 óta figyelik meg a Málnás-hegyen (Szentendrei Erdészet) egy vonuló énekesmadár, az örvös légykapó (Ficedula albicollis) mesterséges odútelepen költő populációját. A maga négy évtizedével a kutatás a világon a legrégebb óta megszakítás nélkül zajló olyan vizsgálatok közé emelkedik, amelyeket természetes körülmények között végeznek. Mindez ráadásul a Kárpát-medencében, amelynek gerinces állatvilága viszonylag kevésbé kutatott az éghajlatváltozás tükrében.

Parlagi sasok neveltek fel egy egerészölyv-fiókát a Dél-Alföldön

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának közös munkacsoportja különös fészekaljat talált a dévaványai tájegységben májusban: három parlagisas-fióka mellett egy szintén egészséges egerészölyv-fióka nevelkedett.

A júniusi ellenőrzés során az egerészölyv-fióka már a fészek környékén repkedett láthatóan egészségesen, míg a három sasfióka – a fajra jellemző módon – csak júliusban hagyta el a fészket.

Az egerészölyv-fiókát eredetileg minden bizonnyal zsákmányként vihették be a parlagi sasok a fészkükbe, mivel azonban sértetlenül maradt és a fészekbe kerülve a sasfiókákhoz hasonlóan élelmet kért a sasszülőktől, azok saját három fiókájukkal együtt tovább etették.

Kimagaslóan jó évük volt a gólyáknak a Dél-Alföldön

Az átlagosnál jelentősen több fiókát neveltek fel az idén a Körös-Maros Nemzeti Park működési területén költő fehér gólyák. Szép számban voltak ötfiókás fészekaljak, sőt akadt egy olyan pár is, amelyik hat utódot nevelt fel.

Békés vármegyében tavasszal 343 pár foglalta el a fészkét, közülük 283-nak volt sikeres a költése. Összesen 912 fiókát reptettek, így az átlagos fiókaszám (ha csak a sikeres költéseket vesszük figyelembe) 3,22 volt. Ezek a mutatók lényegesen meghaladják a tavalyi eredményeket, 2022-ben ugyanis 240 pár költött sikeresen, összesen 738 fiókát reptettek, az átlagos fiókaszám pedig 2,83 volt. Nagyon sok volt a négyfiókás fészek, sőt 23 ötfiókás is akadt, ami rendkívül jó eredménynek számít. Az állomány sűrűsége szintén növekedett, a tavalyi 5,35 pár/ négyzetkilométer helyett idén 6,09 pár/négyzetkilométer lett.

Az, hogy a mutatók ilyen mértékben javultak, elsősorban annak köszönhető, hogy míg 2022-ben rendkívüli aszály volt, addig idén optimális időjárási körülmények között zajlottak a fészkelések.