Best WordPress Hosting
 

Budapest 6 kerületében folytatódik a Városierdő-fejlesztési Program

A Pilisi Parkerdő 2020-ban indította a Városierdő-fejlesztési Programot a klímaváltozás és a nagyvárosi környezet negatív hatásaival szemben ellenállóbb, egészségesebb budapesti erdők kialakítása érdekében. A program keretében a széles körű szakmai konzultáción alapuló szakmai-tudományos munka mellett a Parkerdő folyamatosan végez gyakorlati munkát is: 2024 első felében a főváros hat kerületében, több helyszínen.

A városi erdők kezelése nem új keletű szakmai irányzat: a Pilisi Parkerdő évtizedek óta speciális elvek alapján és speciális gyakorlat szerint tartja fenn és fejleszti a főváros mintegy 5700 hektáros erdőterületének a Parkerdő kezelésébe tartozó 3600 hektáros hányadát. Azonban a klímaváltozás az utóbbi években mindinkább szemmel látható negatív hatást gyakorolt a városi környezet miatt amúgy is terhelt erdőkre.

A budapesti erdők jelenlegi állapotáról és klímaadaptációjukról Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője a következő áttekintést adta:

Klímaváltozás: a gyakori fajok sem ússzák meg

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint 40 éve tartó együttműködése újabb gyümölcsöt érlelt a klímaváltozás hatásainak kutatásában. A kutatás eredményei fölhívják a figyelmet arra, hogy hosszabb távra előre vetítve még a gyakorinak mondható fajok is veszélynek vannak kitéve.

Az éghajlatváltozás az időjárás számos vetületében megnyilvánul, például a csapadék éven belüli eloszlásában, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások gyakoriságában. A változásoknak a laikusok számára is egyik legfeltűnőbbje a hőmérséklet emelkedése. A legtöbb tanulmány is, amely a klímaváltozásnak az élővilágra gyakorolt hatását vizsgálja, elsősorban azt veszi górcső alá, hogy a hőmérsékleti változások mennyire „izzasztják” meg az élővilágot. Már ismert, hogy a madaraknál, melyek az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások kedvelt alanyai, a hőmérsékletváltozás és a költéskezdés szoros kapcsolatban van. Érdemes volna azonban szakítani az efféle atomisztikus megközelítéssel, hogy csak egy-egy időjárási és biológiai változót ragadunk ki a sokaságból. Azzal a módszerrel nem feltétlenül észlelhetjük, hogy valójában mennyire súlyosak a klímaváltozás következményei a vizsgált fajnál, amely gyakori, és ezért nem tűnik veszélyeztetettnek.

A Pilisi Parkerdő Zrt. jóvoltából a kutatók 1982 óta figyelik meg a Málnás-hegyen (Szentendrei Erdészet) egy vonuló énekesmadár, az örvös légykapó (Ficedula albicollis) mesterséges odútelepen költő populációját. A maga négy évtizedével a kutatás a világon a legrégebb óta megszakítás nélkül zajló olyan vizsgálatok közé emelkedik, amelyeket természetes körülmények között végeznek. Mindez ráadásul a Kárpát-medencében, amelynek gerinces állatvilága viszonylag kevésbé kutatott az éghajlatváltozás tükrében.

Erdőanya és Mexikó-puszta: a Pilisi Parkerdő mesés nevű mintaterületei

A 2024-es év két fontos évfordulót is jelent a Pilisi Parkerdő Zrt. szakmai munkájától elválaszthatatlan örökerdő-gazdálkodás terén: idén 70 éves a Visegrád közelében létrehozott Erdőanya, illetve 25 éves a Parkerdő nemzetközi hírű örökerdő kísérleti és bemutató területe Mexikópusztán.

2024-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő, a hazai folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás történetének két emblematikus mintaterülete kerek évfordulóhoz ért.

Erdőanya: őserdő természetességű kezelt erdő

Veszélyhelyzetre figyelmeztetnek a Pilisi Parkerdőben

A havazás miatt a Pilisi Parkerdő erdeiben nem ajánlott túrázni – figyelmeztetnek a Pilisi Parkerdő Facebook-oldalán. Mint írták:

az elmúlt napok havazása veszélyhelyzetet teremtett a Pilisi Parkerdő területein. A fákra rakódott vizes hó miatt ágak törhetnek le. 

A bejegyzésben jelezték azt is, hogy a havazást nem előzte meg fagy, így az erdőtalaj felázott, ezért helyenként nagyobb fák dőlnek ki a plusz súly miatt. „Az erdészeti utak emiatt több helyen még gyalogszerrel sem járhatóak, ezért a Parkerdő arra kéri a kirándulni vágyókat, hogy ne induljanak útnak.”, fogalmaztak.

Illegálisan épült és működik évek óta az RTL Klub szappanoperáinak filmfaluja

Drága örökösök, papírok nélkül, olcsón. Budakeszi és Telki között egy fizikailag beerdősült, szőlőként nyilvántartott területen néhány éve gombamód növekedtek ki azok az épületek, amelyeket a nézők a későbbiekben a Mi kis falunk és a Drága örökösök sorozatokból ismertek meg.

A tájékoztatásból kimaradt helyi lakosoknak elsősorban a megnövekedett gépjárműforgalom, az út szélén található konténerirodák és a tájat elcsúfító kellék-roncstelep szúrtak szemet. A zúgolódás hatására a Budakeszi Önkormányzat egy terepszemle után feljelentést tett a területileg illetékes kormányhivatalnál, amely szintén helyszínelt és megállapította, hogy az akkor már több éve ott álló épületek engedélykötelesek és nem felelnek meg a Helyi Építési Szabályzat szerinti mezőgazdasági besorolás követelményeinek. Közben kiderült az is, hogy a médiacég az illegális beépítést nem átmeneti jellegűnek, hanem véglegesnek szánja, tehát az általuk kiszemelt idilli területen egy állandó kihelyezett zöldmezős telephelyet hoznának létre.

Politikailag is kényes

Városi erdők Budapesten – konferencia

Június 8-án kerül sor a Városi erdők Budapesten című konferenciára. Az eseményen a fővárosi erdők túlnyomó részét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. meghívására különböző szakterületek elismert képviselői mutatják be és vitatják meg a városi erdők összetett kérdéseit. A klímaváltozás, a turizmus, a közösségek igényei, az átalakuló városi funkciók komoly kihívások elé állítják az idén 150 éves Budapest erdőit és az azokat gondozó szakembereket.

A főváros erdei különleges helyzetben vannak más hazai erdőterületekhez képest. A közel kétmilliós nagyváros és az agglomeráció közelsége miatt más társadalmi és ökológiai elvárások érvényesülnek velük szemben. Budapest teljes területének tizenegy százaléka erdő, ennek több mint kétharmadát, mintegy 3600 hektárt kezeli a Pilisi Parkerdő Zrt., amely így a főváros zöld infrastruktúrájának legjelentősebb eleméről gondoskodik. A különleges helyzet a hagyományos erdőgazdálkodási módszerektől eltérő kezelést igényel, ezért a Parkerdő 2020-ban elindította hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot, amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése.

A Pilisi Parkerdő 2023-ban is folytatta és folytatja e stratégiai munkát. Az elmúlt időszakban féléves vezetői workshop-sorozaton vitatta meg a a városi erdőkhöz kapcsolódó szakterületek legfontosabb kérdéseit, az adott szakterületek neves képviselőivel. A fél év során számba vették a városi erdők kapcsolatát a klímaváltozással, a vízvisszatartással, a szénmegkötéssel, a városi közösségekkel, a mentális és fizikai egészséggel, turizmussal és sporttal, ökoszisztéma-szolgáltatásokkal és így tovább. A folyamatban több mint harminc, az említett témakörökben jártas természet- és társadalomtudós, ökológus, orvos és egészségügyi intézményvezető, pszichológus, jogász, közgazdász, sportszervező, kommunikációs szakember vett részt, és osztotta meg gondolatait, álláspontját, szakterületének legfontosabb és legfrissebb eredményeit.