A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint 40 éve tartó együttműködése újabb gyümölcsöt érlelt a klímaváltozás hatásainak kutatásában. A kutatás eredményei fölhívják a figyelmet arra, hogy hosszabb távra előre vetítve még a gyakorinak mondható fajok is veszélynek vannak kitéve.
Az éghajlatváltozás az időjárás számos vetületében megnyilvánul, például a csapadék éven belüli eloszlásában, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások gyakoriságában. A változásoknak a laikusok számára is egyik legfeltűnőbbje a hőmérséklet emelkedése. A legtöbb tanulmány is, amely a klímaváltozásnak az élővilágra gyakorolt hatását vizsgálja, elsősorban azt veszi górcső alá, hogy a hőmérsékleti változások mennyire „izzasztják” meg az élővilágot. Már ismert, hogy a madaraknál, melyek az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások kedvelt alanyai, a hőmérsékletváltozás és a költéskezdés szoros kapcsolatban van. Érdemes volna azonban szakítani az efféle atomisztikus megközelítéssel, hogy csak egy-egy időjárási és biológiai változót ragadunk ki a sokaságból. Azzal a módszerrel nem feltétlenül észlelhetjük, hogy valójában mennyire súlyosak a klímaváltozás következményei a vizsgált fajnál, amely gyakori, és ezért nem tűnik veszélyeztetettnek.
A Pilisi Parkerdő Zrt. jóvoltából a kutatók 1982 óta figyelik meg a Málnás-hegyen (Szentendrei Erdészet) egy vonuló énekesmadár, az örvös légykapó (Ficedula albicollis) mesterséges odútelepen költő populációját. A maga négy évtizedével a kutatás a világon a legrégebb óta megszakítás nélkül zajló olyan vizsgálatok közé emelkedik, amelyeket természetes körülmények között végeznek. Mindez ráadásul a Kárpát-medencében, amelynek gerinces állatvilága viszonylag kevésbé kutatott az éghajlatváltozás tükrében.