A portál megkereste a balatoni önkormányzatokat, strandfenntartókat, hogy megtudja, milyen milyen mértékű áremelést hajtottak végre. A körképből kiderül, hogy sok helyen emelkedtek az árak, van olyan település, ahol csak pár száz forintot, de
van olyan, ahol 50 százalékot emeltek a belépőn.
Balatonvilágos
Aki járt mostanában bármelyik magyarországi bolthálózatban, annak feltűnhetett, hogy akár négy-ötszöröse is lehet a magyar eper ára a külföldinek. Az okok nem az inflációban vagy a magyar gazdaság rossz helyzetében keresendők, hanem elsősorban az ország klimatikus adottságaiban – erről beszélt a Spirit FM-en Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
„Magyarországon a szamócaszezon április elején, vagy a hónap első felében kezdődik. Idén a korai kitavaszodás miatt 1-1,5 héttel előrébb van a szamócaszezon is, helyenként akár 2 héttel is, így már húsvét előtt megjelent a magyar szamóca a boltokban. De Magyarországon, a mi klimatikus adottságaink mellett a szamócák ilyen korán csak és kizárólag üvegházban, vagy fűtött fóliaházban teremnek meg, szabadföldön egyelőre nem” – taglalta a szakértő, hangsúlyozva egyúttal azt is, hogy szamócát (epret, ki hogy nevezi) üvegházban vagy fóliaházban csak viszonylag drágán lehet előállítani, ez eredményezi azt, hogy jelenleg aranyáron kapni csak magyar epret a boltokban.
Az import áruval kapcsolatban éppen fordított a helyzet. Ahogy Apáti mondja, Spanyolországban, Olaszországban vagy épp Görögországban, hónapokkal hamarabb kezdődik a szezon, ezeken a helyken most túlkínálat van, így az áru egy részével az a cél, hogy kármentésként, akár nyomott áron is eladják a terméket. „Ezzel nem tudunk mit kezdeni, ez a globalizált kereskedelemnek a jelensége” – húzta alá.
A Balaton megkerülhetetlen a nyár beköszöntével, azonban azt, hogy miként is néz ki a pezsgő életű főszezonon kívül a magyar tenger, Bartha Dorka projektjén keresztül követhetjük végig, aki a Balaton Offseason Instagram-profilt 2020 februárjában indította útjára. Dorka aki az ELTÉ-n végzett történészként, majd kulturális örökségekkel foglalkozó mesterképzését esztétikai és magyar szakkal egészítette ki. A fotográfia 15 éve része az életének, amit autodidakta módon sajátított el. Ennek ellenére sikerességét mutatja, hogy az Instagramra feltöltött négyzetes képeiből először 2022-ben a Telep Galleryben szervezett kiállítást, majd 2023-ban Weiler Péter festményeivel és digitális alkotásaival közösen nyílt tárlata a balatonboglári Kék kápolnában, a Vörös kápolnában, a Strand fesztiválon, a mindszentkállai Jókai7 és végül a Hybridart Space Galériában. A nosztalgikus képek mögött megbúvó történetek pedig a Balaton Offseason – Amikor a magyar tenger partja kiürül című, a napokban megjelenő könyvben kerülnek bemutatásra.
Ez az a Balaton, amit szeretünk – mondja Dorka. A képein ott vannak gyerekkorunk, szüleink és még nagyszüleink kedvenc üdülőhelyszínei is, kérdés, hogy a napjainkban aktívan zajló építkezések mennyit hagynak meg ebből.
„Lassan öt éve fotózom szisztematikusan a szezonon kívüli Balatont, eddig főleg az amúgy is alulreprezentáltabb déli partot. Kezdetben a táj szokatlanságára kaptam fel a fejem és a fényképezőgépem, mint az elsárgult nád, a mérges-mocsárszínű Balaton, a partra rángatott stégek, a pasztell színű reggeli ködök. De ahogy egyre többet bringáztam és fotóztam, felfedeztem a tópart egészen különleges és nagyon izgalmas atmoszférájú építészetét magamnak. Mára a fotógyűjtemény gerincét ez adja, az elmúlt közel 170 év nyaralói, a svájci stílusú villáktól a posztmodernig, a panziótól a hostelekig, csárdáktól a Laci kifőzdéig, meg persze a kedves halacskás-hajós kerítések és mindenféle kreatív tipográfiai megoldások.
Ha a KSH kedden közzétett országos adatain belül turisztikai régiókra is rákeresünk, az látszik, hogy a Balatonnál a nyári szezonban még rosszabbul is alakultak a belföldi turisztikai mutatók, mint országosan. A tónál július végéig 3,532 millió belföldi vendégéjszakát regisztráltak, ami a tavalyi első héthavihoz képest 8,9 százalékos visszaesést jelent.
Vagyis a Balatonnál, ahol a belföldi turizmus súlya a sokszorosa a külföldinek – a hazai vendégek száma nagyjából háromszorosa a külföldieknek –,
nagyobb volt a belföldi turizmus visszaesése, mint az országban átlagosan.