Best WordPress Hosting
 

Kettészakad a Balatonpart, hasonló még nem történt az ingatlanoknál

„Jellemzően az ingatlan vízparttól, illetve fővárostól való távolsága a két legmeghatározóbb tényező egy nyaraló árának alakulása során,” – összegezte a Balaton-parti ingatlanpiac érték befolyásoló tényezőit Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.

A legnépszerűbb hazai nyaralóövezetben 65 projektben összesen 2500 lakás épül, ezeknek nagyjából a fele érhető el jelenleg. A projektek kínálati fajlagos átlagára 1,81 millió forint négyzetméterenként – jegyezte meg a cég vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a projektszámok ugyan megegyeznek az előző negyedéves értékkel, ám jelenleg 7 százalékkal kevesebb lakás épül.

A kínálati négyzetméterárról szólva Kosztolánczy György elmondta, hogy már 1,8 százalékkal magasabb a téli átlagnál. Az év első negyedévében öt projekt 85 lakása jelent meg az online térben, ami ugyancsak több az előző negyedév 3 projektjének 35 lakásánál.

Fordulat a Balatonnál: tömegek szabadulnának a nyaralójuktól

„Jelentősen bővült a kínálat a Balatonnál, miközben az ingatlanárak helyben toporognak, aminek első jelei már 2022 nyarán láthatók voltak, a tendencia azóta egyre erősebb” – összegezte a portálnak Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mind az északi, mind pedig a déli parton 10-20 százalékkal közötti mértékben bővült a kínálat. A legnagyobb magyarországi ingatlanhirdetési felületen tapasztaltak szerint a kereslet tavalyhoz képest élénkült a január–februári időszakban, de még nincs azon a szinten, mint 2022 első két hónapjában.

Hol vannak a vevők?

Így néz ki az egykori szaúdi király elhagyatott nyaralója

A 2005-ben, 84 évesen elhunyt Fahd szaúdi király egykor fényűző, palotának is beillő luxusnyaralójának minden részletét megmutatja friss videójában Jake Parr városi felfedező – írja a Daily Star című brit bulvárlap.

Az 1982-ben trónra került Fahd király vagyona az óvatos becslések szerint is megközelítette a 30 milliárd dollárt (kb. tízezer milliárd forintot), marbellai nyaralója ennek megfelelően lenyűgöző részleteket rejt.

A király halála óta, vagyis lassan két évtizede elhagyatott villának volt saját helikopterleszállója, mecsetje és klinikája is, belsejében pedig lélegzetelállító, napfényes nyílt terek rejtőztek. Parr azt mondja, sok városi felfedező próbált már videót készíteni a villában, de eddig senkinek sem sikerült, az ő ottjártakor is voltak őrök és kutyák a birtokon.

Balatonmustra szezonon kívül – így néz ki a magyar tenger, amikor csak kevesen látják

A Balaton megkerülhetetlen a nyár beköszöntével, azonban azt, hogy miként is néz ki a pezsgő életű főszezonon kívül a magyar tenger, Bartha Dorka projektjén keresztül követhetjük végig, aki a Balaton Offseason Instagram-profilt 2020 februárjában indította útjára. Dorka aki az ELTÉ-n végzett történészként, majd kulturális örökségekkel foglalkozó mesterképzését esztétikai és magyar szakkal egészítette ki. A fotográfia 15 éve része az életének, amit autodidakta módon sajátított el. Ennek ellenére sikerességét mutatja, hogy az Instagramra feltöltött négyzetes képeiből először 2022-ben a Telep Galleryben szervezett kiállítást, majd 2023-ban Weiler Péter festményeivel és digitális alkotásaival közösen nyílt tárlata a balatonboglári Kék kápolnában, a Vörös kápolnában, a Strand fesztiválon, a mindszentkállai Jókai7 és végül a Hybridart Space Galériában. A nosztalgikus képek mögött megbúvó történetek pedig a Balaton Offseason – Amikor a magyar tenger partja kiürül című, a napokban megjelenő könyvben kerülnek bemutatásra.

Ez az a Balaton, amit szeretünk – mondja Dorka. A képein ott vannak gyerekkorunk, szüleink és még nagyszüleink kedvenc üdülőhelyszínei is, kérdés, hogy a napjainkban aktívan zajló építkezések mennyit hagynak meg ebből.

„Lassan öt éve fotózom szisztematikusan a szezonon kívüli Balatont, eddig főleg az amúgy is alulreprezentáltabb déli partot. Kezdetben a táj szokatlanságára kaptam fel a fejem és a fényképezőgépem, mint az elsárgult nád, a mérges-mocsárszínű Balaton, a partra rángatott stégek, a pasztell színű reggeli ködök. De ahogy egyre többet bringáztam és fotóztam, felfedeztem a tópart egészen különleges és nagyon izgalmas atmoszférájú építészetét magamnak. Mára a fotógyűjtemény gerincét ez adja, az elmúlt közel 170 év nyaralói, a svájci stílusú villáktól a posztmodernig, a panziótól a hostelekig, csárdáktól a Laci kifőzdéig, meg persze a kedves halacskás-hajós kerítések és mindenféle kreatív tipográfiai megoldások.

Vásárolt magának egy házat egy csodaszép kis faluban, rá kellett jönnie, utálják a helybeliek

Nagy-Britannia délnyugati csücskében, az elképesztő szépségű kis falu, St Mawes mellett vásárolt magának 2020-ban egy második otthont a londoni Rebecca Tidy, de a beilleszkedése nem úgy sikerült, ahogy remélte.

„A turizmus bevételt hoz, ezért azt gondolhatnánk, az emberek tárt karokkal fogadják a második otthonok tulajdonosait. De ez közel sincs így” – meséli a kisgyermekes anya.

Egy borzalmas férfi az egyik boltban kiabálni kezdett velem, miután meghallotta, hogy zabtejet kérek. Azt mondta, menjek vissza Londonba, ha »ezt az előkelő szart« akarom

Évszázados tokaji zsidó sírok mellett áll az ország legérdekesebb nyaralója

Az elmúlt évtizedek magyar nyaralóépítészete tele volt nemcsak saját korukban, de ma is meglepő darabokkal: szuper példa erre Kévés György (1935) a Múzeum körúton sokszor nyugatról becsempészett szövetekből dolgozó szabómester, Losonczy Imre számára tervezett mátyáshegyi háza, aminek építéskori, illetve mai állapotát korábban hosszú cikkben mutattuk be.

Persze nemcsak Budapesten, de az ország legkülönbözőbb részein is sorra nőttek ki a földből a pihenésre szánt, különböző méretű épületek – kevés lehet azonban különlegesebb, mint a hazai modern építészet egyik legnagyobb zsenije, a Tokajban született Bán Ferenc DLA (1940) munkája, aki szülővárosában valósította meg az álmát.

A XIX. század végén létrehozott, több ismert rabbi nyughelye mellett áttelepített XVIII-XIX. századi sírokat is rejtő új zsidó temető tőszomszédságában álló fehér épületre az utcán sétáló emberek jó része talán nem is tudja, mit lát: kitűnően mutatja ezt, hogy a tervezőnek számtalanszor kiáltottak be a kapun, hogy

Hatszázezer üres lakást találtak az országban, egyre többen hagyják hátra ingatlanjukat

A tavalyi népszámlálás idején országosan a lakóingatlanok körülbelül hatoda, csaknem 600 ezer (599 023) lakás tartozott a a nem lakott lakások kategóriájába.

2011-hez, az ez előtti utolsó népszámláláshoz képest több mint duplájára nőtt az ilyen lakások száma.

És csak azért nem nőtt nagyobb mértékben az arányuk, mert ebben az időszakban a lakásállomány is bővült mintegy 200 ezer ingatlannal – hívja fel a figyelmet a portál.

Egyre nagyobb a kár a Balatonnál, a fejlesztések benyújtják a számlát

A náddal borított területek parthoz közeli oldalán figyelhető meg a pusztulás, mondta a sonline.hu-nak Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet limnológusa. A nyár eleje óta több bejelentést kaptak a szakemberek arról, hogy a Balaton több pontján, ahol tavaly nádas magasodott, most egyáltalán nem nőtt ki a növény. Tóth Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, az eddigi – 1970–80-as években tapasztalt – nádpusztulásokkal ellentétben nem a növények víz felőli, hanem a part felé eső oldalán megy végbe.

Elsősorban olyan nádasrészt érint, ami nem természetközeli, hanem erőteljes emberi hatásnak van kitéve

– értékelt Tóth Viktor.

Meghalt egy nászúton lévő házaspár, miután elsodorta a nyaralójukat az árvíz

Meghalt egy görögországi nászútjukon lévő osztrák házaspár, miután a szakadó esők elsodorták a nyaralójukat – írja a BBC.

A tulajdonosok Grazból származnak, a házuk Potistika üdülőhelyen, Pelion-hegy közelében volt.

Az osztrák külügyminisztérium nem árulta el a nevüket, de azt közölték, hogy a DNS-vizsgálatok igazolták a kilétüket.

Négyszerezés Zánkán, 70 százalék Siófokon – így nőttek az ingatlanárak a Balaton körül

Budapest után a balatoni régióban nőttek a legjobban az ingatlanárak az utóbbi öt évben. Megnéztük a több mint félszáz Balaton-parti települést, hogyan változtak a négyzetméterárak 2018 és 2021 között – a 2022-es adatokat ősszel teszi közzé a statisztikai hivatal.

Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal Ingatlanadattár kiadványából nyertük, amely – adatvédelmi okokból – akkor tartalmaz egy utcáról vagy településről adatot, ha ott az adott évben legalább három tranzakció történt. Alacsony tranzakciószám esetén ezek nem fedik az adott település ingatlanjainak átlagárát, hiszen egy-egy kiemelkedően jó adottságú vagy éppen rossz állapotú ház adásvétele pozitív, illetve negatív irányba torzítja el a statisztikát. Kellően nagyszámú tranzakciónál viszont ezek a hatások kisimulnak.

Kezdjük a rekordokkal:

Egyre több a „pofátlan” vevő a balatoni ingatlanpiacon

Az állandó lakhatás céljára vásárolt, illetve épített ingatlanok piacán most nagyon csekély a mozgás a déli parton, míg a nyaralók piacán valamivel jobb a helyzet: itt kisebb-nagyobb alkukkal elkelnek a jó ingatlanok – idézi a közlemény Krausz Gábort, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetőjét.

Úgy véli, a háború és annak következményei, valamint az infláció miatt megemelkedett hitelkamatok fékezik leginkább a piaci mozgást a Balatonnál is. Az eladók tartják az árakat és csak minimális, 5-10 százalékos alkukba mennek bele. A vevők viszont már nem fogadják el ezeket az árakat, és az ajánlataik is jóval alacsonyabbak, így kezdenek feltorlódni az eladandó ingatlanok. Ez persze végül hatással lesz az árakra is – jegyezte meg az ingatlanközvetítő.

Egyelőre azonban csak a nehezebben eladható ingatlanok esetében látni mérsékelt árcsökkenést, ami 5-10, vagy maximum 15 százalékot jelent. Az újépítésű ingatlanok esetében egyáltalán nem jelentkezett mérséklődés az árakban, igaz, nem is drágultak már tovább.

Keveseknek futja nyaralóra a drámai áremelkedés miatt

Megtört az elmúlt évekre jellemző nyaralópiaci lendület az év első öt hónapjának adatai szerint: az előző év azonos időszakához képest az idei forgalom 40 százalékkal szerényebb volumenű, ismertette a legfrissebb adatokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Mint mondta, ennek az a magyarázata, hogy jelentősen csökkent a befektetői célú vásárlás, másrészről pedig egyértelműen kiderült: a többség nem kíván bajlódni a hosszú és költséges felújítással, ugyanakkor jó állapotú, felújításra nem szoruló nyaralót továbbra sem lehet olcsón vásárolni. Ezt támasztja alá, hogy a jelentős keresletcsökkenés ellenére a használt nyaralók átlagára 25 százalékkal, a tavalyi 21,7 millió forintról 28 millió forintra nőtt egy év alatt.

A négyzetméterárak esetében még nagyobb drágulást mért az OC, a 385 ezer forintos átlag 537 ezer forintra nőtt, ami 39,5 százalékos áremelkedés. „A drámai drágulás döntő oka, hogy a rossz állapotú és kevésbé frekventált helyen lévő nyaralók iránt drasztikusan csökkent a kereslet, így az összetételhatás is erősebben tükröződik az átlagár növekedésében” – árnyalta a képet a szakember.

A Balaton-parti települések 744 ezer forintos átlagos négyzetméterára „mindössze” 22 százalékkal magasabb, mint a tavalyi év első öt hónapjában mért fajlagos átlag. A legdrágább a Balaton keleti medencéje: Siófokon és Zamárdiban az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot idén. A fővárostól távolodva azonban a fajlagos ár csökken. Bár a vízpartok közvetlen közelében megmaradt a milliós négyzetméterár, 500 méteren kívül már 600 ezer forintos fajlagos ár jellemző, például Balatonszemesen és Balatonbogláron vagy a vele szemben elhelyezkedő Révfülöpön is. Ugyanakkor Balatonlellén 700 ezer, Balatonmáriafürdőn 800 ezer forint az átlagos négyzetméterár.

Matolcsy György emberei kétmilliárdért nyaralhatnak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) történelmi mértékű, 402 milliárd forintos veszteségéhez hozzájárult, hogy megduplázódtak (csaknem 19 milliárd forintra nőttek) az épületüzemeltetési kiadások tavaly – írja a Népszava a jegybank felügyelőbizottsági jelentése alapján.

A lap szerint a törvényességi felügyeletet ellátó testület ezt nem kifogásolja, az Országgyűlésnek benyújtott dokumentum szerint erre magyarázat az MNB székházak elszaporodása (a jelenlegit felújítják, ezért vettek egy irodaházat a Krisztina körúton, illetve  beköltöztek az egykori Postapalotába), illetve a rezsiköltségek.

A kiadások még tovább nőnek, július elsejével megnyitják az MNB új balatonakarattyai Oktatási és Konferencia Központját, amelynek éves működési költségét 2022-es árakon 2 milliárdosra becsülték.