Best WordPress Hosting
 

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.

Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.

A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.

Mutatjuk, honnan lehet tudni, ki árusít tényleg magyar epret

Beindult az eperszezon, csakhogy a kilónként 1500–2000 forintért kínált, „mézédes” gyümölcsöt gyakran magyar eperként próbálják értékesíteni, holott valójában vegyszerekkel tartósított spanyol, olasz és görög szamócát árulnak – írja keddi cikkében az Economx.

A portál emlékeztet: a magyar termelők évről évre szembesülnek azzal a problémával, hogy a piacot importtal elárasztó árusok ellehetetlenítik őket, mert lenyomják az árakat, miközben gyakran megkárosítják a fogyasztót. „Az utcán, bódékban sok eperárussal találkozunk, akiknek a 80 százaléka szélhámos, mert az országba kamionszámra érkező spanyol vagy görög epret magyarként, főként lajosmizseiként adják el” – hívja fel a figyelmet a TikTokon a kunbaracsi Organikus Farm gazdája, aki a videójában arra figyelmeztet, hogy vásárláskor két dologra érdemes figyelni:

az egyik, hogy ne elégedjünk meg a nyugtával, hanem kérjünk az eladótól áfás számlát, amit egy csaló árus nem fog tudni teljesíteni, akit arra is megkérhetünk, hogy mutassa meg az őstermelői igazolványát.

Miért kerül ötször annyiba a magyar eper, mint a külföldi?

Aki járt mostanában bármelyik magyarországi bolthálózatban, annak feltűnhetett, hogy akár négy-ötszöröse is lehet a magyar eper ára a külföldinek. Az okok nem az inflációban vagy a magyar gazdaság rossz helyzetében keresendők, hanem elsősorban az ország klimatikus adottságaiban – erről beszélt a Spirit FM-en Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

„Magyarországon a szamócaszezon április elején, vagy a hónap első felében kezdődik. Idén a korai kitavaszodás miatt 1-1,5 héttel előrébb van a szamócaszezon is, helyenként akár 2 héttel is, így már húsvét előtt megjelent a magyar szamóca a boltokban. De Magyarországon, a mi klimatikus adottságaink mellett a szamócák ilyen korán csak és kizárólag üvegházban, vagy fűtött fóliaházban teremnek meg, szabadföldön egyelőre nem” – taglalta a szakértő, hangsúlyozva egyúttal azt is, hogy szamócát (epret, ki hogy nevezi) üvegházban vagy fóliaházban csak viszonylag drágán lehet előállítani, ez eredményezi azt, hogy jelenleg aranyáron kapni csak magyar epret a boltokban.

Az import áruval kapcsolatban éppen fordított a helyzet. Ahogy Apáti mondja, Spanyolországban, Olaszországban vagy épp Görögországban, hónapokkal hamarabb kezdődik a szezon, ezeken a helyken most túlkínálat van, így az áru egy részével az a cél, hogy kármentésként, akár nyomott áron is eladják a terméket. „Ezzel nem tudunk mit kezdeni, ez a globalizált kereskedelemnek a jelensége” – húzta alá.