Best WordPress Hosting
 

Infláció: sosem volt még ilyen drága a jogosítvány, a fodrász és a temetés

Tavaly novemberben rekord összegbe került például a temetés, a jogsi, a fodrász. Mostanra kiderült, mindennél van még feljebb. A temetés a legfrissebb adatok szerint az idén áprilisra 22-30 ezer forinttal tovább drágult. A hajvágás ára is az egekbe nőtt, a tavaly novemberi rekordot többszáz forinttal meghaladva. Egyezően a jogosítvány megszerzésének költségeivel. Utóbbi több mint hatezer forinttal kerül már többe. Akadnak új rekordok is: a portál elemzése összesen mintegy negyven termék, illetve szolgáltatás 2024 áprilisi árát találta a maximumon.

A marhahús sohasem került ennyire sokba, mint idén áprilisban. Ugyanez a helyzet a csemegeszalonnával, vagy a gombával, a narancslével, az ásványvízzel is. A napi menü és az iskolai ebéd ára is rekordot ért el. Ahogy vendéglátóhelyen sem kértek még soha el annyit el egy kávéért, mint amekkora összeg a legutóbbi árstatisztikában szerepel.

Ugyanakkor mintegy húsz termék került az idén áprilisban legalább egy ezressel kevesebbe eddigi legmagasabb áránál.

KSH: a 95-ös benzin négy forinttal olcsóbb, mint a szomszédos országokban

Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 626, míg a régiós országokban 616 forint volt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A magyarországi átlagár 1,6 százalékkal, azaz 10 forinttal volt magasabb a régiós átlagértéknél. A szomszédos országokban az átlagár 630 forint volt, a magyar ár ennél 0,6 százalékkal, azaz 4 forinttal volt alacsonyabb. A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 614 forint volt, ami 7 forinttal, 1,2 százalékkal haladta meg a régiós 607 forintos átlagárat. A szomszédos országokban 620 forint volt a dízel átlagára, a magyar adat 1,0 százalékkal, azaz 6 forinttal volt ennél alacsonyabb, közölte e heti kísérleti statisztikája alapján a KSH.

Hozzátették, hogy a 95-ös benzin magyarországi átlagára 13 forinttal csökkent az előző heti adathoz képest. Ezzel párhuzamosan a régiós átlag is mérséklődött, 3 forinttal. A szomszédos országokban a benzin átlagára szintén 3 forinttal csökkent.

Megint elkezdtek nőni az élelmiszerárak, mit lépnek a boltláncok?

Tavaly a növényi olajok még az élelmiszerárstop ellenére is Magyarországon drágultak a legjobban az Európai Unióban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az étolaj 13 százalékkal lett olcsóbb, mint tavaly.

Számításaik alapján az átlagbér tavaly szeptember óta lépést tart az inflációval, és a nyugdíjak is többet érnek a boltokban – olvasható az Index.hu szemléjében.

A világpiacon hónapokig tartó csökkenés után nőni kezdtek az élelmiszerárak. A madárinfluenza-járványok hatására a baromfihús jelentősen drágult.

Visszamerészkednek az emberek a boltokba

Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,6 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakhoz képest – idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közleményét az MTI.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,0 százalékkal bővült az előző hónaphoz viszonyítva.

Újra elkezdett vásárolni a magyar, bár egyelőre elsősorban élelmiszerre, benzinre és gyógyszerre költ

Februárhoz képest nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Mi történt? A januári stagnálás és a februári enyhe csökkenés után márciusra már a kiskereskedelmi forgalom volumenének növekedéséről lehet beszámolni – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónaphoz képest az ugyanis szezonális és naptárhatással kiigazítva 2 százalékkal bővült. Éves összevetésben pedig a nyers adat szerint 3,6, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 5,7 százalékkal bővült. Ez azt jelenti, hogy márciusban az ilyen boltokban 807 milliárd forintot költöttek a magyarok, 66,6 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. 

Mit mutatnak még a számok? Márciusban az országos kiskereskedelmi forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. Az országos kiskereskedelem forgalma márciusban folyó áron 1586 milliárd forintot ért el – februárban ez 1395 milliárd volt. Ha az idei márciust a tavalyival vetjük össze, akkor a kiskereskedelem forgalmának volumene – mint fentebb már említettük – naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt.

Örüljünk, vagy szomorkodjunk, hogy négyszer annyi nyugdíjas dolgozik, mint 2010-ben?

A KSH helyzetképe szerint tavaly már csaknem 115 ezren dolgoznak a 65–74 éves korosztályból, míg 2010-ben még alig voltak 28 ezren.  Több mint négyszeresére emelkedett tehát a dolgozó nyugdíjasok száma, a 65–74 éves korosztályban. De vajon ez az érintettek számára jó hír, vagy inkább rossz?

Az RTL Reggeliben Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíj melletti munkavállalás kapcsán elmondta,

sokakat az alacsony nyugdíj késztet munkára nyugdíjas éveikben,

Fontos változás a KSH-nál, felpörgetik az adatközlést

Általános törekvés a hivatalnál, hogy minden évben egy kicsit gyorsabbak legyünk az összes statisztikánk piacra kerülési – vagyis nyilvánosságra hozatali – idejét nézve. A gazdaságstatisztika piramisának a tetején a GDP-adatok állnak. Ha a GDP terén gyorsabbak tudunk lenni, akkor ennek nyomán a többi adatsor – például infláció, munkanélküliség – elkészítésében is gyorsítani tudjuk a munkát – árulta el lapunk kérdésére Kincses Áron, a KSH elnöke sajtótájékoztatón.

Bejelentése szerint az eddigi naptár szerinti negyedévet követő 45. nap (T+45) helyett mostantól a KSH előzetes GDP-adatai mindössze 30 nappal később (T+30) fognak megjelenni. Ez a gyakorlatban úgy fog festeni, hogy a tárgyidőszak végét követő 30. napon előzetes adatokat közlünk, majd a rákövetkező 60. napon – amiképp eddig is – tesszük közzé a végleges adatokat. A most megvalósuló fejlesztés több évnyi háttérmunka eredménye. „Ezt a rendszert régóta teszteljük, a működése immár megbízható” – fűzte hozzá.

A hivatalos statisztika legnagyobb kihívása, hogy miként lehet gyorsabban reagálni az egyre inkább változó felhasználói igényekre, miközben a gazdasági, pénzügyi és technológiai folyamatok gyorsulnak. A 15 nappal hamarabb érkező GDP gyorstájékoztató, s ezzel együtt a GDP volumenindex ismertetése azt hívatott segíteni, hogy minél gyorsabban, pontosabb képet adjunk a gazdaság állapotáról – indokolta a lépést Cseh Tímea, a KSH Nemzeti számlák főosztályának vezetője.

Lelkesen üdvözölte a friss GDP-adatokat Nagy Márton

A kormánynak az a célja hogy 2024-ben újraindítsa, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsolva tovább emelje a gazdasági növekedést, és ez a szándék tükröződik vissza a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiban is – így értékelte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legfrissebb statisztikai adatokat. A KSH kedden közzétett jelentése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2024 I. negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

Nagy Márton értékelése szerint kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, éves alapon a magyar gazdasági bővülés kedvezőbb, mint a belga, a francia, az ír, a lett és a svéd növekedés. A tárcavezető szerint a friss adatok rávilágítanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása. Ez a négy szerinte:

A fogyasztásban megkezdődött a helyreállás és az óvatossági motívum is oldódik: ezt tükrözi, hogy a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban, továbbá a turizmus teljesítménye is kiugró, amelyre a vendégéjszakák kétszámjegyű növekedése, valamint a vendéglátóhelyek forgalmának dinamikus élénkülése is utal.

Óriási ütemben nő a nyugdíjas munkavállalók száma, érik a nyugdíjkorhatár-emelés

Míg 2010-ban még kevesebb mint 28 ezer 65 évnél idősebb dolgozott, 2023-ban már közel 115 ezren vállaltak munkát ebből a korosztályból a KSH legfrissebb adatai szerint, vagyis megtriplázódott a számuk – írta a Pénzcentrum. A nyugdíjas korú munkavállalók száma különösen az elmúlt években ugrott meg, részben a kedvező szabályozás és a munkaerőhiány miatt, sok helyen, például az egészségügyben és az oktatásban a nyugdíjasok tovább-, illetve visszafoglalkoztatásával orvosolják a szakemberhiányt.

A legtöbb 65 évnél idősebb a feldolgozó iparban dolgozik, amely 11,5 ezer nyugdíjaskorúnak ad munkát, 11 ezren a kereskedelemben és gépjárműjavításban dolgoznak, az oktatásban 10,6 ezren, az egészségügyben és a szociális ellátásban pedig 8,5 ezren.

„A számokból egyértelműen látjuk, hogy évről évre egyre több 65 évnél idősebb magyar marad a munkaerőpiacon. Sokuknak ez lehet, hogy pozitív döntés, hiszen még bőven fiatalnak érzik magukat ahhoz, hogy tovább dolgozzanak. Ugyanígy viszont sokaknak lehet hogy ez egy kényszerdöntés, hiszen a nyugdíjuk nem lenne elég arra, hogy fenn tudják tartani eddigi életvitelüket. Márpedig a magyar társadalom folyamatosan elöregszik, ezért néhány éve belül nagyon is fontos kérdés lesz, mit kezd majd az állam a hazai nyugdíjasok tömegével” – írta a Pénzcentrum, amely szakértőket idézve három megoldást vázol fel: a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét, a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak), vagy pedig a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Üzemanyagár: megjött a friss KSH-jelentés, 4 százalékkal drágább itthon a benzin, mint a régiós országokban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken fél 9-kor nyilvánosságra hozta a kísérleti üzemanyagár-statisztikáját. A friss adatok szerint

Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 648, míg a régiós országokban 623 forint volt. A magyarországi átlagár 4 százalékkal, azaz 25 forinttal volt magasabb a régiós átlagértéknél.

A dízelüzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 649 forint volt, ami 27 forinttal, 4,3 százalékkal haladta meg a régiós 622 forintos átlagárat.

10 százalékkal csökkent a születések száma tavaly márciushoz képest

Az előzetes adatok szerint márciusban 6413 gyermek született, és 10 524 ember halt meg; 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9 százalékkal csökkent – tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-t. A közlemény szerint 6413 gyermek született, 10 százalékkal, 727 újszülöttel kevesebb, mint 2023 márciusában. A 444 cikke szerint ez minden idők harmadik legalacsonyabb értéke a tavaly áprilisi és az idén februári után.

10 524 ember halt meg, 13 százalékkal, 1542 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A természetes fogyás a 2023. márciusi 4926-tal szemben 4111 fő volt. 3030 pár kötött házasságot, ami 1,9 százalékkal, 58-cal kevesebb az előző év azonos hónapjához képest.

Idén január-márciusban 19 289 gyermek jött világra, 9,3 százalékkal, 1978-cal kevesebb a 2023 január-márciusinál. A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,38, ami egy évvel korábban 1,51 volt – tették hozzá.

Tényleg hatszázezer feletti lenne a magyarok átlagkeresete?

A magyarok fele 340 ezer forintot sem visz haza havonta, ráadásul a KSH adatai több kérdésre sem adnak magyarázatot.

Mi történt? Februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt – legalábbis a KSH friss adatai szerint. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, állítja a statisztikai hivatal. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 16,2, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett, írták.

Mit jelent ez? Hiába tűnik jónak a 600 ezer feletti bruttó átlagkereset, a medián nettó csak 300 ezer forint feletti értéket mutat. Ráadásul a KSH adatközlése erősen megkérdőjelezhetővé vált.

KSH: 14 százalékkal volt magasabb az átlagkereset februárban az egy évvel korábbihoz képest

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal szerdai közleményében.

A tájékoztatás szerint a bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 16,2, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál – írta a KSH.

The post KSH: 14 százalékkal volt magasabb az átlagkereset februárban az egy évvel korábbihoz képest first appeared on 24.hu.

Magyarország és a régiós országok üzemanyagárait is összehasonlítja péntektől a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját – írta közleményében a hivatal.

A tájékoztatás szerint az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, melynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan.

Mint írják, a KSH új, online felületet hozott létre idén év elején arra, hogy a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, illetve alternatív adatforrásokra épülő kísérleti statisztikáit publikálja. A kísérleti statisztikák olyan adatokat kínálnak, amelyek segítségével lehetővé válik az újonnan felmerülő adatigények kielégítése, az aktuálisan észlelt ismerethiányok lefedése, valamint hathatós támogatást nyújthatnak a szakpolitikai döntéshozóknak, a gazdasági és tudományos élet szereplőinek, valamint a társadalom számára. A gyorsaság, a hatékonyság növelése, valamint az innováció érdekében további finomhangolás várható a jövőben az üzemanyagár kísérleti statisztikában is.

KSH: Fülöp-szigetiek, vietnámiak és kirgizek jönnek ide dolgozni

Több mint 5 ezer Fülöp-szigeteki munkavállaló érkezett tavaly Magyarországra, ezzel a távol-keleti országból jöttek legtöbben dolgozni ide a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, amelyet a portfolio.hu ismertetett. A könnyített feltételek miatt tavaly indult el igazán a harmadik országbeli dolgozók bevándorlása Magyarországra, ennek köszönhető, hogy például amíg 2022-ben még csak 1100 Fülöp-szigeteki vendégmunkás volt nálunk, azóta kis híján megötszöröződött a számuk.

A dobogó második és harmadik fokára is távoli országok állhattak fel, egy év alatt 2200 vietnámi és 1300 kirgiz dolgozó érkezett Magyarországra.

A környező országokból szinte már egyáltalán nem érkeznek Magyarországra, hiszen az elmúlt évtizedben hazánk elveszítette azt a bérelőnyt, amit kínált a régiós országok versenyében – hívta fel a figyelmet a Portfólió.

Jelentős csökkenést érzékelt a KSH az alapvető élelmiszerek árában

2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2023. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a leginkább

a cukoré (30,9 százalék),

Új csúcson az átlagos szülési életkor Magyarországon

Miközben a házasságkötések száma rég nem látott mélypontra süllyedt 2023-ban, a válások száma is közel rekordalacsony volt tavaly – egyebek mellett ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a napokban közzétett előzetes adatokból.

Az már eddig is ismert volt, hogy az elmúlt esztendőben 50 150 házasság köttetett, ami 2015 óta a legalacsonyabb szám, de nagyon szembetűnő a visszaesés az elmúlt néhány évhez képest is: 2019 és 2022 között 64 és 72 ezer között mozgott még a házasságkötések száma.

Ami a válásokat illeti, tavaly 16 700 pár döntött a házasság felbontása mellett, ennél kevesebbre csak 2020-ban volt példa (14 979 válás) az elmúlt több mint 50 évben. Azt megelőzően még 1960-ban fordult elő, hogy 15 ezernél is kevesebben váltak el. Bár erre nincs hivatalos adat, a válások számát alacsonyan tarthatja az is, hogy a családi otthonteremtési kedvezményben és a babaváró támogatásban rögzített feltételek között szerepel, hogy ha a pár elválik, akkor büntetőkamatot kell visszafizetniük.

Csúcsot döntöttek tavaly a Magyarországról kivándorlók

Tavaly összesen 33 700-an vándoroltak ki Magyarországról, aminél az elmúlt másfél évtizedben egyszer sem hagyták el többen az országot – írja vasárnapi cikkében a 444, amelyben a KSH nemrég közzétett éves adatsorát elemzi. A statisztikai hivatal egyébként a belügyminisztériumi lakcím- és a NEAK taj-nyilvántartási alapján összesítette a kivándorlók számát.

A portál megjegyzi, a 33 700 kivándorló annyi, mintha Mosonmagyaróvár teljes népessége külföldre költözött volna. A 2010 óta eltelt 14 évben (csak erre az időszakra talált adatokat a 444) összesen 324 179 magyar vándorolt ki az országból, ami viszont több, mint Debrecen és Nyíregyháza összlakossága. Mint írják, a kivándorlás 2010-től az évtized közepéig előbb meredeken, majd lassuló tempóban ívelt felfelé. A múlt évtized második felében folyamatosan csökkent, amiben jelentős szerepet játszott a brexit.

Az elmúlt négy évben aztán ismét dinamikus emelkedésnek indult, 2020-hoz képest tavalyra 74 százalékkal nőtt az országot elhagyók száma. A legnépszerűbb ország most már 2019 óta minden évben Ausztria, tavaly már többen költöztek oda, mint ahányan tíz évvel korábban összesen elhagyták az országot.

Újabb mélyponton a gyermekszületés-szám

Hiába emelte a kormány a legfontosabb politikai célkitűzései közé a népességszám növelését, a februári statisztikák ismét azt jelzik, hogy ezen a téren sem sikerült eredményeket elérni.

Februárban 6197 gyermek született, ami 5,7 százalékkal, 378-cal kevesebb, mint tavaly. Az idei szökőév, vagyis egy nappal hosszabb volt a február, ha ez nem így lett volna, a születésszám 9 százalékkal marad el a tavalyitól, és a hatezret sem éri el, ami történelmi mélypontot jelentett volna – írta a KSH adatai alapján a 444.hu.

A KSH csütörtökön közzétett jelentése szerint a múlt hónapban 10 664 fő vesztette életét, ami 3,0 százalékkal, 327-tel kevesebb a tavalyinál (ha a szökőnaphatást is figyelembe vesszük, 6, százalékos a csökkenés). A természetes fogyás februárban 4467 volt (a szökőnaphatástól megtisztított érték 4313 lett volna), ami lényegében megegyezik a tavalyival (4416).

KSH: a januári átlagkeresetek 14,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint volt 2024. januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt, kedvezmények nélküli pedig 402 400 forint. A nettó átlagkereset 14,6, illetve 14,5 százalékkal emelkedett, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt  (a 3,8 százalékos inflációt figyelembe véve) az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó kereset mediánértéke 493 700 forintot ért el (+16,9%), a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 341 700 forintot, azaz 16,0 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.

Januárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet 578 300 forintra becsülte a statisztikai hivatal, ami 15,0 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 576 700, a költségvetésben 576 200, a nonprofit szektorban 599 400 forintot tett ki, 14,1, 17,6, illetve 16,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.